Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Ügynökök kíméljenek

Megmerevedni látszik az elmúlt kormányok tagjainak esetleges állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság „frontvonala”. A jobboldal a munka szüneteltetése, a kormánypártok pedig a gyorsítás mellett érvelnek. Az előbbiek ezért ideiglenesen nem vesznek részt a bizottság munkájában, az utóbbiak viszont alaposan ráhajtottak: már a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a Történeti Hivatalban is jártak. Tóth Károly szocialista képviselő lapunknak elmondta, hogyha szükséges - mert az ellenzék obs-truálja a bizottság munkáját - akkor akár önálló képviselői indítványként terjeszti a Parlament elé a bizottság munkájának eredményét. 


Mécs Imre sajtótájékoztatója. Osztanak, szoroznak Fotó: Somorjai L.

Az ellenzékiek fő kifogása, hogy az elmúlt héten történt - általuk manipulatívnak nevezett - kiszivárogtatások miatt megrendült a bizalmuk a bizottság vezetésében. A hétfői bizottsági ülés első órája azzal telt el, hogy a Fidesz képviselői, illetve az MDF képviselője azt javasolta, hogy tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen államtitoksértés gyanúja miatt, valamint kérjék fel Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy vizsgálja ki, miként szivárogtak ki információk az előzetes jelentésekből. Indítványuk szerint a vizsgálatig függesszék fel a bizottság munkáját. 
Mécs Imre azzal védekezett, hogy csupán annyi történt, hogy a bizottság titkára - akinek előzetesen ő adott engedélyt - a szigorúan titkos adatkezelés előírásainak megfelelően felbontotta a Történeti Hivataltól és a Nemzetbiztonsági Hivataltól érkezett zárt borítékokat. A Horvátországban tartózkodó bizottsági elnöknek telefonon beolvasta - nevek elmondása nélkül -, hogy hány érintettről esik szó. Répássy Róbert sajnálatosnak tartotta, hogy egy nem NATO-tag országból telefonon intéztek államtitkokat érintő ügyeket. Mécs Imre és a szocialista bizottsági tagok nem tartották államtitoksértésnek azt az összegző adatot, hogy hány ember érintettségéről érkeztek információk. A kormánypárti többség végül nem fogadta el az ellenzékiek javaslatát, amire válaszul az ellenzékiek tartózkodtak a napirend elfogadásánál. A sajátos szabályok miatt ez azt jelentette, hogy a bizottság nem kezdhetett neki a munkának, mivel nem volt napirendje. Az ellenzékiek ezt követően elhagyták a termet. A kormánypártiak viszont a munkát tanácskozás címen folytatták és átnézték a különféle hivataloktól érkezett dokumentumokat. A „tanácskozás” végeztével kormánypárti politikusok elmondták, hogy szerintük a Fidesz a bizottsági munka akadályoztatásával akarja fékezni, hogy kiderüljenek az Orbán-kormányra kedvezőtlen információk. Tóth Károly szocialista képviselő arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha az ellenzék többet egyszer sem vesz részt a bizottság munkájában, elmondta: ha szükséges, önálló képviselői indítványként terjeszti a Parlament elé a bizottság munkájának eredményét. 
Egyébként lapzártánkig 20 és 30 között „mozgott” az eddigi vizsgálatok szerint érintett egykori kormánytagok száma. A mozgás oka, hogy a bizottság meg kívánja különböztetni azokat, akiket például csak megfigyeltek, és ezért szerepelnek az iratokban, azoktól, akik együttműködtek a Kádár-rendszer állambiztonsági szervezetével.