Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt
Határesetek

Már évek óta téma a magyar belpolitikai életben a kettős állampolgárság ügye, hiszen 1998-ban a választások előtt a Fidesz - bizonyítandó nemzeti érzületét - már „pedzegette” ezt a kérdést. Aztán menet közben, talán az uniós fejcsóválások miatt kedvezménytörvényre „szelídült” a terv. De az eredeti elképzelést és az eredeti célt - tájékoztatták lapunkat diplomáciai körökből - jól mutatta, hogy a határon túli magyarok által igényelhető magyarigazolvány kísértetiesen hasonlít egy útlevélre. A kedvezménytörvény által bevezetésre került magyarigazolvány elsősorban szimbolikus jelentőségű - hiszen a határon túl élő magyarok az anyaországtól kaptak papirost arról, hogy „igazi magyarok” -, gyakorlati haszna csak annyi, hogy például az igazolvány tulajdonosa Magyarországon ingyen mehet könyvtárba, illetve némi utazási kedvezményre jogosult.


A magyar útlevél százezrek számára csak vágyálom. Új kezdeményezés a Vajdaságból Fotó: MTI

A kettős állampolgárság kérdését eddig a Szerbia-Montenegróban élő magyarok - a baloldaliak szerint - „Fidesz-bérenc” szervezetei szorgalmazták, de sokáig ez az ügy nem volt a vajdasági magyarok politikai életének középpontjában. A fordulatot a magyar és a szerb miniszterelnök júniusi találkozója hozta. Külügyi forrásból úgy értesültünk, hogy a megbeszélések hivatalos részén nem esett szó erről a kérdésről.

A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón tette fel ezt a kérdést váratlanul egy újságíró. Zoran Zsivkovics, Szerbia miniszterelnöke erre úgy válaszolt, hogy „Mi Jugoszláviaként, később Szerbia és Montenegró államközösségeként, illetve most már Szerbiaként is, kezdeményeztük a kettős állampolgárságról szóló törvényt és meg is hoztuk azt. Én nem látom annak semmilyen akadályát, hogy a kettős állampolgárságot megadják a magyaroknak.”
Mind bal-, mind jobboldalon egyértelműen megkomponáltnak tartják a kérdésfeltevést, aminek az lett a következménye, hogy újra napirendre került a kettős állampolgárság ügye. Hiszen ezt követően öt vajdasági magyar szervezet - amelyek egyébként állandó vitában állnak egymással - levelet írt a magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarország tegye lehetővé a kettős állampolgárságot. 
A fő indokuk az, hogy 2003. november 1-jétől Magyarország az Európai Unió előírásainak megfelelően vízumkényszert vezet be Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben, amely jelentősen megnehezíti majd a határon túli magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. Szlovákiával és Szlovéniával szemben ezt nem kell bevezetni, hiszen ezen országok is tagjai lesznek az uniónak. Romániával kapcsolatban az unió nem írja elő a vízum bevezetését. A vajdasági magyarok szerint azonban „a velük szembeni” vízumkötelezettség kikerülhető lenne, ha a magyar kormány bevezetné számukra a kettős állampolgárságot. Ráadásul ez megoldhatná azt a 2007-2008 „környékén” kialakuló helyzetet, hogy a Schengeni Egyezmény bevezetésével már Magyarország sem folytathat az uniótól eltérő vízumpolitikát. Ami azt jelenti, hogy nem teheti olcsóbbá vagy könnyen elérhetővé a vízumot, hanem az uniós árak (jelenleg 30-40 euró, ami például Ukrajnában egy havi kereset) és szigorú szabályok kerülnek bevezetésre. Például elsősorban egyszeri belépésre jogosító vízumot adnak ki, a meghatározott időre - fél vagy egy évre - szóló vízum megszerzése viszont nagyon komplikált. Ez az anyaországgal - ott élő rokonokkal, üzlettársakkal - történő kapcsolattartást nagyon körülményessé teszi.


