Vissza a tartalomjegyzékhez


A híd túl messze van I.

Péntek esti Sajtóklub Debreczeni József műsorvezetővel. Vendégek: Katona Tamás, Gergely András és Balázsi Tibor. Téma: az Orbán-Dávid találkozó és az MDF helyzete.

Mv.: A héten volt egy különös esemény. Orbán Viktor, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke több mint egy év után találkoztak, és eszmét cseréltek különböző kérdésekről. A két párt viszonyáról is. Utána nem közös sajtótájékoztatót tartottak, hanem külön-külön nyilatkoztak a sajtónak. Úgy tűnik, hogy nem nagyon közeledtek egymáshoz az álláspontok. Hogyan látjátok ennek fényében most az MDF és a Fidesz viszonyát?
G. A.: A választások előtt a találkozók nem ilyenek voltak. Inkább szűk körben történtek, és inkább Fidesz-parancskiadások voltak az MDF elnökének, aki ezt nagyon nehezen viselte. Ez most egy normálisabb helyzet. Ebből kialakulhat egy párbeszéd. 
Mv.: Tisztázzuk. Ugye Orbán Viktor arra kérte Dávid Ibolyát, hogy az MDF fontolja meg újra a közös listán való indulást az európai uniós választásokon. Dávid Ibolya azt felelte, az MDF már eldöntötte, hogy külön fog indulni. Azt is kérte Orbán, hogy a kettős tagság engedélyezését fontolják meg. Dávid Ibolya azt mondta, hogy ennek az európai pártokban nincsen hagyománya, és az MDF nem fogja meggondolni. Igazából arra volt jó a találkozó, hogy nyilvánvalókká legyenek a véleménykülönbségek. 
B. T.: Szerintem abszurd az a helyzet, hogy két egymás mellett létező párt vezetője ennyi hónap után bírt egymással összefutni. Azok a témák pedig, amelyeket, muszáj módon meg kellett tárgyaljanak, szerintem normális pártközi együttműködés során egyszerűen nem is merülhettek volna fel. 
D. J.: A kettős tagság az tényleg szokatlan.
B. T.: Vannak itt még egyéb ügyek is, pl. a Hende-ügy. Kíváncsi vagyok, hogy az MDF belső ellenzéke miképpen reagált, milyen új frontvonalak nyíltak meg a tárgyalás után az MDF-en belül. 
K. T.: Én azt sajnálom, hogy legalább azt nem mondták ki, hogy majd újra találkoznak. Sajnálom, hogy nincs folytonos párbeszéd a két ellenzéki párt között. Úgy tűnik, hogy nem nagyon mozdulnak el az álláspontok, és ez nem szerencsés. Összefügg ez, persze azzal, hogy az MDF-en belül kitapinthatóan különböző vélemények vannak. De erről talán később. Most maradjunk itt a szorosabban vett csúcsnál. Tehát azért reméltem én, hogy elindul a normalitás felé, mert ne felejtsük el, hogy honnan indult a Fidesz. A Fidesz a választások után a beolvadást hirdette, meg hogy egyetlen pártba kellene tömörülni. Februárban vagy mikor volt az MDF kongresszusa, és azóta is az MDF a különállást deklarálta. A csúcstalálkozó tulajdonképpen formális elismerése volt az MDF külön létezésének. De a Fidesz politikai célja mintha csendben megmaradt volna. Ezt jelzi a kettős párttagság kérdése.
B. T.: Tény, hogy azok a sajtóorgánumok, amelyek a Fideszhez közelinek számítanak, egyáltalán nem szövetségesként kezelik a mindennapok során az MDF-et, hanem azt lehet mondani, hogy az indulati töltés olyan, mintha a legsötétebb ellenfélről vagy ellenségről lenne szó. Na most így elég nehéz normális kapcsolatokat működtetni két párt között. Hiszen ezek a sérelmek minden egyes nap újratermelődnek. 
K. T.: Ha megnézzük a sajtó MDF-ellenes érveit, akkor egyrészt személyeskedők, másrészt nyűgösködők, hogy jobb az egy párt, ez így van deklarálva. Kétségtelen érv, hogy az MDF támogatottsága jelenleg csekély. Az MDF azt mondta, hogy nekimegy a választásoknak egyedül. Hát próbálja meg. 
