Vissza a tartalomjegyzékhez

Brigáncz Olívia
Zsaroltak az adónyomozók

Példátlanul szigorú ítélet született a napokban Szekszárdon. A városi bíróság nem kevesebb mint hét év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon az APEH Tolna Megyei Nyomozóhivatalának egykori helyettes vezetőjét, akit három társával együtt bűnszövetségben elkövetett zsarolásért, okirathamisításért, továbbá zsarolási kísérletért állítottak a törvényszék elé. Az adónyomozókból álló bűnbanda helybéli vállalkozók zsebéből esetenként 100-600 ezer forint közötti összeget csalt ki. Első fokon összesen tizenhat évnyi börtönbüntetést kaptak mindezért.


Garamvölgyi László szóvivő és Orbán Péter volt rendőrfőkapitány egy tavalyi sajtótájékoztatón. Orbán dicsérte az adórendőröket Fotó: MTI

Szekszárdon és környékén hivatalos adóvizsgálat látszatát keltve egyes adónyomozók 1999 óta folyamatosan zsarolták a vállalkozókat. A történtek szerint a negyedrendű vádlott tippeket szállított az elsőrendű vádlottnak. Az ő feladata az volt, hogy jelentse, melyik vállalkozót célszerű beidézni különböző vélelmezett szabálytalanságaik ürügyén. Nem egy esetben még jegyzőkönyv felvételére is sor került. Az érintett sértetteket felkérték arra, hogy könyvelésüket, okirataikat mutassák be, majd előálltak az „ajánlattal”: néhány százezer forint ellenében szemet hunynak a „hiányosságok” felett. Az eljárás során bizonyítást nyert az „ajánlattétel” a fuvarozó-szállítmányozó, a fűrésztelep-vezető, a mezőgazdasági vállalkozó, a vendéglátó-ipari szakember esetében, akiket fizetésre kény-szerítettek. Az „ajánlat” azonban több volt egyszerű ajánlattételnél. Ha a vállalkozónak nem akarózott fizetni, újabb és újabb felszólítások, megfélemlítési trükkök következtek. (A megfélemlítettségről és a vállalkozók kiszolgáltatottságáról némi képet adhat az a momentum, hogy több évvel a történtek és az ítélet után a vállalkozók még mindig félnek beszélni. Szerettünk volna több érintett vállalkozót megszólaltatni, felajánlottuk a nevük és a vállalkozásuk inkognitóját, mégis a lehető leghatározottabban elutasították a kérésünket.)
Az adónyomozók ámokfutása tehát több éven keresztül zajlott, mígnem 2002 májusában sor került a végjátékra. Egy megkörnyékezett vállalkozó biztos volt abban, hogy nem követett el kihágást, ezért nem volt hajlandó fizetni. Félelmében ugyan elfogadta az elsőrendű vádlott „ajánlatát”, potom hatszázezer forint leszurkolását annak fejében, hogy megszüntetik vele szemben az eljárást, de mivel további zaklatásoktól tartott, ezért a rendőri hatósághoz fordult segítségért. A kifizetés helyszínére így nemcsak a vállalkozó és az adónyomozóknak álcázott zsarolók érkeztek meg, hanem a rendőrök is. Ez a tettenérés indította el aztán a bűnszövetkezet felgöngyölítését - mondta a Heteknek a Tolna Megyei Bíróság szóvivője. 
A nyomozás során négy vádlott került előtérbe. Elsőrendű vádlott az APEH Bűnügyi Igazgatóság Tolna Megyei Hivatalának helyettes vezetője volt, akit a Szekszárdi Városi Bíróság három vádpontban talált bűnösnek: bűnszövetségben elkövetett zsarolásban, zsarolási kísérletben és közokirat-hamisításban, amely miatt a bíróság hét év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta, valamint öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A másodrendű vádlottat két év börtönre ítélték. A szintén volt adónyomozó harmadrendű vádlott két év próbaidős felfüggesztéssel egy év hat hónap börtönbüntetést kapott. A negyedrendű vádlottat súlyos testi sértésért (!), zsarolásért és bűnszövetségért öt év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a három vádlott jogi képviselője pedig enyhítésért fellebbezett. 


Csongrád megyei APEH-bűnözők

Az elmúlt években több esetben is indult büntetőeljárás az APEH munkatársai ellen. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának első embere 2000-ben kapott megbízatást a hivatal vezetésére, de hamarosan több kényes ügy is kipattant, miután az új vezető számos munkatárs piszkos ügyeit kivizsgáltatta. Így büntetőeljárás indult az APEH volt megyei igazgatója és igazgatóhelyettese ellen. A vád okirat-hamisítás, hivatali visszaélés volt. A tett színhelyén, Hódmezővásárhelyen elindult a bírósági tárgyalás, de az ügyet összeférhetetlenség miatt áttették Kecskemétre. A csúcsvezetőkön kívül más egykori munkatárs ellen is indult eljárás, a vád általában adócsalás, hivatali visszaélés, illetve vesztegetés volt - mondta a Heteknek Papp István. Egy L. M. nevű egykori munkatárs ellen vesztegetés miatt indult eljárás. Két alkalommal egyenként ötvenezer forintot kért az ügyfelektől annak fejében, hogy eltekintsenek a bírságtól. A kolléga húsz éve dolgozott az APEH kötelékeiben. Ugyanebben az időszakban két operatív revizor ellen szintén eljárás indult, akik egyenként három és fél év börtönbüntetést kaptak. Egy P. Z. nevű munkatárs szintén három és fél éves büntetést kapott vesztegetés bűntette miatt.