Nem kizárt, hogy újabb pénzügyi botrány van kilátásban az egyik kormányzati szervnél. „A kormányzat a Prudent Invest Rt. eladása címén valójában nem az alapkezelőt, hanem egyértelműen az alap kifosztásának lehetőségét kívánja megteremteni. A kisbefektetők szerint egy »politikai haver« szemet vetett az alapra, ami súlyosan sérti a kisbefektetők érdekeit” - mondta a Heteknek Dióslaki Gábor,
a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke.
„Biztosak vagyunk abban, hogy az ÁPV Rt.-nél mondvacsinált probléma a Prudent Invest Rt. sürgős privatizációja. A mintegy 100 millió forintot érő alapkezelő nulla tétel az ÁPV Rt. közel 190 milliárdos éves bevételi tervéhez képest” - mondta Dióslaki a közel 4 milliárdos Pillér I. ingatlanbefektetési alapot kezelő részvénytársaság eladási szándékáról.
A TEBÉSZ egy - szerkesztőségünkhöz is eljuttatott - nyílt levélben fordult az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatóság elnökéhez, Mészáros Tamáshoz. A dokumentum szerint a kisbefektetőknek ismét olyan érzésük támadt, hogy egy „politikai haver” szemet vetett a kárpótlási jegy-tulajdonosok jogos jussára. „Mivel normál szinten falakba ütköztünk, most kénytelenek vagyunk magasabb fórumokhoz fordulni” - kommentálta az eseményeket Dióslaki.
A kisbefektetők attól tartanak, hogy a privatizáció során az alap kikerülne az ÁPV Rt. hatálya alól, és olyan érdekcsoport(ok) kezébe kerülhet, amelyik könnyűszerrel szétlophatja az alap 4 milliárdos vagyonát. A TEBÉSZ azt kérte az ÁPV Rt.-től, hogy ne privatizálják az alapot, hanem vagy nyílt végű befektetési alappá alakítsák át, vagy végelszámolással szüntessék meg, de elutasították a kérésüket.
Dióslaki úgy látja, a privatizáció „erőltetése” valamelyik párt gazdasági érdekcsoportjának érdeke. „Ha nem vesznek minket komolyan, természetesen konkrétan megnevezzük az illetőt” - mondta.
Mivel az alapkezelés kimondottan bizalmi üzletág, a TEBÉSZ alapvetően erkölcstelennek tartja a kezelő feladatkörének privatizációját. Egy zárt végű alap esetében (mint a szóban forgó Pillér I. alap is) ugyanis köztudottan nem lehet bármikor visszaváltani a befektetési jegyeket, ha az eladást követően a befektető úgy döntene, hogy nem bízik az új alapkezelőben, nem tudna értékvesztés nélkül kiszállni az üzletből, jelentős veszteség érné a befektetőket. Nyílt végű alap esetén viszont, ez a veszély rögtön megszűnik. A kezelő ekkor köteles kérésre mindent nettó eszközértéken kifizetni. Hasonlóan védelmet jelentene a kisbefektetőknek, ha a zárt végű alap végelszámolásra kerülne.
A TEBÉSZ egyszer már „győzedelmeskedett” az idén az ÁPV Rt.-vel szemben a - jelenlegihez kísértetiesen hasonló - Forrás Rt. ügyében. A kárpótlási jegyek beváltásának lebonyolításával megbízott társaság tulajdonosi megfeleltetésekor kiderült, hogy a befektetők aggodalma nem volt alaptalan. A Forrás-részvények „lenyúlási kísérletében” a szocialista érdekeltségű Arago Rt. volt a „hunyó” - emlékeztetett Dióslaki. A cég azóta is „az erkölcstelenség szinonimája” a kisbefektetők körében - tette hozzá.