G. A.: A Fidesz jelszava az egy akol és egy pásztor. Ami nem biztos, hogy helytálló, és nem biztos, hogy a legüdvösebb a 2006-os választásokra. Nem igazán működik ez az Európában nem is divatos kétpártrendszer. Látjuk jól, hogy a másik kispárt is nagy zűrben van, a Szabad Demokraták Szövetsége, ahol szintén belső küzdelmek vannak: kiválnak olyan pozícióféltő tagok, akik új pártot létrehozva akarnak nekivágni az uniós választásoknak. Az MDF-en belül is van ilyen. Ugye Lezsák Sándor most ismételten nagy médiatámogatást kap, föllépett az MDF elnöke ellen. Őt nem lehet a megélhetési politikusok közé sorolni, tehát nála meggyőződési kérdés, hogy megmutatja a kispártok pillanatnyilag szomorú helyzetét.
Mv.: Hogy miről is van szó: az MDF-es frakcióhétvégéről szivárgott ki, nyilván nem véletlenül került bele a Magyar Nemzetbe, hogy Lezsák Sándor fölállt, és az MDF kilátástalan helyzetére hivatkozva három alternatívát sorolt föl. Legyen változás, Dávid Ibolya adjon vissza bizonyos jogköröket Gémesi Györgynek, vagy mondjon le, illetve jelöltesse magát az európai uniós lista élére, és aztán menjen ki Brüsszelbe. És akkor Medgyasszay László lehetne az MDF elnöke. Lezsák alelnök mindezt ma megismételte az Esti Krónikában: abszurd, hogy egy pártnak az alelnöke a médián keresztül szólítja föl lemondásra a hivatalban lévő, kilencven valahány százalékkal megválasztott pártelnököt. 
B. T.: Abszolút jogos a kérdés, hogy igazából kinek használt ezzel Lezsák: az MDF-nek vagy a Fidesznek? E tekintetben nem tisztességes és egyenes ember, mert igazából az ő politikai szándékait ebben nem lehet kiismerni. 
K. T.: Tény, hogy az MDF-pártelnök népszerűsége nagyon magas, a párté csekély. Valahogyan a kettőt össze kéne hozni, de nem azzal, hogy a pártelnököt leváltom, és egy egy-két százalékos népszerűségű embert odateszek a párt élére. 
B. T.: Ez a fajta Lezsák-nyilatkozat alkalmat adott az MDF-en belül azoknak, akik már néhány hónapja hallgattak, vagyis akik a Fidesszel való akár szervezeti kapcsolódást is stabilizálnák, hogy megszólaljanak. Itt Horváth Balázsra és Balsai Istvánra gondolok. Nemrégiben épp Balsai meg Horváth vitatkozott Dávid Ibolya kijelentésével, miszerint a két párt párhuzamosan próbáljon meg egymás mellett létezni. 
Mv.: Eszembe jutott az 1995-ös forgatókönyv, az első választási vereség után, amikor az MDF nyolc-kilenc százalék körül tanyázott. Lezsák Sándor akkor beszélt először hasonló indíttatásból, miszerint tűrhetetlen, hogy ennyire népszerűtlen a párt. Valamit tenni kell, támadott a Szabó Iván ügyvezető elnök-féle pártvezetésre. Elnöki ambíciókkal lépett a színre. Megnyerte az elnökséget. Azonnal szakadt is az MDF, kivált belőle a Néppárt, az MDF pedig leszerepelt a következő választásokon. Na most kísértetiesen ugyanezt a forgatókönyvet látom elkezdődni. Azt mondja Lezsák, hogy az MDF nagyon alacsonyan van. Itt valami változtatás kell. Elnököt kell változtatni. 
B. T.: Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, de a diskurzusunk onnét indult ugye, hogy volt egy MDF-Fidesz csúcstalálkozó, amihez képest időben nagyon közel indultak be az MDF-ben ezek az események. 
G. A.: Összeesküvés nincs, összefüggés van.
Mv.: Szerintem most egy közös EU-lista erőltetésének nincs akkora tétje, a Fórum mérettessen meg egyedül, ha akar, aztán lehet dilemmázni a közös akolról. Érdemes még a Fideszre koncentrálnunk egy kicsit, mert néhány szervezetet föloszlattak a közelmúltban, így az V. kerületi szervezetet. Más vidéki fideszes szervezeteket is megneveztek. A kiszivárgott hírek szerint az volt az ok, hogy ezek a szervezetek bezárkóztak. Nem akartak új tagokat maguk közé fogadni, belterjesekké váltak. 
K. T.: Most állítólag bővülni akar a Fidesz. Egy másfajta struktúrát akar fölvenni, amivel nem mindegyik szervezet tart lépést. Kérdés, hogy a pártvezetés milyen türelemmel várja ki azt, hogy ezek a nyitások bekövetkezzenek.