Kovács Miklós Fotó: MTI

A magyar állampolgárság megszerzése nem egyszerű feladat, különösen összevetve a magyarigazolvány kiváltásával. Utóbbinál ugyanis a kérelmezőnek mindössze magyarnak kell vallania önmagát, s igazolnia kell nyelvtudását vagy tagságát egy megfelelő szervezetben, esetleg egyházban. A jelenlegi törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet alapján a magyar állampolgárságot honosítással, visszahonosítással és állampolgársági nyilatkozattal lehet megszerezni, aminek az egyik - a külhoni magyarok számára legnehezebb - kritériuma az, hogy a kérelmezőnek „megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosítottnak” kell lennie. Egy másik passzus arról szól, hogy „a lakóhely létesítése után a törvényben előírt időtartamon át - egy, három vagy nyolc éven keresztül - folyamatosan Magyarországon lakott.” Ezek a kitételek jelenleg lehetetlenné teszik azt, hogy tömegesen szerezzenek kettős állampolgárságot a vajdasági magyarok. (Ukrajna esetében több, a honosítást lehetetlenné tevő kitétel is akadályként hárul az ottani magyarok elé. Cikkünk későbbi felében erre visszatérünk). A magyar törvényhozásnak - amennyiben be akarják vezetni a kettős állampolgárság intézményét - az „állampolgársági törvényből” ki kell vennie a helyben lakást mint feltételt. 

Vajdaság

A kettős állampolgárságot már 1997-ben felvetették a vajdasági magyarok, de 1998 és 2002 között az akkori „jugó” kormány alig tett valamit a háromszázezernyi délvidéki magyar érdekében. Sőt, Milosevics országlása idején mintegy ötvenezer magyar elhagyta Jugoszláviát. Szerbia az utóbbi tíz évben óriási válságot él át, hiszen mind a délszláv háborúk, mind az etnikai problémák miatt - a nemzetközi bojkott és a bombázások hatására - az életszínvonal a harmadára esett vissza. A Vajdaság egyébként Szerbia-Montenegró állam egyik legfejlettebb régiója. Helyzetére jellemző a helyi politikai elit által a közelmúltban kitalált jelmondata, miszerint „eddig a Vajdaság Szerbia fejőstehene volt, most Szerbia mozdonya szeretne lenni az Európába vezető úton”.
A Vajdaság - és a vajdasági magyarok - ugyanis alaposan megszenvedte a milosevicsi rezsim tevékenységét. Egyrészt a magyar kisebbséget - a szerb nacionalizmus jegyében - igyekeztek „lenyomni, izolálni”, másrészt a háborúk költségei „leszívták” a terület anyagi erejét. Ráadásul az etnikai konfliktusok idején a magyaroknak Arkan szabadcsapataitól is félniük kellett, majd később, a Magyarország felől is érkező amerikai bombázók „pszichikai szempontból” terhelték meg a szerb-magyar kapcsolatokat. Jelenleg zajlik az ország demokratizálása, politikai elemzők szerint két Szerbia létezik; az egyik az européer, demokratikus jellegű, a másik a nacionalista, elzárkózó. A vajdasági magyarok az előbbiek szövetségesei. A helyzetet bonyolítja az óriási gazdasági és szociális válság, amely törékennyé teszi az ország politikai életét. 
Szent-Iványi István szabad demokrata ügyvivő szerint a lehetőségekhez képest meg kellene találni a vajdasági magyarok problémájára az orvosságot. Két fő kérdést kell ehhez megvizsgálni: jelentene-e Magyarország számára súlyos anyagi terhet a kettős állampolgárság? A második: negatívan érintené-e a nemzetközi diplomáciában ez az országot? Mint a képviselő elmondta: az első kérdésre az a válasza, hogy Magyarországon szinte alig járna anyagi előnnyel az állampolgárság megszerzése, mivel nagyon kevés juttatás jár állampolgári jogon. Például az egészségügyi ellátás, illetve a nyugdíj is biztosításhoz kötött. Kizárólag a sürgősségi ellátás - „ha valaki összeesik az utcán, és elviszi a mentő” - jár alanyi jogon. Másrészt, az unióban található precedens a kettős állampolgárság tekintetében, például Görögország és Albánia viszonyában. 
Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselő határozottabban fogalmaz: Zsivkovics bejelentése teljesen új helyzetet teremtett, mert eddig elképzelhetetlen volt szerb részről egy ilyen kezdeményezés. Gondoljunk csak a milosevicsi időszakra, a nacionalizmus, sovinizmus tombolására. Vétek lenne a megváltozott politikai helyzetet nem kihasználni - vélekedett Illés, aki szerint erőteljes demokratizálódási folyamat indult el Szerbiában. Kezdik felszámolni a maffiát, hatalmas léptekkel igyekeznek megfelelni az uniós követelményeknek, kiadják a Hágai Bíróságnak a háborús bűnösöket, 2007-re már az EU tagjai akarnak lenni. „Előre menekülnek annak érdekében, hogy minél előbb a fejlett Európai Unió tagjai lehessenek, és ennek az előnyeit élvezhessék” - mondta a Heteknek a Fidesz politikusa, a Szerb-Magyar Interparlamentáris Unió baráti tagozatának elnöke.


