Vissza a tartalomjegyzékhez

Fabiano Golgo, Prága
Történelmet elsöprő folyók

Az augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakát követően a prágaiak fájdalmas valóságra ébredtek: a víz, amely addigra több kisvárosban is pusztított, a következő órákban a fővároshoz érkezik! Hajnali három körül a város különböző pontjain (még a háború alatt) elhelyezett szirénák megszólaltak, és felébresztették a lakosságot. Rendőrök és tűzoltók kopogtattak be minden ajtón, és felszólították az embereket, hogy szedelőzködjenek, vegyenek magukhoz ruhát, tartós élelmiszert, fogkefét, személyes tárgyaikat, és minél hamarabb hagyják el lakásukat. A hangosbemondók folyamatosan figyelmeztették az embereket: azonnal jöjjenek ki otthonukból. Olyan volt az egész, mint egy film - egy háborús film.


Mentőakció Prágában. A parton homokzsákok, a hídon kíváncsi katasztrófatúristák Fotó: MTI

Száztizenkét éve nem volt ekkora árvíz: a prágaiaknak utoljára 1890-ben kellett aggódniuk középkori hídjaik és épületeik sorsáért. Az elhúzódó esőzések azóta a Cseh Köztársaság más területein tettek csak kárt, mint például 1997-ben, amikor az árvíz Morvaország területét öntötte el, ám nem veszélyeztette „Európa ékszerét”, amelyhez még Hitler sem mert egy ujjal sem nyúlni, sőt a „pre-Harmadik Birodalom” építészeti múzeumát itt akarta kialakítani.
A hatóságokkal szemben hagyományosan szkeptikus csehek ellenálltak, nem akarták elhagyni otthonuk kényelmét egy iskola vagy egy tornaterem hideg padlójáért, magukban hadakozva a hitetlenség és az eset valósága ellen. Sokan nem hallgattak az otthonuk elhagyására való felszólításra, ehelyett a legjobbakat remélve elbarikádozták magukat a víz elől.

A mindössze egy hónapja hivatalban levő cseh miniszterelnök, Vladimir Spidla világossá tette: bűnözőkként fogják kezelni azokat, akik nem hajlandók elhagyni otthonukat. Vészhelyzetet jelentett be, kivezényelte a hadsereget az utcákra, és utasította a hatóságokat, hogy keményen bánjanak azokkal, akik nem akarnak engedelmeskedni. Meglehet, Spidla eleve tisztában volt népe természetével, akik valóban az utolsó pillanatig ellenálltak, egészen addig, amíg egyértelművé nem vált: a veszély valóban komoly, és a víz már több utcát elöntött. Prága tizenhárom kerülete közül nyolcból evakuálni kellett a lakókat, és - lapzártánkig - tizenegy metróállomást is elöntött a víz.
A hatóságok eleinte úgy gondolták: a legnagyobb gondot a belvárosi szállodákban lakó több ezer turista fogja jelenteni, kiderült azonban, hogy a külföldiek készségesen követték az utasításokat, sőt nagy segítséget jelentettek az evakuálás során - ellentétben a helybeliekkel.
A veszélyt főleg üzletemberek vették komolyan; mindenütt azt lehetett látni, ahogy a boltokból, irodákból hordják a számítógépeket és egyéb értékeket. A kormánytisztviselők kétségbeesetten igyekeztek kimenteni a könyveiket, fontos irataikat a nemzeti könyvtár, a Klementium alagsori könyvtárából, ahol hatmillió kötetet őriznek, beleértve több, felbecsülhetetlen értékű középkori kéziratot. 


