Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy Liliána
Adócsökkentés minden szinten

Jövőre lesz adócsökkentés, és a kormány magán kezdi a takarékoskodást - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. A személyi jövedelemadó az előzetes beharangozás szerinti mértékben változik, a társasági adó 18-ról 16 százalékra csökken, az eva árbevételi határa 25 millióra emelkedik, és kibővül az igénylők köre is. Az előzetes várakozásoknak megfelelően változik a lakáshitel törlesztése után igényelhető adó-visszatérítés plafonja: eszerint 240 ezer helyett maximum 120 ezer forint igényelhető vissza jövő év januárjától. 


Gál J. Zoltán és László Csaba. Csökken, aminek csökkennie kell Fotó: MTI

A személyi jövedelemadó minden jövedelmi kategóriában csökken jövőre. Nyolc-százezer forint bruttó jövedelemnél 18 százalék, 800 ezer és 1,5 millió forint között 26, efölötti jövedelem esetében pedig 38 százalékos lesz a kulcs. Az adójóváírás összege 18 százalék, havi 9 ezer forint lesz, ami évi 1,35 millió forintig teljes egészében, 1,35 és 1,95 millió forint között pedig fokozatosan csökkenő mértékben vehető igénybe. Ugyanakkor megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye, de több új adókedvezmény vehető jövőre igénybe. Az egészségügyi megtakarítások ösztönzése érdekében a munkáltatók havi hozzájárulásának mértéke a minimálbér 100 százalékáról 130 százalékra nő. Adómentes lesz a költségvetési szervvel vagy önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó bevétel. 
Átalakul a lakáshitel adókedvezménye, cél, hogy a legrászorultabbak vehessék igénybe a lehetőségeket - mondta a miniszter. Az új lakások vásárlásakor 40 százalék, maximum évi 120 ezer forint igényelhető vissza 10 millió forintos hitelig. Használt lakásoknál pedig 30 százalék, maximum évi 120 ezer forint igényelhető vissza, legfeljebb 8 millió forintos hitel esetében. A kedvezmény évi 3,4 millió forint jövedelemig teljes összegben, 4 millióig pedig csökkenő mértékben jár. A változás az átlagos, havi 25 ezer forintos részletet, vagy annál kevesebbet fizető hitelfelvevőket nem érinti. 

Emelkedik a családi pótlék 

Az egygyermekes családok 300, a kétgyermekesek 600, a háromgyermekes családok 1200 forinttal kapnak majd többet havonta. A jövő évi iskolakezdéskor már ezt az emelt összegű pótlékot kapják a családok. Tovább bővül az ingyenes tankönyvben részesülők köre. A három és több gyermekesek mind a tizenkét osztályban, az előbbi körbe nem tartozók pedig az általános iskola mind a nyolc osztályában jogosultak lesznek erre a támogatásra. 
A tervek szerint jövőre 8,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, novemberben - januárig visszamenően - várhatóan 2-2,1 százalékos nyugdíjemelésről dönt a kormány. Ugyancsak idén novemberben kapják kézhez az 53. heti nyugdíjat, ami éves szinten több mint 2 százalékos emelést jelent. 
Az áfa terén az előzetes várakozásoknak megfelelően változások lesznek január 1-jétől. Az EU előírásait követve megszűnik a 0 kulcs, helyette 5 százalékos kulcs lép életbe például a gyógyszerek, a tankönyvek esetében. Ezzel párhuzamosan 15 százalékra emelkedik a 12 százalékos kedvezményes kulcs. A korábbi elképzeléstől eltérően a gáz és a távhő nem kerül át a normál kulcsba, marad a kedvezményes 15 százalékos besorolás. A 25 százalékos normál kulcs nem csökken, megteremtve a személyi jövedelemadó csökkentésének egyik forrását. Lényegesen emelkedik ugyanakkor a jövedéki adó mértéke: az alkoholé 15, a cigarettáé 35, a vágott dohányé 121 százalékkal lesz magasabb. 
Mivel a kormány célja az elért jövedelmi viszonyok megőrzése, az állami szféra is kiveszi a részét a takarékoskodásból. Mint László Csaba elmondta, jövőre 300 milliárd forintot megspórol az állam a költségvetési szféra kiadásaiból, 10 százalékkal csökkentik a dolgozói létszámot, ami révén 20 milliárd forinttal kevesebbet fizetnek ki munkabérként. A minisztériumok jelentős számú gépkocsitól válnak meg, csökken a vezetői megbízások száma, szigorodik és egységessé válik a mobiltelefonok használata is. László kiemelte, a változások nem érintik a költségvetési szektor (mint például az oktatás, az egészségügy) béreit.