Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Várom a házam

Az új, tíz évre szóló lakásépítési programot várhatóan a tavaszi ülésszakon tárgyalja majd a parlament. A tervek szerint az elkövetkező ciklusban évente mintegy 40-45 ezer lakás épülne, a negyedik év végére pedig megduplázódna a lakásra fordítható állami támogatás összege. Nem bővülne a kamattámogatás rendszere, de a hitelfelvételt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is lehetővé tennék. 


Csabai Lászlóné kormánybiztos. Többet, több pénzből Fotó: MTI

Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos a Heteknek elmondta, hogy a tervezett kormányzati segítségnyújtás elsősorban a hitel-visszafizetés feltételeinek a biztosítását helyezik előtérbe, és nem tart szükségesnek újabb kamatátvállalásokat. Csabainé szerint a saját tulajdonú lakások kedvezményeit már nem lehet lényegesen tovább növelni. A jelenlegi 2,7 százalékos hitelfelvételi kamat is kimondottan alacsony. A kormány ezért inkább a hitelfelvételi lehetőségeket bővítené, hogy akár 20 százaléknyi önrész felmutatása is elegendő legyen egy hitelfelvételhez. A lakásukat eladni szándékozókat pedig arra ösztönöznék, hogy új ingatlanokat építsenek. 
Mivel a munka még igencsak kezdeti stádiumban tart, a programhoz kapcsolódó támogatási rendszer részleteiről Csabainé csak keveset árult el. A kormány - elődjével ellentétben - nem a felajánlott önerő nagyságát, hanem a szükségleteket tekinti a legfőbb elosztási szempontnak. A kedvezőbb helyzet kialakulásának egyik fő biztosítékát pedig a közalkalmazottak fizetésemelésében látják. Emellett a bevezetésre váró - már a kormány választási kampányában is meghirdetett - gyermekenkénti egymillió forintos szociálpolitikai támogatás is ezt a célt szolgálná, nem felejtkezve meg a jelzáloghitelek és albérletek utáni adókedvezményekről sem. Ilyen körülmények között Csabainé nem látja akadályát annak, hogy például egy pedagógus házaspár lakáshitelt vegyen fel.
Bár a magyar ember az átlagnál jobban ragaszkodik a saját tulajdonhoz - állítja Csabainé -, a minimálbérből élőket nem lehet belehajszolni egy lakásvásárlásba. Számukra a bérlakáskínálat növekedése jelentene megoldást. Hazánkban egyelőre rémisztően alacsony, csupán 3 százalék a bérlakások aránya. Az európai 30-35 százalékos átlagot figyelembe véve nálunk 10-15 százalék elérése lehet reális célkitűzés. 
Az Orbán-kormány idején meghirdetett bérlakás-pályázati rendszer most is működőképes lehetne megfelelő pénzügyi háttérrel - állítja a kormánybiztos asszony, a jelenleg rendelkezésre álló 3 milliárd forint ugyanis szinte semmire sem elég. 
Köztudott, hogy az egyetemi és főiskolai városokban sokkal nagyobb az ingatlanok értéke. Ennek oka a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt albérletbe kényszerülő fiatalok hada. Míg az utóbbi években megháromszorozódott a felsőoktatásban résztvevők száma, jelentős kollégiumépítések nem történtek. Csabainé - saját bevallása szerint is - arra törekszik, hogy se jogilag, se árban ne legyen különbség egy bérlakás és egy albérlet között. Az albérleti viszonyt is át kell terelni végre a szerződéses „fehér” szférába - vallja. 
Mivel a program hátterét adó jogszabály-módosításokra csak a jövő év első félévében kerülne sor, a változtatások 2003. második félévétől lépnének életbe.