Illés Zoltán Fotó: Somorjai L.

A szabadkai születésű Illés szerint a magyar kormány azért ódzkodik a kettős állampolgárság megadásától, mert azt gondolja, hogy a határon túli magyarok kizárólag a Fidesszel szimpatizálnak, és attól félnek, hogy előbb-utóbb szavazati joghoz jutnának. Illés arra is emlékeztetett, hogy az unión belül például Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, sőt Olaszországban is létezik kettős állampolgárság. Az unió nem tiltja a kettős állampolgárságot, hanem azt mondja, hogy azt nem lehet etnikai alapon „odaadni”.
Szent-Iványi István szerint az etnikai diszkrimináció kérdése egyszerűen kikerülhető, ha a magyar nyelv ismeretéhez - magyar nyelven kell ma is állampolgársági vizsgát tennie a kérelmezőknek - kötik az állampolgárság odaítélését. A magyarok amúgy is tudnak magyarul, aki pedig megtanul, annak nyugodtan „odaadhatjuk” az állampolgárságot, tehát ez a feltétel nem etnikai alapú. 
Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint anyagi előnyökért lenne fontos számukra a kettős állampolgárság kérdése. Mint a vajdasági politikus kifejtette: leginkább a szimbolikus jelleg domináns a témafelvetésükben. Sem szociális ellátásra vagy ehhez hasonló juttatásra nem számítanak, és nem is igényelnek ilyen támogatást. Praktikus hasznot kizárólag a szabad utazás jelente, amely szerinte egybecseng az unió szabadságeszményével. 
Juhász József egyetemi tanár, délszlávszakértő lapunknak elmondta: a tervek szerint jövőre lesznek választások Szerbiában, a magyarok szavazatai akár a választás kimenetelét is eldönthetik. Az öt-hat magyar pártból csak kettő számít jelentősnek, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és - a magyar jobboldal támogatását élvező - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége. A pragmatikus politizálást folytató, a legnagyobb politikai erőt jelentő - Kasza József miniszterelnök-helyettes által vezetett - VMSZ korábban nem támogatta a kettős állampolgárság ügyét. Nyilvánvalóan jelenleg a két szervezet között politikai játszma zajlik abban a kérdésben, hogy melyikük képviseli jobban a vajdasági magyarok érdekeit, ezért változtathatott álláspontján a Kasza József által vezetett szövetség. Emellett Kasza Józsefék bizonyára érzékelték az új szerb vezetés kedvező hozzáállását - vélekedett a politológus, aki szerint sem a kettős állampolgárság, sem egy esetleges könnyített vízum nem fordítja a szerb többséget a magyarok ellen. A szerbeknek érdeke, hogy a nemzetközi diplomácia a nemzetiségi kérdésben figyelembe vegye az ő érdekeiket is, hiszen Boszniában és Koszovóban is jelentős szerb kisebbség él. 


Szent-Iványi István Fotó: Somorjai L.

