Vissza a tartalomjegyzékhez

David Blunkett, Jack Straw
Egységes ellentámadás

A héten Londonban ötvenhét állam és szervezet belügy- és igazságügy-minisztere, illetve más magas rangú képviselője tárgyalt a délkelet-európai szervezett bűnözés legyőzését célzó intézkedésekről. A rendezvényen képviseltette magát valamennyi EU-tagállam, továbbá a térség országai, köztük Magyarország, Lamperth Mónika belügyminiszter személyében. Az esemény kapcsán készült David Blunkett brit belügyminiszter és Jack Straw külügyminiszter közös írása, amelyet a budapesti brit nagykövetség bocsátott lapunk rendelkezésére.

Délkelet-Európa sok borzalmat elszenvedett már; a háború, az elnyomás és a szegénység túl gyakran hagyott látható sebeket határain és népein. A régió demokratikus rendjére, jólétére és hosszú távú stabilitására leselkedő legnagyobb veszélyek egyike azonban egyben az egyik legkevésbé szembetűnő is: ez a szervezett bűnözés.
Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy néhány bűnözői banda délkelet-európai tevékenysége olyan probléma, amiről nem kell sokat tudnunk. Túl távolinak, túl külföldinek tűnik ahhoz, hogy hatással lehessen a térségen kívüli országok polgárainak életére. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. 
1999-ben az Egyesült Királyságban összesen lefoglalt tizenöt tonna heroin 80 százalékát a délkelet-európai bűnözői hálózatokon keresztül csempészték be az országba. Minden európai nemzet érzi a kábítószer-használat elterjedésének pusztító és szerteágazó társadalmi kihatásait. Elsődleges feladatunk megfékezni a bandákat, melyek ezt a mérget eljuttatják utcáinkra és otthonainkba.
Ezek a bűnözők azonban nem csak illegális kábítószerek csempészésével foglalkoznak. A bandák teherautóin és hajóin elrejtve ott található valamennyi csempészáru, amit anyagi haszon reményében szállítani érdemes a régión keresztül vagy akár a régión belül. Például fegyvereket: az elmúlt évtized során több mint félmilliót zsákmányoltak az albániai katonai raktárakból. Ennek mindeddig csupán egy töredékét, százezernél is kevesebbet sikerült visszaszerezni. A többit szabadon adják-veszik a bűnbandák, melyek erőszakkal fenyegetik közösségeinket.
Ezek a tények szemléltetik azt, hogy a délkelet-európai bűnözés miként befolyásolja valamennyiünk életét, bárhol legyünk is. Ugyanakkor természetesen a felelősség egy része is a térségen kívül élőkre hárul. A prostituáltak iránti nyugat-európai kereslet közrejátszott abban, hogy az elmúlt tíz év során több mint százezer asszonyt és lányt csempésztek (gyakran erőszakkal) Délkelet-Európából az Európai Unióba. Felelősségünk, hogy ezeket az asszonyokat és lányokat megvédjük a kizsákmányolástól és a rabszolgaságtól, csak kihangsúlyozza a bűnözés elleni valódi összefogás szükségességét. S ha nem lenne piaca a drogoknak, a kábítószerárusok is „bezárhatnák a boltot”. Egyszóval, mindannyiunknak többet kell tennünk.
A londoni konferencia nemcsak a kötelezettségvállalásokról szól, hanem a teljesítésről is. A délkelet-európai országok elsődleges cselekvési területeket határoztak meg, melyeknek kiemelt figyelmet szentelnek a szervezett bűnözés elleni küzdelem során: ilyen például a rendőrségre, a bírói karra és a törvényekre vonatkozó európai színvonal elérése; a társadalmi támogatás megszerzése a kemény, de elodázhatatlan intézkedésekhez; valamint a regionális együttműködés fejlesztése. 
E kötelezettségvállalások teljesítéséhez segítséget kapnak az Európai Uniótól és más nemzetközi partnerektől. A térség országai tisztában vannak azzal, hogy csatlakozási törekvéseik megvalósulásához eredményeket kell felmutatniuk a jogállamiság megteremtése és a bűnözés felszámolás terén. Mi pedig tudjuk, hogy a saját és az ő érdekükben segítenünk kell nekik mindebben.
A múltban a szervezett bűnözés szervezettebb volt, mint a leküzdésére irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítések. A londoni konferencia célja, hogy konkrét lépéseket fogadjon el e helyzet megváltoztatására.


Szaddámnak is jut

Jugoszlávián keresztül szállítják fegyvercsempészek azokat a katonai felszereléseket Szaddám Huszeinnek, amelyekkel az iraki diktáror az amerikai légicsapásokra igyekszik felkészülni - írta Belgrádból keltezett tudósításában a brit Guardian. Az illegális fegyverkereskedelem Szlobodan Milosevics megbuktatása után még kiterjedtebbé vált: a lap által idézett dokumentumok szerint a Jugoimport nevű állami fegyverkereskedelmi cég amellett, hogy közvetlenül is szállított Iraknak, közvetítőként vállalta, hogy Boszniából, Ukrajnából és Oroszországból is beszerez Bagdad által megrendelt eszközöket. A Jugoimport - amely a lap szerint „állam az államban” - egyik képviselője, Borisa Vukovic volt jugoszláv külkereskedelmi miniszter a közelmúltban Bagdadban járt, és Kostunica elnök környezetéből is többen résztvettek egy Amerika-ellenes iraki konferencián - állítja a Guardian. Az Egyesült Államok az Irak elleni készülődés közben az eddiginél határozottabban sürgeti a jugoszláv tranzakciók leállítását. Jugoszlávia katonai szempontból a legújabb NATO-bővítés kapcsán elszigetelődik a térségben, ám tagsága eddig még szóba sem került. (Hetek)