Prága belvárosa. A cseh Velence Fotó: Reuters

A cseh képviselőházból, a Waldstejn palotából is könyveket mentettek ki, míg a város híres Kampa múzeumának vezetőit arra kérték, hogy a modern művészeti kiállítást vigyék a felsőbb emeletekre.
A város történelmi részén átfutó folyó vize Prága Habsburg-palotáiba is betört. A huszonnyolc esőáztatta kőszent - amelyek Prága híres, a 14. századból származó Károly hídját szegélyezik - feje a víz felett maradt, ám a város többi pontjához hasonlóan ők is közel jártak ahhoz, hogy belevesszenek a Moldva folyó tomboló vizébe. Önkéntesek járták körül a fontosabb pontokat, töltötték a homokzsákokat, s kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy megmentsék a város kincseit. A veszélyeztetett körzetekben sok üzlet és étterem lehúzta a rolót, az emberek homokzsákokat halmoztak fel az ajtók előtt, és a víz ellen habgyantával tömködték be a lyukakat, repedéseket. 
Amint a zuhogó esőtől felduzzadt folyó kilépett a medréből, az ár sebessége ijesztően megnőtt: elérte a másodpercenkénti hétezer-ötszáz köbmétert, vagyis a normális sebesség hatszázszorosát, halálos veszélyt jelentve Európa legszebb fővárosa számára (elnézést a kedves magyaroktól - de a legtöbb útikönyv, valamint a turisták többsége is ezt állítja…)
A Moldva folyó elöntötte a parkokat, fákat tört ketté, befolyt a parti bárokba, éttermekbe, és elindult a stukkókkal díszített barokk templomokkal és Habsburg-kori villákkal teli Mala Strana negyed felé. 
A megdöbbenés pillanata akkor érte el a nemzetet, amikor a televízió bejelentette: a folyó egyik szigetén elhelyezkedő városi állatkert súlyos károkat szenvedett, és bár sok állatot sikerült kimenteni, Petr Fejk, az állatkert igazgatója kénytelen volt lelőni egy elefántot és egy vízilovat, mivel már nem lehetett kimenteni őket az egyre emelkedő vízből.
A városközpont furcsa jelenetnek lehetett a tanúja: a Moldva folyó elérte a Kampa Parkot, amely azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy egyik falára John Lennon arcképét festették. A cseh televízió megszakította adását, és kizárólag az árvízről számol be.
A víz hatalmas területek életét befolyásolja a Cseh Köztársaságban. A dél-morvaországi Znojmo városának ötezer lakosát kellett evakuálni az árvíz megérkeztekor. A Prágától alig néhány kilométerre fekvő Kralupy nad Vltavouban az egész városközpontot elöntötte a víz, és háromezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Országszerte utakat zártak le, többek között a Prágát Németországgal összekötő autópálya bizonyos szakaszait. Eddig tíz emberről tudható bizonyosan, hogy életét vesztette az árvízben, és még legalább két személyről jelentették, hogy eltűnt.
Menedékhelyeket nyitottak az ország több pontján, és pszichológusokat kértek fel, hogy segítsenek az árvízkárosultaknak feldolgozni a történteket. Egyelőre még nem lehet tudni, hányan válnak otthontalanná, de számuk feltehetően több tízezer lesz. Prága polgármestere azt tanácsolta az embereknek, hogy ne térjenek vissza otthonaikba idő előtt, hiszen a cseh fővárosban sok helyen valószínűleg legalább öt napig nem lesz áram, gáz, de ivóvíz és élelmiszer sem.
A kormánynak legalább húszmillió eurót kell majd elkülönítenie az elsődleges károk rendezésére. Az Európa Bizottság felméri, milyen módon tud segítséget nyújtani a Cseh Köztársaságnak, és több európai állam is felajánlotta már a segítségét. Vaclav Havel cseh elnök, aki az árvíz előtt egy nappal indult nyári vakációra Portugáliába, már másnap visszatért Prágába.
A Közép-Európát sújtó árvíz súlyos következményekkel járhat a cseh gazdaságra nézve, s még több kölcsön felvételére kényszerítheti a Cseh Köztársaság kormányát. A kárrendezéshez szükséges összeg meghaladhatja azt az egymilliárd eurós összeget, amit az 1997-es árvíz után helyreállításra kellett fordítani.
A cseh korona értéke esett az euróhoz viszonyítva, aminek az a félelem az oka, hogy a helyreállítási költségek miatt növelni kell az állami szektor kölcsöneit. A jövő évre már eredetileg is költségvetési hiányt tervező cseh kormány most még nagyobb adósságba kerülhet. Az egyensúlyi helyzet visszaállításán fáradozó ipar miatt a gazdasági növekedés valószínűleg csak nehézkesen fog előrehaladni, ami még inkább megnehezíti a kormány számára a költségvetési hiány betömését. A turizmus és a mezőgazdaság szintén megsínyli majd az árvíz hatását.
Az ár elérte Ceske Budejovice városát is, ahol az ország leghíresebb vállalata, a Budvar (eredetileg Budwei-
ser) sörgyár működik. A mostani árvíz fordulatot jelent a Cseh Köztársaság eddigi szerencséjében, amivel mostanáig elkerülte a Nyugat-Európa több részét érintő gazdasági visszaesést.


Bajor-osztrák-magyar árvízi tengely

Papp Kornélia

A napok óta nagy mennyiségben hulló csapadék mind Németország, mind pedig Ausztria egyes területein katasztrófaállapotokat idézett elő. A Duna ausztriai szakaszán leállították a hajóforgalmat; Traunstein (Bajorország) Miesebach városrészét teljesen elárasztotta a víz. 


