Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Nem védett fészkek

„Családon belüli erőszak mindig is volt, csak senki nem beszélt róla” - mondta lapunknak Lévai Katalin miniszteri biztos, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban nemrégiben létrehozott Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vezetője. A szakértő úgy látja, a téma tabu jellege ma már kezd megtörni, azonban az áldozatvédelem kérdése még nincs tökéletesen megoldva. „Előfordul, hogy a rendőrök egyenesen megkönnyebbülnek, ha egy bántalmazott asszony visszavonja a férje elleni feljelentést, ugyanis nem igen tudják, hogyan kell kezelni egy ilyen ügyet” - mondta Lévai Katalin. Szerinte a rendőrök, a bírók ez irányú továbbképzésén túl, a meglévő intézmények mellett - mint a gyermekjóléti szolgálat - újakra is szükség lenne. Példaként említette az Ausztriában létrehozott családügyi bíróságot, ahol a családon belüli erőszakos ügyekben hozott ideiglenes végzés lehetővé teszi az azonnali intézkedést. 

„A család nem automatikusan védett fészek” - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ennek ellenére maga a család, illetve a házasság intézménye nincs válságban. A házasságkötések csökkenő számával kapcsolatban a szakértő úgy véli, legfeljebb egy forma, a hivatalos házasságkötés formája üresedett ki: az élettársi kapcsolatok száma növekszik, amelyek minősége nem rosszabb a házasságokénál.
A családon belüli bántalmazások 97-98 százalékában a férfi az elkövető. Lévai Katalin elmondta: ennek egyik oka, hogy a hagyományos „macsó” szerephez szorosan hozzátartozik az erőszak, a „bármikor megverhetem az asszonyt” gondolkodásmód, a női szerephez pedig az áldozat sztereotípiája kötődik. 
A média szerepével kapcsolatban a szakértő kiemelte: nem mindegy, hogy egy eset miként van tálalva. Amennyiben óvatosan, etikusan, akkor az jótékony hatással lehet: felhívja a társadalom figyelmét egy létező problémára, illetve az ezzel foglalkozó műsorok segítséget nyújthatnak. 


Terjed az élettársi kapcsolat

Nemcsak az össznépesség tekintetében, hanem a fiatalok között is csökkenő tendenciát mutat a házasságkötések száma. Szakértők szerint ennek egyik oka az, hogy egyre többen látnak rossz példát saját szüleiktől, vagy nőttek fel csonka családban.
A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet legutóbbi felmérése szerint a fiatalok között (is) meglehetősen alacsonynak bizonyul a házastársi kapcsolatban élők száma. A 20-24 éves férfiaknak mindössze nyolc százaléka nős, de a 25-29 éves korosztályban is alig haladja meg arányuk az egyharmadot. Az ugyanezekbe a korosztályokba tartozó nőknek pedig húsz százaléka, illetve valamivel több mint a fele van férjnél. Ezzel párhuzamosan terjedőben van az élettársi kapcsolat. A 25-29 évesek mintegy egytizede él ebben a formában. A tanulmány szerint a házasodási kedv korban is egyre inkább kitolódott, illetve ki fog tolódni a jövőben.
Az elemzés többek között arra is kitért, melyek a legfontosabb értékek a fiatalok számára. Ezek között a család az első helyen szerepelt, a barátság, a szerelem, a békés világ, illetve a belső harmónia mellett. Második helyre került a gazdagság, a rend, az érdekes és változatos élet, valamint a kreativitás. A nemzeti identitás, a tradíciók fontosságát a harmadik helyre sorolták a megkérdezettek.
A személyes célok között a családalapítás, illetve a gyermekvállalás, -nevelés csupán a harmadik, negyedik helyet érte el. A fiatalok többségénél a tanulás, szakmaszerzés áll az első helyen, ezt követi az önálló otthon megszerzése.