Hetek - VII. évfolyam, 20. szám, 2003. május 16

Május 23-án és 24-én a portugál kultúrával ismerkedhetnek az érdeklődők Budapesten, majd ezt követően Szekszárdon. A programok a fadokoncertek köré szerveződnek. A portugál kultúra szimbóluma, a világszerte népszerű zenés műfaj a szélesebb közönségnek Wim Wenders filmjéből vagy a Duna Televízió által sugárzott Madredeus-koncertfilmből is ismerős lehet.

Mi is tulajdonképpen a fado? A szó a latin fatum (sors, végzet) szóból származik, s híven tükrözi a portugálok melankóliára hajlamos lelkivilágát. Talán ezért is találó a megfogalmazás: a fado a végzet dalban elbeszélve.
Ez a jellegzetes portugál műfaj számos közvetítésen keresztül épült be a portugál kultúrába. Eredetileg a Brazíliába hurcolt afrikai rabszolgák zenéje és tánca volt. Majd eljut Portugáliába is, ahol már nem táncolják, hanem zenekísérettel éneklik. Lisszabonban a 19. század közepén a fado a legnépszerűbb, „legdivatosabb” zenei műfajjá válik.
A téma: szerelem, féltékenység, elválás, szenvedély, nosztalgia, öröm, bánat, elmúlás, egyszóval az élet minden vonatkozása. Az utcai énekesek azonban nemegyszer a politikai és társadalmi eseményeket is megéneklik fadoikban.
A fadoénekest kétfajta gitáron - a hagyományos és az úgynevezett portugál gitáron - kísérik.
A portugál gitáron kétszer hat húr van. A hangszert eredetileg a 16. századi Franciaországban és Olaszországban használták, majd eljutott Németországba és Angliába is. Az Angliában hamar divatossá váló - immár angol - gitárt a Portó városában élő angol közösség honosítja meg a 18. században Portugáliában. A hangszer később Európa többi részén feledésbe merül, Portugáliában viszont továbbra is népszerű, sőt fokozatosan a fado nélkülözhetetlen kísérőhangszerévé válik.
A fado Coimbrában, az egyetemi városban gyorsan népszerű lesz. Az - ekkor még csak - férfiakból álló diákság fadoszerenáddal próbálja a szeretett hölgy szívét meghódítani. Mivel a műfajt a diákok, azaz a „kulturális elit” műveli, a coimbrai fado líraibb, érzelmesebb, mint a lisszaboni, beépíti a trubadúrlíra, illetve a bel canto elemeit is.
Míg Lisszabonban egyaránt találunk fadoénekest és -énekesnőt - ez utóbbi elengedhetetlen „kelléke” a szépen hímzett, látványos vállkendő -, addig a coimbrai fadót (egészen napjainkig) kizárólag férfiak éneklik. A coimbrai fadoénekesek- és zenészek az egyetemi öltözék részét képező fekete lepelbe burkolóznak.
Hagyományosan a fadót elsősorban az erre szakosodott éttermekben éneklik. Miután a vendégek megvacsoráztak, éjfél felé elsötétül a terem, csak a gyertyák égnek, és megkezdődik a fadoműsor.
A turisták kedvéért számos étteremben korábban kezdődik a műsor. Aranyszabály azonban, hogy a fado teljes figyelmet követel. Ezért egy-egy fogás felszolgálása és elfogyasztása után kialszanak a fények, csönd lesz, és két fogás között minden jelenlévő pisszenés nélkül hallgatja a fellépő művészeket.
A május utolsó hétvégéjén hazánkban vendégeskedő fiatal énekesnőt, Joana Amendoeirát portugál gitáron testvére, Pedro Amendoeira, gitáron Carlos Proença kíséri. Mindketten neves portugál gitárművészek. Joana az elmúlt években sikerrel vendégszerepelt a világ mindent táján: Európa szinte valamennyi országában, valamint Japánban, Brazíliában, az USA-ban és számos afrikai országban. Hetente ötször lép fel Lisszabon Clube de Fado de Joao de Praca nevű, egyik legismertebb fadoéttermében. Idén jelent meg a harmadik CD-je. (Lantos Vera)

Fadokoncert május 24-én, szombaton 19 órától a VISTA Rendezvénytermében (VI., Paulay Ede u 9.). Jegyek 500 Ft-os egységáron vásárolhatók: ICEP/ Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal (XII., Alkotás u. 53. C ép.).

Portugál Nap Szekszárdon május 23-án 10-22 óráig a Művészetek Házában. Délelőtt „Portugália és az Európai Unió” konferencia, délután egy Portugáliáról szóló fotókiállítás megnyitója, este 19 órától fadoest.