Bécs határában eltűntek az utak. A Duna vize a hétvégén Budapestre ér Fotó: Reuters

Ugyancsak Traunsteinban, az alsó városrészben házakat és ifjúsági szállókat evakuáltak, az iskolából pedig hazaküldték a gyerekeket. Drezdában egy kórházat és egy szociális otthont kellett kiüríteni, s ebben a térségben a vasúti forgalom is csak akadozva működik. A nagy esőzések több súlyos balesetet, illetve halálesetet is eredményeztek. A halottak száma szerda estére kilencre emelkedett. Mecklenburg-Vorpommern tartományban egy 30 éves rendőrnő a Schwerin és Wismar közötti útszakaszon lelte halálát, amikor a heves esőzés következtében az egyik kanyarnál letért az útról, majd kocsija többször átfordult. Az A4-es autópályán Jénánál történt súlyos közlekedési baleset, egy férfi meghalt, kilencen megsebesültek. Egy 48 éves férfit sárlavina temetett maga alá, volt, akit a kórházba történő szállítás közben ért a halál. Az órákig tartó esőzések hétfőn Berlin és Brandenburg egyes utcáit és pincéit is elöntötték. Egyetlen nap alatt itt 50 liter eső hullott négyzetméterenként, ez nagyjából a teljes augusztusi hónap csapadékmennyiségének felel meg. Bajorország egyes vidékein a 110 litert is elérte a négyzetméterenkénti csapadék mennyisége. A huszonnégy órán belül hullott legnagyobb mennyiséget - 312 litert - Zinnwaldból jelezték. Szerda estére Szász-Anhaltot is elérte az áradás, csütörtök reggelre Usti nad Labemnél 11 méteren tetőzik az Elba. A legjelentősebb károkat Dél- és Kelet-Németországban okozta az áradás, a Szövetségi kormány 400 millió eurót különített el a károsultak megsegítésére. 
Ausztria némely részén még ennél is nagyobb esőzésekről számolnak be a lapok. Az Enns folyó szintje óránként egy méterrel emelkedett; magassága normális körülmények között 1,5-2 méter, a vízállásmérők jelenleg 8 métert mutatnak. Salzburgban a Salzach folyó 8 méter fölé emelkedett, a folyó felett így az összes hidat lezárták. A felhőszakadás itt két áldozatot követelt. 
A lakosság körében homokzsákokat osztottak szét; Amstetten körzetében 74 tűzoltó segít a károsultaknak. Passaunál a dunai vízállásmérők kedd reggel 10,5 méteres rekordmagasságot mutattak. A belváros egyes részeit már csak csónakokkal lehet megközelíteni. Víz alá került a Bécstől nyugatra fekvő Steyr, illetve Ennsdorf is. A vízelvezető csatornák kedden délelőtt már Bécs egyes részein sem tudták levezetni a csapadékot, s a csatornafedelek alól így több helyen is az utcára folyik vissza a víz. Linzben elővigyázatosságból több gázvezetéket lezártak. Az áldatlan állapotok következtében Ausztria egyes részein a telefonálás is lehetetlenné vált - nem csak a vezetékes, de a mobil készülékekről is. Elzárták a forgalom elől az A1-es autópályát Linz és Haid, illetve az A7-est Linz és Franzosenhausweg között. Az utakon rekedt autósok kocsijuk tetején vártak a segítségre; Linz közelében 48 embert mentettek ki járművéből. 
A nagy mennyiségű csapadékhullás Jürgen Trittin (Zöldek) német környezetvédelmi miniszter szerint a globális fölmelegedéssel függ össze. Az éghajlati katasztrófát a túlzott energiafogyasztás és a nagy mennyiségben előállított kémiai anyagok idézik elő. 
A felmelegedéssel járó időjárási jelenségek ellen azonban nem lehet gyors, országos szintű intézkedésekkel védekezni; a klímakatasztrófa leküzdéséhez nemzetközi összefogásra van szükség. Az éghajlat egyébként máris jelentős változásokon ment keresztül: a korábban aszály sújtotta vidékeknek az utóbbi években egyre inkább az árvíz ellen kell védekezni.


