Vissza a tartalomjegyzékhez

Kalmár Gabriella
Csaló-e Csalabi?

Ahmed Csalabinak, az Iraki Nemzeti Kongresszus alapítójának fontos szerepet szán a washingtoni katonai vezetés a háború utáni politikai stabilizációban. Zűrös pénzügyei azonban ronthatják a hazájába fél évszázad óta mindössze másodszor viszszatérő politikus jó hírét. A Csalabi család neve ugyanis két közel-keleti bank csődjével is összefonódott, s az egyik következtében Ahmedre huszonkét évnyi kényszermunka várna Jordániában.


Ahmed Csalabi (jobboldalon) iraki ellenzékiek társaságában Fotó: Reuters

Az ötven éve emigrációban élő Ahmed Csalabi, a legismertebb iraki emigráns ellenzéki szervezet, az Iraki Nemzeti Kongresszus (INK) alapítója, hosszú évek óta küzd Szaddám Huszein rezsimjének megdöntéséért. Jelenleg a Pentagon feltétlen támogatását bírja, bár az amerikai külpolitikát irányító mértékadó elit nagy része legalább ugyanilyen mértékben bizalmatlan iránta. A ma sikeres software-vállalkozást vezető üzletember korábbi bankári tevékenységén azonban több szégyenfolt is éktelenkedik.
A jordániai Petra Bank a harmadik legnagyobb volt a piacon, s Jordánia Központi Bankjának elnöke szerint az apró szabálysértéseken kívül semmi probléma nem merült fel vele kapcsolatban 1989-ig - tudta meg a BBC. Ekkor azonban - Csalabi bankelnöksége alatt - a Petra Bankot felszámolták félrevezető könyvelés és sikkasztás vádja miatt, s az időközben az országot elhagyó Csalabit távollétében 22 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélte a jordán katonai bíróság. Az ügy hátterében három érdekesség is meghúzódik. Ezidőtájt Jordánia kínzó valutahiányban szenvedett, ezért a Központi Bank arra kérte a jordán bankokat, hogy tartalékaik 35 százalékát a Központi Banknál helyezzék el, s így támogassák a jordán dínárt. Ennek a kérésnek minden pénzintézet eleget is tett az egy Petra Bank kivételével, s ez a magatartás az Arthur Andersen könyvvizsgálatát vonta maga után. Ekkor kiderült, hogy a papíron a bank tulajdonában levő valutaeszközök egy része valójában nem is volt ott. Másrészt a Petra Bank volt az egyetlen az arab világban, amely semmiféle anyagi támogatást nem volt hajlandó adni Szaddám Huszeinnek az 1980-88 között tartó Irán elleni háborúhoz. Az INK szóvivője szerint itt kell keresni a bank bezárásának gyökereit: Szaddám a háború végeztével bosszút akart állni a renitens pénzintézeten. Harmadrészt kérdéses, hogy miért katonai bíróság tárgyalta ezt a nyilvánvalóan polgári ügyet.
A Petra Bank csődjével egyidőben Csalabi fivére, Dzsavad is bankelnök volt, Libanonban. A Mebco bankban Ahmednek semmilyen vezetőségi funkciója nem volt - szögezte le a BBC-nek az INK londoni szóvivője. Az Arthur Andersen vizsgálatai szerint viszont a Petra Bank eszközeit használták fel a Mebco életben tartásához és fordítva. A jordániai valutaválsággal egy időben a Mebcót is támadás érte, a bank az összeomlás szélén állt. Mivel a Petra Bank vagyonának egy része a Mebco kezében volt, a Jordán Központi Bank kártérítési igénnyel kereste meg a libanoni jegybankot. Így a Mebcót és svájci leánybankját, a Socofit felszámolták hanyag könyvelés és gyenge likviditás miatt, Csalabi két fivérét pedig hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Svájcban. Libanonban az ügy sohasem került bíróság elé.
Nehéz kibogozni, hogy ezekben a támadásokban mennyi szerepe volt a politikának, mennyi a pénznek, mennyiben voltak koholt vádak, mennyiben megalapozottak - annyi bizonyos, hogy nem vetnek jó fényt az iraki politikusra.