Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Államkasza

Magyarországon egy kétgyermekes családban az átlagfizetésért dolgozó férj vagy feleség egy évben januártól augusztusig munkájával az államkasszát gazdagítja. Csak a szeptembertől decemberig végzett munkájának ellenértékét kapja kézhez. A most közel 70 százalékos állami jövedelemelvonás - a politikusok ígérgetései ellenére - a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik. 1988-ban még fordított volt a helyzet: nyolc hónapot dolgoztunk magunknak, és csak négy hónapot az államnak. A jóléti rendszerváltás merő illúzió maradt: a magyarországi havi nettó átlagfizetés (jelenleg 290 euró) az elmúlt tizenöt évben gyakorlatilag nem változott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a havi bruttó átlagbér 122 453 forint. A nettó átlagkereset 77 607 forint. A bruttó munkabért 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 3 százalék egészségbiztosítási járulék, 1 százalék munkavállalói járulék, valamint a személyi jövedelemadó terheli.
A munkavállaló által fizetendő adón és járulékokon kívül igen jelentős közterheket visel a munkáltató is. Legnagyobb a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, emellett ott van még a szakképzési hozzájárulás 1,5 százaléka, a munkaadói járulék 3 százaléka, valamint az egészségügyi hozzájárulás fix összegű díja (az átlagbér esetén 3450 Ft). Az adatokból az Adótanácsadók Egyesülete honlapján található táblázat segítségével kiszámítható, hogy az átlagkeresetű munkavállaló az év első három hónapjában a személyi jövedelemadóját és nyugdíjjárulékát termeli meg az állam számára. A következő két és fél hónapban azért a pénzért dolgozik, amit a munkaadója fizet ki utána. A nettó fizetéséből az általános forgalmi adó és fogyasztási adók formájában további kéthónapos munkáját vonja el az állam. Újabb két hetet a különböző illetékek (gépkocsi-súlyadótól az ingatlanadóig) formájában adózik le. Az átlagos, kétgyermekes férj vagy feleség csak szeptember 1-jétől kezd el dolgozni a családjáért. Most még csak augusztus közepét írunk.