Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Itt olaj fog folyni

„A várakozás keltette bizonytalanság rosszabb, mint maga a háború” - vélik többen az üzleti élet szereplői közül. Az iraki háborúval kapcsolatos, hónapok óta húzódó verbális offenzíva és a bizonytalanság számos kedvezőtlen hatást fejt ki a gazdasági folyamatokra. Ez tetten érhető a pangó vagy éppen csökkenő tőzsdei árfolyamokon, a befektetői magatartáson is. A szakemberek szerint egy rövid, gyors győzelemmel végződő háború még gazdasági előnyökkel is járhat, azonban egy elhúzódó, terrortámadás-sorozattal párosult és más országokra is kiterjedő katonai konfliktus az egész világgazdaságot súlyosan érintené, ami a mindennapjainkra is hatással lenne. 


Iraki kurd fiú szamárkordélyon. Üzemanyag még csak volna Fotó: Reuters

Ma az egyik legfontosabb kérdés, hogy túljut-e a világgazdaság a recesszión, tud-e újabb lendületet venni. A háborús készülődés keltette bizonytalanság azonban nem segíti a kitörést, mivel az üzleti szereplők közül sokan várakozó álláspontra helyezkedtek, kivárnak a nagyobb volumenű befektetésekkel, tőzsdei részvényvásárlással vagy éppen eladással, s ez hozzájárul a pangáshoz. Az esetleges iraki háború kimenetele nagymértékben befolyásolja a világ gazdaságának állapotát, sőt a következő évekre is kihatással lenne.
A korábbi számítások szerint, ha az USA gyors katonai sikert arat, nem mélyül a recesszió, sőt a siker hozzájárulhat a javuláshoz. Egy másfél-két hónapig elhúzódó háború viszont akár egy százalékkal is visszavetheti mind az USA, mind az EU gazdasági növekedését. A legkedvezőtlenebb variáció szerint az elhúzódó konfliktus akár 2-2,5 százalékos visszaesést is okozhat, s ez még 2004-ben is éreztetné negatív hatását. (Biztos, ami biztos, a világ legfejlettebb hét államának közössége, a G7 gazdasági szükségprogramot dolgoz ki az iraki háború esetére.) A hosszan elnyúló háború, leginkább a megugró olajárak, a pénzpiacok elbizonytalanodása, a fogyasztás csökkenése, az idegenforgalom visszaesése és az esetleg fellángoló terrorhullám miatt csökkenhet a termelés, a kereskedelem volumene, ami a munkanélküliség emelkedését vonja magával. A nyersolaj ára hetek óta kétéves csúcson, harminchárom dollár körül mozog. Szakértők egyetértenek abban, hogy a háború kitörése azonnal negyven dollár fölé repítené az árakat, a plafont azonban nehéz megsaccolni. A sokak által túlzónak tartott nyolcvandolláros árszínvonallal a Morgan Stanly az eddigi csúcstartó. A Mol Rt. illetékese előre jelezte, hogy háború esetén a nyersolaj árának megugrása miatt itthon is számítani kell az üzemanyagok árának emelkedésére. Nem zárható ki a 260-270 forintos ár sem. 
Az IMF kiszivárogtatott prognózisa megerősíti a korábbi számításokat. A bank szerint a legborúlátóbb forgatókönyv esetén negatív spirálba kerülhet a világgazdaság. Az IMF megállapítása szerint mindez leginkább az USA-t és az EU-t érintené érzékenyen. Európán belül Németország és Franciaország a legkiszolgáltatottabb. Az IMF a korábbi két százalékra taksált német gazdasági növekedést 0,7 százalékra módosította. Hasonlóképpen járt el a világgazdaságra és az USA-ra nézve is, szeptemberi álláspontját mindkét esetben csökkentette. A Lehmann Brothers befektetési bank látja a háború pozitív oldalát is, úgy véli, a háború kitörésének hírére megugranának a tőzsdei árfolyamok. 
A további árfolyammozgások már a hadműveletek sikerétől függnének, de mindenképpen növelné a kockázatot egy esetleges terrorhullám. A bank szerint a háború kitörése elsősorban a pénzügyi vállalatok részvényeire gyakorolna pozitív hatást, kevésbé nyernének a háborún az élelmiszer- és italgyártó, valamint a távközlési és közszolgálati cégek papírjai. A papírformát azonban nem mindig igazolja a valóság. Amíg a bizonytalanság miatt hetek óta panganak a világ nagy tőzsdéi, addig Bagdadban a háborús várakozások idején - ellentétben a szokásossal - az egekben szárnyal a tőzsdeindex: az év eleje óta harminckilenc százalékkal emelkedett az árfolyam. Szábi Azzaui, a bagdadi tőzsde igazgatója a Reutersnek kifejtette: az iraki fővárosban az a feltételezés emeli az árakat, hogy a részvények jobban bírják majd a háborút, mint az iraki dinár.
A jövőt kutató szakemberek a háborús forgatókönyvek gyártása közben Irak újjáépítésének tervén is fáradoznak. Az előzetes kalkulációk szerint az USA-nak akár 100 milliárd dollárjába is belekerülhet a háború, de az arab országok közvetlenül 110 milliárd dolláros kárt szenvednének. Iszám Buhulaiga vezető szaúdi közgazdász számításai szerint az arab országokat a GDP akár tizenöt százalékának megfelelő kár érheti. A hadi kiadásokon túl a háború érzékenyen érintené az idegenforgalmat, növelni kellene a biztonsági kiadásokat, gondoskodni kellene a menekültek százezreiről. 
A Wall Street Journal szerint már az íróasztalon hever az újjáépítéshez szükséges terv és a keretösszeg, ami nem kevesebb, mint 900 millió dollár, éppen kétszerese Afganisztán újjáépítésének. A lap már azt is tudni véli, melyik az az öt amerikai vállalat, amely esélyes a munkák elvégzésére. 
Számítások szerint a háborús károk helyreállítása tíz éven keresztül évente 25 milliárd dollárba kerülhet. Nemcsak az esetleges háború közvetlen pusztítását - utak, egyéb infrastruktúra lerombolását - kell majd újraépíteni, hanem az Öböl-háború során lerombolt, az olajtermeléshez használatos infrastruktúra újjáépítése, illetve korszerűsítése is beleszámolható a költségekbe, s mindez az egyéb segélyadományok és a helyszínen állomásozó csapatok létszámától is függ. Meg persze a háború kimenetelétől…