Új őselem Dél-Oroszországban

Vagyim Arisztov
Oroszország déli részén újra az elemek uralkodnak. A sztavropoli régió víz alá kerülése után a szomszédos krasznodari körzet került sorra: a vész a hegyekből érkezett a tengerhez. A legnagyobb kár Novorosz-szijszkot, a nagy kikötővárost és annak környékét érte. Közel ötszáz ház vált romhalmazzá, további ötezer pedig megrongálódott. Megszakadt a közúti és vasútforgalom is. 59 ember vesztette életét.

A Fekete-tenger partvidéke közkedvelt üdülőhelye Oroszország, sőt majdnem az egész volt Szovjetunió lakosságának. A SZU széthullása után az oroszoknak mindössze a krasznodari partszakasz maradt meg - a legtöbben ide jönnek pihenni. Nyaranta százezrek, sőt talán milliók érkeznek a hatalmas ország legkülönfélébb részeiből: vannak, akik a Csendes-óceán partjáról, a Távol-Keletről is képesek akár egy teljes hetet vonatozni, mire ideérnek.
Míg az 1990-es évek elején a külföldi nyaralás volt a „menő”, addig az 1998-as pénzügyi válságot követően sokban változott a helyzet. Az úgynevezett orosz középosztály tönkrement, és újra megszerette a hazai nyaralást - ráadásul egyre több ország vezette be velük szemben a vízumrendszert. Közben Oroszországban jelentős mértékben javult a vendéglátóipar színvonala, ezzel növelve a vonzerőt. Egy főszezon idejére eső üdüléshez a repülő-, illetve vonatjegyeket már egy hónappal előtte lefoglalták. De most közbeszólt az egyik őselem …
A gondok augusztus 7-én kezdődtek, amikor a fekete-tengeri partvidéken szinte folyamatosan ömleni kezdett az eső. Novorosszijszk környékén megáradtak a hegyi folyók, és a környékbeli településeket lassan kezdte elönteni a víz. A helyzet akkor fordult igazán válságosra, amikor átszakadt az Abrau-tó gátja, és a kizúduló víztömeg teljesen elsodorta a parton kempingező turisták sátrait. Szuhaja Sjel település mellett a hegyekből érkező, kövekkel és egyéb hordalékkal „dúsított” vízár zúdult le, magával ragadva egy autóbuszt. Nagy szerencse, hogy mind a 25 utas életben maradt. A további híradások azonban kezdtek egyre inkább hadijelentésekre hasonlítani. Jöttek a hírek a természet és az emberek közti háborúból.
Egy Verhnyaja Balka nevezetű településen tíz embert sodort magával a tenger: ők kocsijukkal a parton kempingeztek. Mindannyiukat sikerült kimenteni, közülük azonban kettőnek válságos az állapota.
Tonnelnaja vasútállomáson beomlott egy több kilométer hosszú alagút fala, elvágva az utat, s öt személyszállító vonatot zsákutcába ejtve. A Szocsi és Tuapsze üdülőhelyek közti pályaszakasz már 50 szerelvényt tart fogva.
Közben megjelentek az első áldozatokról szóló híradások is. Először kettőről. Testüket augusztus 8-án, Djurszo faluban dobta fel a levonuló ár. Már másnap 18 halott és 6 eltűnt személy szerepelt a hírekben. A krasznodari körzetben gyászt rendeltek el. Hamarosan már 25 áldozatról szóltak a beszámolók. Putyin elnök ülést hívott össze a tragédia következményeinek felszámolására; ugyanezen a napon 37-re emelkedett a Fekete-tenger partjainál meghaltak száma, augusztus 11-én pedig ez a szám elérte az 50-et. Lapzártánkig 59 áldozatról érkezett jelentés. A szerencsétlenül járt emberek számát a tengeren felborult hajók is gyarapították. A cikk megírásával egy időben is búvárok keresik az eltűntek tetemét a tenger fenekén. 
A katasztrófa hatalmas anyagi károkat is okozott. 12 ezer lakóház és egyéb épület, valamint több kilométernyi autóút került víz alá. Ezek helyreállítása már elkezdődött. A keletkezett kár előzetes becslések alapján eléri az egymilliárd rubelt, ami körülbelül harmincmillió dollárnak felel meg. Továbbra is tart a nyaralók és helyi lakosok kitelepítése a leginkább veszélyeztetett helyekről. A hatóságok járványveszélytől is tartanak.
Moszkvában és Oroszország más városaiban sokan visszaváltják a fekete-tengeri üdülésre előre megváltott repülő- és vonatjegyeiket. A krasznodari régió meteorológiai központjának előrejelzései újabb erős záporesőket jósolnak, valamint arra figyelmeztetnek, hogy a tenger felett viharos forgószelek keletkezhetnek, melyek a szárazföldet is elérhetik.