Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Gabriella
Irak: Háború az újjáépítésért

A háború alig ért véget, máris egy új kezdődött. A csata pénzről, befektetésekről, újjáépítésről szól. Irakban az első lépés a helyreállítás, a viszonylagos rend megteremtése, azaz az újjáépítés alapjainak a lerakása. Ezután következhet egy Kuvaithoz vagy Szaúd-Arábiához hasonló modern közel-keleti ország felépítése, amely egy új gazdasági, politikai folyamatot indíthat el a Közel-Keleten. A háború kitörését megelőző időszakban egymás haragosaivá váló országok most, a „húsos fazekak” mellett is „fújnak” egymásra.


Brit katonák őriznek egy dél-iraki olajfinomítót. A jövő kútjai Fotó: MTI

Szinte nincs olyan ország, amelynek a bukott iraki rezsim ne tartozna, hiszen Szaddám Huszein huszonnégy éves „pályafutása” során több mint százhúszmilliárd dolláros államadósságot halmozott fel. Ezek miatt, no és a kőolaj-kitermelésből befolyó busás haszon miatt óriási a tülekedés az újjáépítésben való részvételért. 
Franciaország, Németország és Oroszország, az Irak elleni háború nagy ellenzői mind hitelezői is voltak Szaddámnak. A legnagyobb európai hitelezői csoport, a Párizsi Klub, valamint a Londoni Klub, sőt Oroszország is több tízmilliárd dolláros kölcsönt nyújtottak korábban Iraknak. Ezenkívül a francia és az orosz társaságoknak 
érvényes szerződés van a kezükben a Szaddám előtti időszakból. Így, most mindegyik jogosan áll a rajtvonalnál. 
A helyzetet nehezítik viszont a háború előtt elmérgesedett kapcsolatok. Colin Powell amerikai külügyminiszter kijelentette: „Nem marad következmény nélkül az, hogy Franciaország ellenezte az Irakkal szembeni háborút.” A gazdasági érdekek azonban minden bizonnyal előbb vagy utóbb kisimítják a ráncokat, az Irak ellen tizenkét éve érvényben levő embargó feloldásának kérdésében már közelednek az álláspontok. Elsősorban a magas helyreállítási költségek miatt az USA valószínűleg szerephez juttatja majd a francia, az orosz olajvállalatokat, mert egyedül nem tudná finanszírozni a helyreállítást. A közös erőfeszítés a világgazdasági stabilitás miatt sem elhanyagolható. Elképzelhető azonban, hogy az USA nem hamarkodja majd el Francia-, Orosz-, illetve Németország meghívását, már csak politikai leckeadás gyanánt sem. Magyarország - a győztes szövetségeseként - számíthat arra, hogy szeletet vághat ki magának az újjáépítés tortájából. A gazdasági miniszter szerint elsősorban azok a vállalatok kerülhetnek nyerő pozícióba, amelyeknek már eddig is jó üzleti kapcsolatai voltak Irakkal. George W. Bush a Newsweek hírmagazinnak adott interjújában Irakkal kapcsolatban külön kitért a gazdasági kérdésekre. Az újjáépítésben az USA és Nagy-Britannia nyilvánvalóan vezető szerephez jut, de mint Bush elnök kifejtette: „Számos országtól várunk még segítséget. Néhányan már most is tudnak segíteni, mások ENSZ-határozatra várnak.” Bush elnök elmondta, hogy részletes tervük van a helyreállításra, amely garantálja, hogy az iraki emberek saját hazát építhetnek. Mindez időigényes folyamat, hiszen az előző rezsim „palotákat épített kórházak helyett”, ezért az irakiak számára az egészségügyi ellátás felépítésétől kezdve a legalapvetőbb élelmezési és infrastrukturális feltételek megteremtésére is szükség van. Az oktatás és a demokratikus intézményrendszer helyreállítása is szerepel a tervben. 
Az iraki olajmezőkön a kitermelés rekonstrukciója már napok óta gőzerővel folyik, hiszen a gazdaság mozgatórugója a fekete arany. Az iraki nyersolajkészletek a világon a legolcsóbban kitermelhetőek közé tartoznak. Michael Morrow amerikai ezredes vezetésével fokozatosan beüzemelik az ország déli részén fekvő olajmezőket, céljuk május közepére a 800 ezer barrel napi nyersolaj-kitermelés elérése. (Irak a háború előtt napi 2,7 millió barrel nyersolaj kitermelésére volt képes). Morrow ezredes a CNN-nek beszámolt arról, hogy mintegy négyszáz iraki munkás tért vissza az olajiparba, és az amerikaiak vezetésével javítják olajkútjaikat. Az ezredes megjegyezte, úgy működnek, mint egy iraki-amerikai vegyesvállalat. A háború előtti készülődésben több szakértő is az olaj árának drasztikus emelkedését prognosztizálta, eközben egyre olcsóbbá vált, majd több éves mélypontra zuhant az ár, március eleje óta az áresés elérte a 30 százalékot. Ennek köszönhetően csökkentett áraiból a Mol is az elmúlt napokban. Az OPEC miniszterei azonban mindent megtesznek azért, hogy ne váljon túlzottan olcsóvá a nyersolaj. Mielőtt az olcsón kitermelhető iraki olaj elárasztaná a világpiacot, csökkentik a kitermelést.