Január 28-án, kedden Szabó István szakmai megnyitójával, és Görgey Gábor miniszter köszöntő szavaival kezdetét vette a 34. Magyar Filmszemle. A díszelőadáson Jancsó Miklós Kelj fel komám, ne aludjál című alkotását tekinthették meg a meghívottak.
Különös helyzet állt elő a tavalyi Filmszemlét követően. Az elmúlt évben ugrásszerűen többet, összesen 5,8 milliárd forintot fordítottak magyar filmek készítésére, apró szépséghiba, hogy ebből 3 milliárdot két film emésztett fel. A Hídember 2,2 milliárdos költségvetése többször is a szakma és a közönség felháborodását váltotta ki, ugyanakkor sokkal morbidabb a helyzet a Bánk Bánnal, amelyre - eddig - 800 millió forintot költöttek és még mindig nem sikerült bemutatható állapotba hozni. Előbb tavaly áprilisban mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd egy hét után pánikszerűen visszaküldték a vágóasztalra, másodszor pedig ősszel halasztották el a bemutatót - mostanra.
Más filmeket pedig akkor sem nézhetnénk meg, ha akarnánk, mivel már nem vetítik őket. Így hiába keressük Erdélyi Dani Előre című filmjét, Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett című alkotását, vagy Miklauzic Bence Ébrenjárók moziját a heti műsorban. Sajnos továbbra is jellemzi a filmforgalmazást az a törekvés, miszerint ötezer fő nézettség után villámgyorsan kivonják a magyar produkciót a fővárosi filmszínházakból, s leküldik vidéki bolyongásra. Ekkora nézőszám után ugyanis már jár az az állami támogatás, amely révén a forgalmazó csekély haszonnal letudhatja a magyar film „támogatását”, és teret engedhet a további, esetleg amerikai monstrek számára. Persze egy-egy kivétel akad (Moszkva tér, Valami Amerika), de ezeket leszámítva a két-három kópiás mozik sajnos az esélyt sem kapják meg a meglepetésre. Panaszkodnak is a fiatal magyar rendezők, miszerint sokkal inkább helytálló az a kifejezés, hogy egy filmre nem ötezer ember kíváncsi, hanem ötezer embernek van lehetősége a film megtekintésére.
A honi állami finanszírozás normalizálódását sejteti, hogy az EU normatíva szerint az egyes filmek állami támogatása a költségek 50 százaléka lehet. Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) elnöke szerint ez az érték nálunk majdnem EU konform - 58 százalék volt - igaz a két említett film nélkül (velük együtt 78 százalék).
Érdekes tendencia, hogy tavaly több rendező és filmes kifejezte elégedetlenségét a központi finanszírozás ellehetetlenülése miatt, idén pedig nem kevesen máris új filmmel állhattak elő. A régi generációból új alkotással jelentkezett Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Jancsó Miklós és Makk Károly, emellett nagyjátékfilmet rendezhetett a Hídember operatőre, Kardos Sándor is. Az újhullámnak titulált alkotók közül Hajdú Szabolcsnak lesz új játékfilmje, emellett lehetőség híján öt kisfilmből összeállított nagyjátékfilmmel jelentkezett a tavaly felfedezett Török Ferenc, Pálfi Gyuri, Mundruczó Kornél, valamint Schilling Árpád és Bodó Viktor (Jött egy busz…). A fő esélyesnek Sas Tamás Szerelemtől sújtva című drámáját tartják.
A szemle versenyprogramjában 22 játékfilm, 21 kísérleti-, kisjátékfilm és 37 nem fikciós (dokumentum) film vesz részt. A közönségvetítések a Mammut és Uránia mozikban folynak egységes 500 forintos kedvezményes áron. A vetítésekkel egy időben Latyi címmel fotókiállítást is rendeznek, emellett Jeli Ferenc filmrendező festményeiből, valamint Magyar Legendák címmel további két tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Szemle ünnepélyes megnyitóján átadták az életműdíjakat. Az elismerésben Bárdy György színész, Bíró Zsuzsanna forgatókönyv-dramaturg, Jankovits Ferncné gyártásvezető, Kármentő Andrásné vágó, Kovács András filmrendező, Luttor Mara rendezőasszisztens-rendező, Óvári Lajos gyártásvezető-producer részesült. A díjazottak közül a közönség számára is ismerős Kovács András rendező az elmúlt évek talán leginkább közéleti gondolkodású filmkészítője. Legnagyszerűbb mozija az 1942-es újvidéki vérengzést elemző Hideg napok (1966) volt Darvas Iván és Latinovits Zoltán főszereplésével. Bárdy György Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész 1964 óta a Vígszínház társulatának tagja, és egy ország azonosítja az Egri Csillagok Jumurdzsákjával.
A Szemle kedden a díjátadó ünnepséggel, valamint Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című alkotásának vetítésével zárul.