Vissza a tartalomjegyzékhez


A hűbérlánc megmaradt II.

Hétfő esti Újságíróklub Avar János, Mészáros Tamás és Bolgár György szereplésével. 

Műsorvezető: Kezdjük a beszélgetést azzal az interjúval, amelyet Bolgár György kollégánk készített a Klubrádióban a miniszterelnökkel. Medgyessy Péter többek között azt mondta, néhány dologban eljutottunk a türelmünk végéhez, egy-másfél év volt arra, hogy bizonyos apparátusok bebizonyítsák, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket, hanem az apparátusi kötelezettség, a kormány iránti lojalitás és a feladatok teljesítése. Hát most lehet találgatni, hogy kire gondolt a miniszterelnök. Te, aki mégiscsak láttad közben, hogy metakommunikatív jeleket is adott a miniszterelnök, kire tippelsz? 
Bolgár György: Gondolod, hogy ott ültünk a rádióstúdióban, és nekem megmutatta közben, hogy ő az? Nem, én rákérdeztem, hogy megnevezné-e ezeket az intézményeket, vagy esetleg embereket, mire azt mondta, természetesen nem akarja, de ki-ki értheti, kikre gondol. Volt hallgató, aki például azt mondta - lehet, hogy teljesen alaptalanul megnevezte a legfőbb ügyészt -, hogy ameddig Polt Péter a helyén marad, addig nem lesznek lezárva bizonyos Fidesz-körüli közpénzügyek. Van, aki nyilván másra gondolt, végül is gondolhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és annak elnökére, akit az elmúlt hetekben komoly kormányzati bírálat ért.
Mv.: Akkor csináljunk egy listát, hogy kik lehetnek: legfőbb ügyész, aztán ....
Bolgár György: Mit akarsz a listával, az a kérdés?
Mv.: …ez egy VIP-lista lesz majd, vagy hát egy ilyen ódszokat írunk mellé, hogy ki lehet még, akire gondolt? 
Bolgár György: Itt az az érdekes, hogy elégedetlen a kormány bizonyos közintézményekkel.
Avar János: Gondolhat a PSZÁF-re? 
Bolgár György: …végül is a Magyar Nemzeti Bankra is gondolhattak, hiszen az elmúlt hónapokban viták voltak a Nemzeti Bank vezetésével. Szóval a dolognak az lehet a lényege talán - gondolhatunk, akikre akarunk -, hogy a kormánynak joga van-e beavatkozni ezeknek az intézményeknek a működésébe, vezetésébe, személyi feltételeibe, a személyek kiválasztásába. Tudjuk, hogy a legfőbb ügyésznél ez nem így van, a PSZÁF elnökét is hat évre nevezik ki, a Nemzeti Bank elnökét szintén, tehát gyakorlatilag nagyon szűk mozgásteret szab a kormánynak. 
A másik, hogy megnehezítheti-e a kormány ezeknek az intézményvezetőknek a működését, tevékenységét. Valószínűleg ebben több mozgástere van a kormánynak, és amire Medgyessy Péter célzott, az volt, hogy bizonyos szabályokat talán meg kell változtatni. Hogy most ezek a szabályok arra vonatkoznak-e, hogy milyen feltételekkel lehet kinevezni vagy leváltani egy intézményvezetőt, én erre tippelnék, de ez csak egy utólagos gondolkodás. 
Avar János: Az angol kormányzatban és általában másutt is vannak olyan államtitkárok, meg olyan figurák, akik kormánypolitikától függetlenül a helyükön maradnak. 
Mv.: A magyar jog a közigazgatási államtitkárt létesítette erre, még ha változnak is kormányváltáskor. 
Avar János: Igen, de nálunk ezeket is érintik a változások, Amerikába sokkal nagyobb mértékben érintik, ott is több ezer embert váltanak le. Ugyanis az a játék nem megy, az ellenérv is jogos, ha egyszer hat évre kinevezték, akkor szándékosan cikluson átívelő a pozíciója. De az se megy, hogy ezek az előző kormány által kinevezett tisztségviselők tulajdonképpen az új kormánnyal szemben nem igazán lojálisak, sőt egyre erősebb a gyanú, hogy az előző kormány irányítja őket a háttérből. Ez lehetetlenség. Akik kitalálták ezt az átívelő rendszert, biztos, hogy nem erre gondoltak, mert tételezzük föl, hogy teljesen jóhiszeműen állították be. 