Kárpátalja 

Ukrajna helyzete teljesen más, mint Szerbiáé. Természetesen, mint minden kelet-európai országban, itt is számos kisebbség él. A legnagyobb kisebbség a 13 milliós orosz ajkúak népes tábora. Az ország keleti, iparilag fejlettebb területén élnek legnagyobb lélekszámban az oroszok, akik - ahogy ezt egy kárpátaljai magyar kifejtette - „színlelik”, - egy-két ukrán nyelvű iskolával - hogy a hivatalos nyelv az ukrán, de a gyakorlatban oroszul beszélnek mindenhol. Az orosz nyelvű tévéadók 70-80 százalékos nézettségűek, a sajtótermékek 70-80 százaléka, a könyvek 90 százaléka ugyancsak orosz Ukrajnában. Sőt a gazdaság - egyes vélemények szerint ez egyben a maffiát is jelenti - nyelve is az orosz. Az államelnök is igazából csak felolvasva tudja az irodalmi, hivatalos ukrán nyelvet, legtöbbször - az ukrán és az orosz keverékéből álló - szurzsik nyelven beszél. Ukrán sportolót, világsztárt - Sevcsenkó, Klicskó- fivérek - még véletlenül sem hallott senki ukránul nyilatkozni. Ukrajna nyugati részén viszont erőteljes ukránosítási kísérletek tapasztalhatóak, az ukrán nacionalizmus ezen a vidéken a legerősebb. A 152 ezres magyar kisebbség ezen a területen él. 
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke félrevezetőnek tartja a kettős állampolgárság kifejezést, mert szerinte az azt sugallja, hogy a probléma nemzetközi jellegű. Miközben valójában Magyarország belügyéről van szó, arról, hogyan rendelkezik az ország jogrendszere az állampolgárság megszerzésének feltételeiről. A feltételek között nem szerepel a már meglevő állampolgárságról való lemondás, tehát a kettős állampolgárság létező jogi lehetőség, amivel a nyugati és kárpát-medencei magyarok is nagy számban élnek. Ami miatt ez a gyakorlat nem tömeges, az a rendelkezés, hogy egyik feltételként hosszú magyar tartózkodást írnak elő. Ha ez nem lenne, akkor a volt magyar állampolgárok (vagy ilyen felmenőkkel rendelkező), magyar kultúrkörhöz tartozó emberek könnyűszerrel szert tehetnének a magyar állampolgárságra. 
A KMKSZ szolidáris a vajdasági magyar szervezetekkel, annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarok számára a legégetőbb probléma a november 1-jétől bevezetendő vízumkényszer, melynek orvoslásában a magyar állampolgársághoz való jutás megkönnyítése nem jelent megoldást. Egyrészt biztosra lehet venni, hogy addig a megfelelő törvénymódosítást nem hajtja végre az Országgyűlés, másrészt Ukrajna alkotmánya tételesen tiltja polgárainak, hogy párhuzamosan egy másikra is szert tegyenek. Ha van is rá precedens, hogy ukrán hatóságok szemet hunynak egy-egy „plusz” útlevélre, ilyen jóindulatra aligha lehet számítani, ha kárpátaljai magyarok tömegével rendelkeznének magyar útlevéllel.
Mint Kovács Miklós a Heteknek elmondta: azt szeretnék tisztázni, hogy mennyiért, mennyi ideig érvényes, hány átlépésre jogosító vízumhoz, és milyen eljárás keretében juthatnak majd a kárpátaljai magyarok. Az aggodalomra az ad okot, hogy eddig semmi konkrétumot nem hallhattunk, s a függöny effektus elhárításért kell küzdenünk - folytatta a kárpátaljai politikus. Reményt jelent az, ahogy a lengyelek és az ukránok megegyeztek, aminek az a lényege, hogy az ukránok nem vezetik be a vízumkényszert, cserébe az ingyenes lengyel vízumért - tette hozzá. 
Egy neve elhallgatását kérő kárpátaljai magyar politikus elmondta lapunknak, hogy nem sok reményt látnak a kettős állampolgárság „megkapására”, mert szerinte a szervilis magyar kormány - „azért, hogy Brüsszelben nehogy problémát jelentsen a kérdés” - ügyesen ejteni fogja az ügyet.

