Vissza a tartalomjegyzékhez

Borbély Lóránt, Peking
Zsúfolt kórházak, fertőző pálcikák

Kínában az egészségügyi ellátás ingyenes, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hivatalos munkahelyhez van kötve a betegellátás. Akinek nincs munkahelye, annak fizetnie kell az ellátásért. Attól függetlenül, hogy kell-e fizetni vagy sem, a legjobb kórházak a nagyvárosokban, elsősorban Pekingben vannak. Ott élők elmondása szerint a pekingi fertőzésben az egyéb utasforgalmon kívül jelentős szerepet játszottak az orvosi ellátásra érkező fertőzöttek, és egy ideig a gyanútlan orvosok is. Személyesen meghallgatott élménybeszámoló szerint a kórházak zsúfoltak, és a fertőzés kockázatának minimalizálására a kapuban kérdezik ki a beteget, hogy milyen ügyben jött - annak érdekében, hogy biztonságos útvonalon kerüljön a megfelelő orvoshoz. 

Több iskolát már a múlt héten bezártak, ezen a héten pedig Pekingben az összes iskolában kéthetes szünetet rendeltek el biztonsági okokból. Józan becslések szerint júniusra számítanak a járvány tetőzésére, ez viszont az eddigi halálozási arányt, a lakosság létszámát és a népsűrűséget tekintve milliós nagyságrendű halálozást jelenthet. A lakosság immunizálását hatóságilag Kínában is elvégzik, és olyan betegségek ellen is oltanak, amelyek ellen Magyarországon nem kötelező.
A kínai közegészségügyi és higiéniai helyzet ázsiai viszonylatban kielégítő. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha valaki betartja az alapvető higiéniai szabályokat, akkor csekély az esély, hogy elkapjon egy komoly betegséget. Bár ehhez hozzátartozik, hogy Kínába érve egy hónapon belül a legtöbb külföldi nagy valószínűséggel átesik egy - a legtöbb esetben enyhébb lefolyású - influenzán. Ez körülbelül egy hétig tartó alacsonyabb lázat, náthát, gyengeséget jelent. A vírusoknak jó talajt nyújt a nagy népsűrűség és a gyakran szennyezett levegő, amely a sivatagi homokot hordó szél miatt poros, a porszemcsék pedig segíthetik a kórokozók terjedését. Nagy valószínűség szerint a szinte „permanens” influenza miatt megjelenésekor a jelenlegi járványt sem találták komolynak. Vírusfertőzés esetén nincs gyógyszer, vagy csak a tüneti panaszokra. Széles viszont a választék hagyományos kínai szerekből, amelyek szintén tüneti gyógyszerek, és mellékhatásuk is lehet, mint minden más gyógyszernek. 
A legtöbb vendéglőben adnak vagy lehet kérni úgynevezett „higiénikus pálcikát”, amely ki van már faragva, de egy kis helyen még nincs elválasztva egymástól a két pálcika, úgy kell eltörni, hogy használható legyen. Így persze a pálcika kevésbé esztétikus, de kizárható annak lehetősége, hogy valaki korábban már használta. Pálcika van fából, bambuszból, illetve műanyagból, ezek közül a műanyag mosható el biztonságosan, mivel a bambusz vagy fa rostjai közé bejutott „ez-az” nem biztos, hogy teljesen megsemmisíthető. Kínában ritka, hogy az étteremben nyugati evőeszközöket lehet kérni, ezért a pálcika tisztasága alapvető fontosságú.


Kutyából nem lesz szalonna

Kínában többféle konyhai irányzat létezik. Itthon talán a legismertebb a szecsuáni és a kantoni. A szecsuánira főleg az erőteljes ízek (csípős) jellemzők, és hagyományos húsokat (pl. halat) is használnak sokféle zöldséggel és szójával, szójabab sajttal (tofu). Ezek az ételek ízletesek és egészségesek, mert a párolt zöldségek aránya körülbelül 50 százalék, a másik fele pedig rizs, tészta és húsfélék. A zöldségféléket nem főzik, csak fogyaszthatóra párolják. A viszonylag rövid hőkezelés hatására viszont nem minden esetben biztos, hogy elpusztulnak a fertőző mikrobák. Általában egy nagy, erős lángon tartott üstbe, a wokba dobálják az apróra vágott öszszetevőket. A húsokat is apró darabokra vágják, hogy könnyen és hamar megpuhuljanak, mivel a zöldségek hosszabb idő után teljesen krémmé főnek. A levesek általában a budapesti kínai éttermekétől eltérően hígabbak, a tésztaételeket pedig gyakran levesek formájában tálalják.
Kínában nagyon fontos a teaivás szokása, amelyben a teafüvön kívül az alapvető összetevő a forralt víz. Kínában az utóbbi években már elterjedt a palackos ásványvíz, de a legjellemzőbb folyadékbevitel a tea vagy egyszerűen a forralt víz, lehűtve vagy melegen. Az ivóvízzel terjedő betegségek nagy része ezzel megállítható. A szállodákban általában a szoba tartozéka két termosz forró víz vagy elegánsabb helyeken a vízforraló. A vonatokon a kalauzok járnak körbe egy hatalmas kancsó forralt vízzel, amelyet ingyen biztosítanak. Az utasok az általuk hozott mini termoszba vagy zárható befőttes üvegbe kapják meg az adagjukat.
A kantoni vagy dél-kínai konyha már kevésbé ízletes, inkább változatos dolgokat kínál. Jellemző rá a csirke, tengeri élőlények, halak, tészták és az extrém fogások, mint a kutya, macska, egér, kígyó és a különféle tengeri ínyencségek. A kagylót gyakran nyersen eszik, vagy csak pácolják, esetleg ugyanolyan gyorsan készítik el, mint a húsokat. A kutyahússal kapcsolatban több „túlélő” elmondta, hogy észrevételei szerint a kutyahús fogyasztása akadályozza a szervezetben egyébként meglevő gyulladási folyamatok gyógyulását. Hogy ez minden kutyánál így van-e, vagy csak bizonyos vírussal, baktériummal fertőzöttek esetén, ez nem derült ki. A kínaiak a kutyahús védelmére fel szokták hozni, hogy ezek a kutyák kifejezetten erre 
a célra nevelt állatok, és nem kóbor ebek. Persze ez nem mindenkit nyugtat meg, különösen nem az állatvédőket és a kutyabarátokat.