Én nagyon helyeslem, hogy a Csillebérci Úttörőtábor ügyében a bíróság döntse el, hogy most kinek van igaza. Ugyanis valóban furcsa, hogy valaki ennyiért veszi meg az ingatlant, pedig állítólag az ötszörösét éri, ez tényleg furcsa. No de hát a legfőbb ügyész ezt a vádat megemelte, viszont több tucat esetben - ennél sokkal nagyobb és kirívóbb aránytalanságok és a laikus számára furcsa esetekben - ejtette a vádat. Akkor hogy van ez? Az egyik esetben vádat emelünk, mert ez közel áll a szocialistákhoz, a másik esetben már az ügyészség eldönti, holott általában az ember a közhit és a gyakorlat szerint is az ügyész az, aki időnként még olyan dolgokat is bíróság elé visz, amit aztán a bírák nem fogadnak el, mert túlzottnak tartják a vádat. Hogy az ügyész enyhítette a vádat, és nem súlyosbította, Várhegyi esetében is furcsa volt, mert az ügyészek általában arról ismertek, hogy súlyosbítani szoktak, és nem enyhíteni. Tehát egészen furcsának találom azt, ahogy az ügyészség viselkedik. 
Még valami, Tamás kedvéért egy amerikai példa. 1974-ben az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak döntenie kellett, hogy Nixonnak ki kell-e adnia bizonyos hangszalagokat, vagy nem. Ő nem akarta, mert szerinte az elnöknek nem kötelessége kiadni. Akkor a Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, William Rehnqvist, a jelenlegi főbíró, kivonta magát a szavazásból azon az alapon, hogy ő Nixon által kinevezett jogász volt, és úgy érezte, hogy ebben az ügyben nem tudna pártatlanul állást foglalni. 
Na most Polt Péter, aki Fidesz-politikusból lett ügyész, ezekből az ügyekből, ha valóban pártatlan, minél többet a bíróságokra kellene bíznia, hogy azok döntsenek, már csak a látszat kedvéért, a látszat megőrzése kedvéért is. Azt hiszem, ez teljesen logikus.
Mv.: Beszéljünk még a Medgyessy-interjúról, ami különösen azért fontos, mert a magyar gazdaságról is szó volt benne. Most jelentek meg a Magyar Nemzeti Bank gazdaságról szóló adatai, amelyekből az derül ki, hogy az infláció a vártnál, a számítottnál magasabb lesz, ellenben a gazdasági növekedés üteme lassul, legalábbis ahhoz képest, amit vártak. A miniszterelnök szerint nagyon kemény takarékosságra lesz szükség jövőre. 
Bolgár György: Igen, a megszorítás szó nem tetszett neki, de a takarékosságot használta. 
Mv.: Azt mondta, hogy ez nagyon szép polgári erény? 
Bolgár György: Hát, remélem, Járai Zsigmond, és akik ott vannak mellette, jól kalkuláltak. Úgy emlékszem, pénzügyminiszter korában kétszer is rosszul célozta meg az inflációt, hat százalékra, és lett belőle kilenc fölötti. 
Mv.: Azt szándékosan, mondják sokan. 
Bolgár György: Ja, hogy szándékosan? Lehet, ezt én nem feltételezem. Abban pedig, hogy egy kicsit gyorsulni fog az infláció, a Nemzeti Bankkal minden közgazdász, de a kormány is egyetért. Részben azért, mert le kellett értékelni valamennyire a forintot, hogy mennyire, ez vita tárgya. A másik pedig, hogy el kellett kezdeni bizonyos árakat emelni, és jövőre még áfakulcsokat is változtatni kell, ami részben hozzá fog járulni valamennyire az infláció emelkedéséhez. Hozzátehetjük még azt is - legalábbis ha igaz a prognózis - hogy jövőre talán elindul egy kis gazdasági mozgás a világon, és ez általában némi áremelkedéssel jár a piacokon, hiszen hogyha meglódul a kereslet, akkor lehet egy kicsit árat is emelni. Hogy ez most jó-e vagy nem? Természetesen nem jó, mert jobb lenne, ha csak öt, vagy négy, esetleg három százalékos lenne az infláció. 
Miért mondja az egyik Fidesz-vezető azt, hogy radikálisan csökkent a gazdasági növekedés üteme, holott 3 százalék körüli volt, egy éve 2,9, tehát gyakorlatilag szinten maradt Magyarországon. Ha egy kicsit meglódul, akkor ez valószínűleg az árak emelkedésével jár. Ez még mindig a kisebb ár, amit meg kell fizetnünk.