Juszt László: - Sepsey Tamás, a korábbi kormány Ellenőrzési Hivatalának elnöke annak idején 2020. december 31-ig tartó hatállyal államtitokká minősítette azt a jelentést, amelyet a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről készítettek. A vizsgálat legfőbb konklúziója, hogy a pénzintézetet a kormányváltás után tízmilliárdokkal túlkonszolidálták, azaz lényegesen több pénzt pumpáltak a bankba, mint
amennyit a bank akkori helyzete indokolt. A vizsgálat konklúziójával az Orbán-kormány nem értett egyet, és érdemi intézkedés sem történt az ügyben. Hozzáteszem, most a Princz-ügy kapcsán került elő ez a jelentés. A rendőrök már korábban tudtak róla, és mint kiderült, nem csak ők, a korábbi kormány több tagja is tudott róla. Számtalan olyan kitétel van benne, amely alapján az illetékeseknek hivatalból kellett volna megtenni a feljelentést. Csak nagyon furcsán nézett volna ki, ha saját magukat vagy saját főnökeiket jelentik fel.
Bolgár György: - 1999 elején, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) is jelezte, hogy szerintük jelentősen túlkonszolidálták a Postabankot…
Juszt László: - Ki is rúgták Tarafás Imrét, az ÁPTF elnökét emiatt. Ahhoz, hogy tisztázott legyen a helyzet, idézzük fel a számokat - én emlékszem rájuk, lévén akkor elég sokat foglalkoztam az üggyel. Amikor Princz Gábornak távoznia kellett a Postabanktól, akkor az első könyvvizsgálati anyag olyan 39-40 milliárdról szólt, de hozzátette azt, hogy egy bizonyos spanyol ingatlan - amiről senki nem tudta, hogy ez tulajdonképpen mennyit ér vagy érhet majd a jövőben - ott állt az összeg mögött mint lehetséges fedezet. Pár hónappal Princz távozása után, 1998 decemberére ez az összeg szép lassan felkúszott 150 milliárdra, legalábbis azt mondták, hogy ennyivel kell konszolidálni a bankot. Majd ezt követően, amire talán már kevesebben emlékeznek, további 40 milliárdot adtak még oda három részletben. Ez összesen 190 milliárd volt.
Avar János: - A parlamentben Áder nagyon furcsa szavakat használt, többek között a maffiával példálózott. Szerintem óvakodnia kellene ettől a szóhasználattól, mert például a Vasárnapi Híreknek egy-két évvel ezelőtt Princz Gábor adott egy interjút, amelyben elismerte, hogy az 1998-as választásokig ők családilag összejártak Orbán Viktorral. Tehát Princz Gábort most, amikor bajban van, ne próbálják úgy feltüntetni, mint akinek semmi köze nincsen őhozzájuk.
Mészáros Tamás: - Miért úgy került elő ez a KEHI-jelentés, hogy Princz Gábor bement az Ügyészségi Nyomozó Hivatalba és az ügyvédje társaságában elolvasta a rá vonatkozó iratokat, majd kijött, bement az első tévéstúdióba és elmondta, hogy mit olvasott? Hiszen ez a jelentés évek óta feküdt. Princz úgy fogalmazott, hogy ez egy raktárban volt, és hozzátette maliciózusan, hogy az egy érdekes raktár lehet.
Juszt László: - Ez a KEHI irattárában volt.
Mészáros Tamás: - Erre nem bukkantak korábban rá?
Juszt László: - Nagyon érdekes a kérdés. Ki mindenkit érinthet ez a dolog: nyilvánvalóan egy ilyen konszolidációs döntésről az akkori pénzügyminiszternek, a teljes pénzügyi vezetésnek, és szerintem - nagy összegről lévén szó - a miniszterelnöknek is tudnia kellett.
Mészáros Tamás: - Tehát arról van szó, hogy az Orbán-kormány a saját Kormányzati Ellenőrzési Hivatalával lefolytat egy vizsgálatot a Postabank-ügyben. A hivatal jól végzi a dolgát, kideríti, hogy durván 100 milliárd forint különbség van a Postabank valódi konszolidációs igénye és a konszolidációs összeg között. Leteszi az asztalra ezt a jelentést, amitől sokan megijednek, ezért inkább elsüllyesztik. Auth Henrik - mint a Postabank volt vezérigazgatója - erre azt mondta, hogy ők készítettek erre a KEHI jelentésre egy hatvan oldalas ellenjelentést, és erről sem tudott a nyilvánosság, ezt is elsüllyesztették magával a KEHI jelentéssel együtt. Tehát az a kérdés, hogy a 100 milliárdnyi különbség hova lett? Ha megvan valahol, mint közpénz, akkor semmi probléma, de mi van ha nincs meg, vagy hiányzik belőle?
Bolgár György: - Egy Állami Számvevőszéki jelentés is készült, ami még nem nyilvános. Ez nem erősíti meg a KEHI-jelentést, hanem azt állítja, hogy nem konszolidálták túl a Postabankot.
Juszt László: - Erről viszont azt hallottam - olyasvalakitől, aki részt vesz a vizsgálatban -, hogy nem ugyanazokkal a számadatokkal dolgozik az ÁSZ, mint amivel a KEHI dolgozott.
Mészáros Tamás: - Mi az, hogy nem ugyanazokkal a számokkal, könyörgöm?
Juszt László: - Nem tudom.
Avar János: - Hát én nem tudom, de a demokráciában ilyen ügyekben ülnek össze parlamenti vizsgálóbizottságok.
Juszt László: - Csak ez lehet a megoldás, mert most kezdődik az, hogy mindenki üzleti titokra és banktitokra hivatkozik, miközben itt 100 milliárdos közpénzről van szó.
Bolgár György: - Egyébként ebben a vizsgálatban feltehetően arra céloztak, hogy amikor megkapták a Postabank különböző vagyontárgyait, követeléseit, befektetéseit, akkor azokra azt mondták, ez sem ér semmit, ez sem ér semmit, vedd meg Mészáros, megkapod egy forintért, vedd meg Avar, megkapod 10 forintért és lehet, hogy valójában nem egy forintot, nem 10 forintot ért, hanem 100 milliót.
Juszt László: - Egész jó úton jársz. Ezt a technikát - összegek és nevek nélkül - a Népszabadság egy nagyon komoly írásban megírta és közel jár az igazsághoz
Mészáros Tamás: - El fog kezdődni egy vita azon, hogy ez a 100 milliárd tulajdonképpen megvan, mert csak bizonyos vagyontárgyak fel- vagy leértékelési játékából adódik, nem?
Juszt László: - Pontosabban, hogy precízebb legyek, lehet, hogy megvan a pénz, csak hozzáférhetetlenül, magánzsebekben.
(A Magyar ATV a Hetek Szerkesztősége stratégiai partnere. Lapunkban folyamatosan szemlézünk - szerkesztett és rövidített változatban - a televízió műsoraiból.)