Vissza a tartalomjegyzékhez

Ignácz Valéria
Kihívások és lehetőségek a vállalatok számára

Bár tizenkét éve hallhatjuk, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz, azonban bő egy évvel a rajt előtt sem a szakemberek, sem a vállalkozók nem rendelkeznek a szükséges információkkal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a vállalkozók nagy része tájékozatlan, és felkészületlennek tartja magát.

A szakemberek szerint nem lesz földindulás 2004. május 1-jén, hiszen a rendszerváltás óta számtalan esetben az uniós mintához szabva módosítottuk a jogrendünket. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan állították, hogy továbbra is érvényben marad a „segíts magadon!” tétel, azaz a tájékozódás és a felkészülés az egyén feladata és felelőssége, nem az államé. 
A lapunknak nyilatkozó szakemberek sem tették le a voksot amellett, hogy az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív lépés. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára szerint a vállalkozóknak készülniük kell az új körülményekre. A titkár példaként említette Ausztriát, ahol a kis- és középvállalkozások közül sokan tönkrementek a csatlakozást követően, mert egy részük technikailag nem volt annyira felkészülve, mint nyugati vetélytársaik, más részük pedig hiányos piaci, technikai ismerettel rendelkezett. Ausztriában azonban erős a beszállítói ipar, és ez a kapcsolatrendszer megóvta a vállalkozások jelentős részét. 
Magyarországon azonban ez a felállás nem jellemző, így várhatóan számos negatív hatás éri majd a vállalkozók egy részét, ugyanakkor nagy lehetőségek tárulnak ki, mert a hazai vállalatok a közös piac részeseivé válnak. A vállalkozók 2004 májusától erősödő konkurenciára számíthatnak, s emiatt nagy alkalmazkodókészségre lesz szükségük ahhoz, hogy talpon maradhassanak - állította Horváth Lajos. 
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke ugyanakkor a csatlakozást összességében pozitívnak és várakozásteli dolognak tartja, mert egy egységes európai piacon a magyar cégek megjelenésének a lehetősége előnyös, ez húzóerőt jelent a vállalatok többségének. 
A kisvállalkozások szempontjából két területet említett kritikusnak: a fuvarozást és a textilipart. Itt ugyanis olyan fejlesztésekre, nagy értékű gépek cseréjére lesz szükség, amire nincs és előreláthatólag nem is lesz pénzük a vállalkozóknak. Mint mondja: „Nem látom, hogy két rozzant IFA-t hogyan lehet kicserélni két olyan kamionra, aminek darabja 30-50 millió forintba kerül. Extra kívánságokat fogalmaznak meg sok területen, ami nyilvánvalóan egy sor kérdést fog még maga után vonni.” 


Ki tud többet az unióról? 

Az uniós csatlakozás célegyenesében információéhségünket számos weblapon található információval csillapíthatjuk. Általános tájékoztatást többek között a weboldalon az öszszes létező pályázatot egy helyen elérhetővé teszik.
A GKM országos felkészítő programsorozatot szervez, amelynek keretében az év végéig országszerte mintegy százötven helyszínen tartanak neves szakértők előadásokat a csatlakozás keltette változásokról. A GKM irányító-koordináló munkáját az MKIK és területi szervezeti, az IPOSZ, a KISOSZ, a VOSZ, a Magyar Agrárkamara, valamint a helyi önkormányzatok segítik. Tájékoztató anyagok is megjelentek, ilyen például az „EU kézikönyv - gyakorlati tudnivalók kisvállalkozóknak” címmel. 
A Joint Venture Szövetség szintén jelentős erőfeszítéseket tesz a vállalkozások uniós kérdésekben történő tájékoztatására, továbbá a csatlakozáskor megnyíló források hatékony felhasználását kívánják előmozdítani.