Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Szép volt, fiúk

„A tizenötödik születésnapját ünneplő Pénzügykutató Rt. egyik kiemelkedő teljesítménye, hogy eddig minden kormányba sikerült minisztert vagy államtitkárt delegálniuk” - mondta Lengyel László igazgató. 1986-ban a részvénytársaság őse, a Pénzügykutató Intézet adta ki a Fordulat és reform című tanulmányt, amelyet azóta is a gazdasági rendszerváltás „alapokmányaként” tartanak számon. Csillag István, Hetényi István, Kopátsy Sándor, Antal László annak idején mindannyian az intézet munkatársai voltak. A megemlékezés alkalmával olyan elismert szakemberek és gyakorló politikusok tették tiszteletüket, mint Kupa Mihály, László Csaba, Csillag István, Surányi György, Matolcsy György, Petschnig Mária Zita, Várhegyi Éva és Tölgyessy Péter. 


Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója, Hetényi Károly, volt pénzügyminiszter a Pk. kutatója és László Csaba pénzügyminiszter a születésnapi bulin Fotó: MTI

„Különleges kegyelmi állapot, ha a politika összetalálkozik a gazdaságpolitikával egy országban” - mondja Kupa az elmúlt tizenkét évről. Hazánkban 1994 óta rendszeresen kiigazításokra van szükség. 1997 óta gyakorlatilag minden évben pótköltségvetés alkalmazására kényszerült a vezetés - állítja Kupa -, legfeljebb nem vallották be, hanem visszamenőleg módosították a következő évben. Tulajdonképpen a Fidesz-kormány kétéves költségvetése is ezt a célt szolgálta - állítja. Kupa szerint a demokráciákban különösen nagy szerepe van az időzítésnek. A „demokratikus” tervezésben sosem szabad figyelmen kívül hagyni a külső körülmények változását, és mindig számolni kell a késésekkel is. Ma már csak „kedves történet” - jegyzi meg Kupa -, hogy 1991-ben (!) még ő tárgyalt először a 4-es metró megépítéséről a franciákkal. A fiskális fegyelem eddig minden ciklusban lazább volt a tervezettnél. Az 1993-as év jelentős bérkiáramlása és költségvetési lazítása is, bár a korábbi évek szűkössége után egyszerű humán felfogással is magyarázható, mégiscsak hiba volt - véli az Antall-kabinet pénzügyminisztere.
A 1995-ös Bokros-csomag nélkül összeomlott volna a gazdaság - jegyzi meg Kupa. A nemzetközi hitelezés lehetősége megszűnt, emiatt kénytelen volt a vezetés a forint leértékelése mellett gyorsítani a privatizációt. Bár így egyre olcsóbban adtuk el az állami tulajdont, 1995 volt az egyetlen év, amikor igazi nettó bevételünk származott a privatizációból. Kupa szerint a Fidesz-kormány költségvetésében is megbújt egy Bokros-csomagnak megfelelő intézkedéssorozat. Kommunikált gazdaságpolitikájuk viszont másról sem szólt, mint az antiinflációs irányvonalról és a privatizáció befejezéséről. 
Bokros Lajos „hírhedt” munkásságáról a felszólalók közül talán csak Matolcsy Györgynek volt elmarasztaló véleménye. Ez érthető is, hiszen ő - saját bevallása szerint is - a polgári jobboldal közgazdászaként szemben áll a többiek neoklasszikus liberalizmusával. Matolcsy szerint Antallék túlhangsúlyozták a gazdasági liberalizációt, és nem nyúltak a fedezetlen pénznyomás eszközéhez, amely szerinte még nagyobb huzatot adhatott volna az akkori vitathatatlan fejlődésnek. Bokros művét viszont túl szigorúnak találta, és azzal sem értett egyet, hogy a privatizációs bevételeket az államadósság fizetésére fordította a Horn-kormány az infrastruktúra fejlesztése helyett. Matolcsy végül megjegyezte, a jelenlegi kormány még nem hibázott, de biztosan vétene, ha egy újabb „csomag” bevezetésére kerülne sor.
A „másik oldal” felszólalójaként Kupa Mihályhoz hasonlóan Surányi György volt jegybankelnök is megkésettnek minősítette a 2001-es árfolyamsáv-szélesítést. Szerintük még a recesszió kezdeti jelei előtt kellett volna élni ezzel a lehetőséggel. Ez a rossz döntés egyértelműen torz struktúra irányába tolta el hazánk gazdaságát: a hangsúly a fogyasztás irányába tolódott el, amely viszont sosem képviselt olyan nagy arányt a GDP-ben, hogy felhúzhatta volna a gazdaságot. Surányi a jelenlegi állapotról elmondta, hogy a jegybanki politikának - korlátozottsága miatt - több esélye van a helyzet rontására, mint javítására. Surányi a fő problémát nem az államháztartási hiány nagyságában látja, hanem a belföldi megtakarítás elégtelenségében. Emiatt főleg a költekező lakáspolitikát okolja, amely szerinte aláássa a hazai beruházásokat, a foglalkoztatottságot és a büdzsé egyensúlyát is. Surányi szerint jelenleg az ország gazdasági irányításának erőteljes módosítására van szükség.
László Csaba összegzésében elmondta, minden eddigi kormányban közös vonás, hogy van egy középtávú terve. Minden eddigi kabinet úgy látta, hogy tervük megvalósítása után már „robogni fog a magyar gazdaság vonata”, ám ezt megvalósítani csak a Horn-kormánynak sikerült, de nekik is csak a be nem tervezett Bokros-csomagnak köszönhetően - állította László.