Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
A Vatikán dönt – mi adózunk

Azon túl, hogy a jövő évi egyháztámogatásról szóló vitában 6,7 milliárd forint szétosztásának módjáról vitatkoznak a pártok, felmerül az az elvi jelentőségű kérdés is, hogy tovább folytatódjon-e az Orbán-kormány idején felerősödött folyamat, melyben az állam néhány történelminek nevezett egyházat preferál, vagy igazodva a jogegyenlőséghez, legalább kismértékben figyelembe vegyék az adófizetők véleményét is. 


Adógaras

A történelmi egyházakat stratégiai partnereinek tekintő jobboldal azt szeretné, ha megváltozna az eddigi gyakorlat, és januártól már nem az állampolgárok által felajánlott egyszázalékos támogatás arányában kapnák a különböző egyházak az állami kiegészítő támogatást, hanem a 2001. évi népszámlálás vallási hovatartozás rovatának eredménye szerint. Ennek érdekében az Orbán-kormány meghozta a szükséges törvénymódosítást. A kérdés az, meri-e vállalni a Medgyessy-kormány ennek felülírását. 
Medgyessy Péter miniszterelnököt a New York-i főkonzulátuson tartott fogadáson a Hetek amerikai tudósítója, Márer György azzal kapcsolatban kérdezte, hogy bár hazánk éles bírálatot kapott az egyházak közötti megkülönböztetések miatt az amerikai külügyminisztérium országjelentésében, az új kormány - ígérete ellenére - mindeddig egyetlen lépést sem tett a korrigálás érdekében. Medgyessy Péter érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az egyház-finanszírozási ügy az Alkotmánybíróság előtt van, és az egyházak a jövőben parlamenti határozatnak megfelelő százalékarányban fognak részesülni a költségvetési támogatásokból.
E véleménytől eltérően Horn Gyula volt miniszterelnök úgy nyilatkozott lapunknak, hogy fenntarthatónak látja az egyházi támogatás eddig bevált rendszerét, vagyis a kiegészítő támogatásnak az egyszázalékos felajánlások alapján történő kiszámítását. Horn szerint a népszámlálási adatokon alapuló támogatás azért sem jó, mert már a vallási hovatartozást firtató kérdés is alkotmányellenes volt a kérdőíveken. 
Emlékezetes, hogy amikor a népszámláláskor több egyház is arra szólította fel híveit, hogy ne nyilatkozzanak vallási hovatartozásukról, az Orbán-kormány illetékesei határozottan állították: ezeket az adatokat semmilyen célból nem kívánják felhasználni, kizárólag statisztikai szempontból érdeklődnek. Nos, mint a törvénymódosításból látszik, ez az ígéret hazugságnak bizonyult, és pontosan azt a célt szolgálta, hogy az egyébként is kiemelten - és sokak szerint indokolatlanul - támogatott katolikus és református egyház tovább erősödjön anyagilag az adófizetők pénzéből. 
Semjén Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, korábbi egyházügyi államtitkár arra hivatkozva érvel a népszámlálási adatok alapul vétele mellett, hogy erre vonatkozóan a magyar államot a Vatikánnal kötött szerződés kötelezi. Ennek alapját a hírek szerint Semjén Zsoltnak a budapesti pápai nunciussal való különalkuja jelenti. 
Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő, frakcióvezető-helyettes bejelentette: indítványozzák, hogy az egyházak költségvetési támogatását az eredeti állapot szerint, azaz a személyi jövedelemadókból felajánlott egy százalék alapján határozzák meg. Ugyanis az előző kormány idején alkotmányellenesen változtattak a törvényen, mivel népszámlálási adatokat csak statisztikai célra lehet felhasználni, másrészt a népszámlálást megelőzően senki nem adott tájékoztatást arról, hogy az adatokat ilyen célokra is felhasználják. Fodor azt is elmondta, hogy az eredeti állapot visszaállítását szorgalmazó javaslatával előzetesen több szocialista politikus is egyetértett, és azt az egyházak többsége is támogatja, hiszen ellenkező esetben roszszabbul járnának, mint korábban.