Vissza a tartalomjegyzékhez


INNEN-ONNAN

Kaktuszok veszélyben

Phoenix nyugati részén, a Sun City Grandi közösségben eddig mintegy ötven otthon kertjéből loptak el kaktuszokat. Számos nyugdíjas reggelenként aggódva siet ablakához, vajon helyükön látja-e még szeretett növényeit. Feltehetően a nyitott kerteket és a lakók korai nyugovóra térését kihasználva növekedhetett meg ennyire a kaktuszlopások száma. Scott Bailey nyomozó elmondta, hogy a tettesek, valószínűleg parkrendezőknek adva ki magukat, képesek kertenként legalább öt vagy hat sárgatüskés kaktusz „elemelésére”, melyek darabját később 150 dollárért értékesítik. Az eddigi veszteség - csupán Sun City Grandon - eléri a tízezer dollárt. A legtöbb lakó nem jelenti kárát a biztosítótársaságok felé, mivel a biztosítás többe kerül, mint a növény pótlása. A hatóságok szerint a tolvajok főként az újabb házakat „kedvelik”. Azonban nem csupán a lopások károsultjai érzik megrövidítve magukat. Bob Johnson, a Cactus King kertészet tulajdonosa elmondta, hogy a kialakuló kaktusz-feketekereskedelem miatt a legális kertészetek versenyre kényszerülnek. Mivel a tolvajok lenyomják az árakat, a kertészetek egyre drágábbnak számítanak. (AP)


Andersen levele analfabéta anyjához 

A dán Királyi Könyvtárban tavaly bukkantak rá az 1831-es keltezésű iratra: H. C. Andersen, a híres meseíró anyjához írt levelére. A dolog azért meglepő, mert szakértők eddig úgy tudták, hogy Andersen sohasem írt anyjának, mivel az nem tudott olvasni. A levél létezését a dán Királyi Könyvtár jelentette be. Kirsten Dreyer, aki a könyvtár megbízásából megírta Andersen életrajzát, a koppenhágai könyvtárban feljegyzések és cédulák ezrei között akadt rá a levélre. A felbecsülhetetlen értékű iratot páncélszekrényben őrzik és létezésének bejelentésével egészen eddig várt a könyvtár. A levelet Andersen huszonhat éves korában írta, és egy papírpénzt mellékelt hozzá, hogy segítsen nincstelen édesanyján. „Andersen szeretetéről biztosította anyját, de arról is említést tett a levélben, hogy állandóan anyagi gondjai vannak” - közölte Dreyer. Hogy a levelet kivel olvastathatta fel a címzett, annak latolgatásába nem fogott bele a meseíró-kutató. A király új ruhája és további százhatvanhét mese szerzője 1805-ben született, és 1875-ben halt meg. Nemzetközi hírnévre csak halála után tett szert. (Korridor)