Vissza a tartalomjegyzékhez


Már megint a Postabank 2.
Péntek esti klub Debreczeni Józseffel

Debreczeni József: - A Princz Gábor eltávolítása utáni helyzetről van szó. Az a vád, hogy túlkonszolidálták a Postabankot. Mit jelent ez? 
Bod Péter Ákos: - A konszolidálás egy elég zavaros szó nálunk, de tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy az elveszett tőkét a tulajdonos, vagy az állam - rendszerint egyébként a kettő ugyanaz, hiszen legtöbb esetben volt állami bankokról van szó - visszahelyezi. Ha kevesebbet rak bele, akkor a bankban nincs elég tőke, nem tud bankszerűen működni, az nagy baj. Ha többet raknak bele, az nem nagy baj, akkor az egy erősebb bank, a piaci értéke is nagyobb. Persze nem érdemes telezúdítani pénzzel, mert az mindig arra csábítja, a bankárokat, hogy lazán gazdálkodjanak. Tehát a konszolidálás, az nem valamilyen perverzió, hanem egy technikai folyamat. A Postabankot állítólag túlkonszolidálták. Ez azért érdekes állítás, mert van benne egy kriminalizálási szándék, a mostani kormány próbálja lehúzni az előző kormányt, bűnügyet csinálni belőle, hogy rosszul gazdálkodtak, bíróság elé velük. Nem tartom jónak azt sem, hogy most a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak egy korábbi tanulmányára hivatkoznak, amit annak idején titkosítottak. Az én ismereteim szerint - bár a jelentést nem láttam - az Állami Számvevőszék, ez a kormánytól független nemzeti intézmény, foglalkozott a bank konszolidálásával, és lényegében jóváhagyta azt a stratégiát, amelynek az eredményeképpen a Postabank most működik és eladósorba került. Úgyhogy nem jó, ha elővesznek régi papírokat, esetleg még le nem zárt vizsgálatokat, és elkezdődik egy vádaskodás, mert az lesz a közvélemény benyomása, hogy itt minden politikus lop. Tragikus, ha bűnügyet akarnak fabrikálni olyasmiből, ami így első ránézésre nem az.

Lakner Zoltán: - Márpedig azt akarnak. Az SZDSZ ismét a Postabankot vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatot, és ez most minden bizonnyal meg is fog alakulni, tehát a Postabank-ügy folyamatosan napirenden lesz. Keller László első nyilatkozatában azonnal bűncselekmény gyanúját vetette fel, és ez nagyon szomorú alakulása a magyar politikának. A szemben álló felek - és ezúttal a jelenlegi kormányoldalról mondhatjuk ezt el - egyszerűen a másik oldal legitimációját kezdi ki: kriminalizálja az ellenzéket. Ez nem az a bizonyos árokbetemetési ígéret.
Katona Tamás - De ezek jól bevált módszerek. 1849 után, majd 1956 után is kriminalizálni kellett a forradalmat, és sikerült is. Kolumbusnak érezhetik magukat, és még a tojást sem kell odacsapniuk.
Ugyanakkor a bankkonszolidációra szükség volt, mert a bankok sem elég erősek, sem elég tapasztaltak nem voltak. Rengeteg volt a rossz hitel és egyszer rendbe kellett tenni és nem véletlen, hogy az államnak a bankkonszolidáció sokba kerül, de az a két bank, amely kimaradt a konszolidációból a szabad választás alapján, a Budapest Bank és a Postabank, a sokszorosába került. Tehát itt egyáltalán nem bűnügyről van szó, hanem az állam megmentette a maga intézményeit. Nem lett volna jó, ha még ezek a bankok is csődbe mennek.
Bod Péter Ákos: - Volt bűnügy is, nyilván egy halom, mert a pénz nagyon sok csatornán eltűnt, de akkor azt le kell választani erről, azt meg kell fogni, el kell ítélni és az összes többit pedig annak kell tekinteni, ami, tehát ez esetben egy gazdaságpolitikai folyamatnak, ami egyébként hasonló módon zajlott le Csehországban, Svédországban, sőt még az Egyesült Államokban is. 
Katona Tamás: - Nota bene, korántsem példának szánom, de azért a Horthy-Magyarországon is voltak korrupciós esetek és ezek napvilágra is kerültek. Például Drér Imre népjóléti államtitkár a kúria elé került és öngyilkos lett, hogy el ne ítéljék. A politikai, gazdasági élet minden országban és mindig fog ilyeneket teremteni, de talán nem kellene megszállott módon, politikai előítéletek alapján üldözni minden előző kormányt. 
Debreczeni József : - Ez a vizsgálóbizottság azért is tragikus szerintem, mert az előző kormányt hivatott vizsgálni. Jó lenne tisztázni, hogyha valamilyen bűnügyről van szó, azt az ügyészség és a bíróság hivatott kivizsgálni, a parlamenti vizsgálóbizottság legfeljebb a hivatalban lévő kormány idején a politikai botrányokat vizsgálhatja. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem arra való, hogy az igazságot kiderítse. Ez nem az amerikai esküdtszék, ahol semleges, pártatlan emberek ülnek és megítélik a rendelkezésére álló adatok alapján, hogy mi az igazság szerintük, hanem pártpolitikusok ülnek, akik kihasználva a vizsgálóbizottság adta plusz média-megjelenést, igyekeznek az ellenfelet eláztatni.
Katona Tamás: - Annak idején az MDF-kormány privatizációs politikáját egy kormányzati és egy parlamenti vizsgálóbizottság hatalmas zajjal elkezdte kutatni, majd nem talált semmit.
Lakner Zoltán: - Akkor arról van szó, hogy a hatalomra kerülő pártok az általuk éppen aktuálisan irányított politikai intézményrendszert arra használják fel, hogy a politikai ellenfeleik ellen gyűjtsenek terhelő adatokat. Ez bármelyik politikai adminisztráció részéről elítélendő, hiszen azért van az igazságszolgáltatás, hogyha találnak adatokat, akkor az igazságszolgáltatás folytassa le ezeket a vizsgálatokat és ne pedig a politikai intézményrendszert használják fel erre. 
Katona Tamás: - Hát a bíróságon nincs tamtam és itt ugye a tamtamot kell verni, hogy ez a szerény töltet eltartson még egy ideig. 

(A Magyar ATV a Hetek Szerkesztősége stratégiai partnere. Lapunkban folyamatosan szemlézünk - szerkesztett és rövidített változatban - a televízió műsoraiból.)