Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Ha misszió, messzi jó

Végre megszületett a döntés: 300 fős magyar békefenntartó kontingens indulhat Irakba. Hosszú huzavona után sikerült megszavazni a magyar katonák kiküldését, és jószerével Magyarország volt az egyetlen NATO-tagország, ahol a katonai együttműködésnek komoly akadálya volt a belső jogi szabályozás, valamint az alkotmánynak a csapatmozgásokat szabályozó része. Az iraki válság kirobbanása óta a magyar törvényhozás képtelen volt egységes álláspont kialakítására: a kormány újabb és újabb konstrukcióit az ellenzék rendre megvétózta. Május végére aztán a Fidesz úgy látta, hogy az ENSZ BT határozata új helyzetet teremtett az iraki válság rendezésének ügyében. Németh Zsolt frakcióvezető- helyettes kijelentette: „Megszületett a nemzetközi felhatalmazás, így törvényessé vált az iraki misszió.” Külügyi szakértők véleménye szerint ez a hosszú politikai huzavona Magyarország nemzetközi megítélésének ártott a leginkább.


Amerikai-magyar közös hadgyakorlat a kilencvenes évek elején Kecskeméten. Segédcsapatok Fotó: MTI

Az egyhangú szavazás nyomán azonban a parlament csak „humanitárius segélyeket szállító konvoj” Irakba indítását engedélyezte. A belpolitikai vita elhúzódása azt is eredményezte, hogy a 300 fős kontingens kitelepítése, ottléte igencsak sok pénzbe fog kerülni a honvédelmi tárcának, pedig egy áprilisi gyors döntés esetén az USA a katonák bérén kívül a kontingens költségeit is teljes mértékben állta volna. Mára ez az ajánlat valószínűleg érvényét vesztette, és az áprilisban kalkulált 3-4 milliárd forint helyett ma 6 milliárdot is meghaladó költségekről beszélnek a szakértők. 
Keleti György, a Horn-kormány honvédelmi minisztere lapunkat arról tájékoztatta, hogy az amerikai fél jelenleg csak a kontingens 1 milliárd forintra rúgó kiszállítási költségeit állja, korábban azonban üzemanyag-támogatást, gépjárműveket és szervizhálózatot is biztosított volna. Az ügy körüli politikai kötélhúzás tehát gazdaságilag is kárt okozott az országnak, ezenkívül rontotta Magyarország NATO-presztízsét. Ugyanakkor a jelenlegi, feszült helyzetben rendkívül veszélyes feladatokra vállalkoznak katonáink, melyeknek pszichikai, lelki behatásait nem lehet előre modellezni itthon. A kontingens felhatalmazása egyelőre 6 hónapra szól, ennek lejártakor azonban a parlament meghosszabbíthatja. Egyszerre 300 fő teljesíthet szolgálatot Irakban, de az esetleges váltás idején 600 főig bővülhet a keret. Irakban a magyarok egy lengyelekből álló hadosztály szállító zászlóaljaként tevékenykednek majd - tette hozzá Keleti György.
Szenes Zoltán vezérkari főnök szerint sem szabad lebecsülni szerepvállalásunk kockázatait, hiszen hallani megtámadott konvojokról, de - hangsúlyozta - a katonákat minden előre látható nehézségre felkészítik. A kiképzés hamarosan megkezdődik: valamennyi katonát pisztollyal, gépkarabéllyal, többfunkciós tőrrel, támadó és védő kézigránáttal látják el, ezenkívül egyéni vegyvédelmi felszerelést, repeszálló mellényt, vízszűrő berendezést is kapnak. A biztosítást végző, a konvojt Magyarországról szállított páncélos autókon kísérő fegyvereseket műholdas helymeghatározókkal, éjjellátó készülékkel, műanyag pajzsokkal, testvédő felszerelésekkel is ellátják. Hogy mindezt menynyiért vállalják a katonák? Havi 1000-1500 dollárra számíthatnak.