Erdély 

A kettős állampolgárság felvetése már a konkrétumok ismerete nélkül is pozitív fogadtatásra talált az erdélyi magyarok körében, akik hivatalosan másfél millióan, de a magyarok szerint 1 millió 700 ezren élnek Romániában. A kettős állampolgárság számukra ugyanis elsősorban nem technikai, hanem szimbolikus ügy, amelyben a nemzethez tartozás elismerése a fő előny, nem pedig az esetleg vele járó egészségügyi ellátás vagy a tartózkodási engedély. A határon túli magyarok számára régi sérelem a kétszeres elutasítás: ugyanis míg Romániában megvetett kisebbségnek számítanak, addig Magyarországon ugyanők „románok”. 
A szimbolikus politizálás megkerülhetetlen része a határon túli magyarkérdésnek. Fontosságának megértése nélkül lehetetlen átlátni, hogy miért (lenne) egyöntetűen jobboldali szavazó az erdélyi magyarság. A rendszerváltás utáni szocialista kormányok szemmel láthatólag nem értették e kérdés fontosságát; Kolozsvár és Marosvásárhely viszont már messze esik Magyarországtól ahhoz, hogy átlássák a pragmatikus szocialista politizálás értelmét, amelyet a magyar-román alapszerződés vagy a számukra érzékelhetetlen engedmények, támogatások fémjeleztek. Sokkal jobban értették és becsülték Antall Józsefet, aki lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, mert lehet, hogy ez közjogi szempontból értelmezhetetlen, de világos üzenete van például Erdélyben, ahol életbe vágóan fontos, hogy a magyar kormány ne feledkezzen meg róluk. Erdélyben ugyanis a mai napig zajlik a Ceausescu-korszakban elkezdett erőszakos románosítás, csak ezúttal vallási köntösben jelenik meg: a jelenleg is közel száz százalékban magyarok által lakott Székelyföldön nap mint nap jelennek meg az újabb ortodox templomok, épületek, amelyek világos üzenetet hordoznak. Ebben a hangulatban az erdélyi magyarság szemében az a „legény”, aki mer szólni ezek ellen a trendek ellen, aki mer a mindenkori román kormánnyal ujjat húzni. Orbán Viktornak pedig szemmel láthatólag tetszett ez a szerep, ezért a Fidesz népszerűsége a választási vereség ellenére töretlen az erdélyi magyarok körében. Mindemellett a Fidesz vezette kormány tett egy nemcsak szimbolikus, hanem az erdélyi magyarság fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú lépést: 2001 őszén létrehozta a Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetemet. A Medgyessy-kormány tehát mindezek után csak akkor tudja felülmúlni az Orbán-kormányt, ha eléri, hogy a magyarlakta vidéket és a Székelyföldet átszelő autópálya épüljön Erdélyben.


Markó Béla Fotó: MTI

Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunknak kifejtette: sokkal erősebb ma ez a közösség, mint 1989-ben, sikerült számos területen - így a nyelvhasználat, oktatás területén érvényesíteni a jogainkat, új intézményeket hoztunk létre; ami a nemzeti önazonosság kérdését illeti, sokkal jobb lehetőségeink vannak, mint eddig bármikor. Viszont szociális és gazdasági szempontból ma is rendkívül törékeny ez a közösség. Ez azt jelenti, hogy a magyarlakta vidékek rosszabb helyzetben vannak az ország többi részéhez képest. Ebből adódóan a jövőképe nem túl rózsás ennek a közösségnek. 
Az erdélyi politikus elmondta: ma is lehetséges, hogy egyénileg a határon túli magyarok kettős állampolgárrá váljanak. Ezt maximálisan támogatja az RMDSZ. A kettős állampolgárság kollektív odaítélésének megközelítése már egy másik kérdés. A magyar kormánynak és az Európai Unió szerveinek kell ellenőriznie, hogy kivitelezhető-e ez a kérdés: nyilván ezeket a többletlehetőségeket minden határon túli magyar szívesen venné, hiszen a nehéz helyzetükből adódóan jelentős hátrányban vannak. 
Markó szerint felelőtlenség, hogy bizonyos illúziókba ringatják a határon túli magyarokat. „Ez egy nagyon bonyolult kérdés, és azzal becsapni megint a magyarságot, hogy egyik napról a másikra meg lehet oldani a kettős állampolgárságot, véleményem szerint nem szabad. Azt a megoldást azonban nem támogatjuk, amely felgyorsítja az erdélyi magyarság kitelepülését. Ilyen szempontok alapján vizsgáljuk a kettős állampolgárság kérdését. Olyan stratégiákat semmiképp nem támogatunk, amelyek által kiürül Erdély. A fiatal nemzedék sorában így is nagyon magas az anyaországba kitelepülők száma. Magyarország ugyanis újra az erdélyi fiatalok álmainak netovábbja”- elemezte az helyzetet a RMDSZ elnöke.