Vissza a tartalomjegyzékhez

Kalmár Mónika, Hazafi Zsolt
Nyári turista: lehet kicsit több

Mind Budapesten, mind a Balaton környékén jelentős visszaeséssel kénytelenek szembesülni a turisztikai cégek, mivel a korábbiakhoz képest kevesebb turista érkezik hazánkba. Ráadásul azok, akik végül Magyarországot választják, lényegesen kevesebbet költenek, mint a tavaly vagy tavalyelőtt ide látogatók. A szakemberek szerint a visszaesés egyik oka a sok közül az, hogy az elmúlt években - Országimázs Központ ide vagy oda - romlott az ország imázsa, egyes területeken balkániak a viszonyok Magyarországon. 


Városnéző busz a Néprajzi Múzeum előtt. Üresjárat Fotók: Somorjai L.

Az ország turisztikai szempontból való reklámozása az állami tulajdonú Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) feladata. A Heteknek egymástól függetlenül két szakember is bírálta az rt. elmúlt évekbeli tevékenységét. (Az elmúlt hetekben egyébként új vezetőt neveztek ki a cég élére.) Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a turizmusból nem lehet hasznot termelni úgy, hogy az ország nem költ marketingre. Míg más, „turizmusban sikeres nemzetek” a GDP 1-1,5 százalékát költik országuk reklámozására, addig Magyarország esetében jó, ha 0,5 százaléknyi ez az összeg. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy az MT Rt. elmúlt évekbeli tevékenysége nem volt hatékony. Wolff Péter szerint ennek az a következménye, hogy jelenleg nemhogy felkapottnak, hanem „jó helynek” sem számít nemzetközi szinten Magyarország. 
Molnár Gabriella elmondta: „Magunk sem tudjuk teljesen az okát a visszaesésnek, ezért több tényezőt szoktunk megnevezni.” Egyrészt az euróval szemben erős forint miatt a német vendégeknek drágább lett Magyarország. Ráadásul Németországban általános visszaesés tapasztalható a turizmus területén, a németek „ártudatosan” döntenek, azaz spórolnak. Másrészt a szeptember 11-ei terrorcselekmények miatt a világban a biztonságosabbként reklámozott hazai turizmus irányába mozdult el a fogyasztás. Kevesebbet utaznak az emberek, inkább az országukban maradnak, ezért általánosságban enyhe visszaesést állapított meg a világ turizmusában a Turisztikai Világszervezet (WTO) is. (A szervezet jelentése szerint 1982 óta először fordult elő ilyen viszszaesés.) 
Érdekes jelenség, hogy miközben ennyire „megtorpant” - ha válságról még nem lehet beszélni - ez az iparág, addig azok az állami vezetők, köztisztviselők - például államtitkár, helyettes államtitkár és turisztikai kht.-vezető -, akiknek ez a szakterületük, elérhetetlennek bizonyultak. Titkárságukon ugyanis a megkeresésünkkor azt a választ kaptuk: szabadságon vannak. 

Balaton: általános apadás

Egyébként Budapest tartja még magát a legjobban. Hiszen a fővárosban „csak” 8-10 százalékos csökkenésről beszélnek a szakemberek, miközben a Balaton környékén egyes helyeken 50 százalékos visszaesést is prognosztizálnak. Ráadásul Budapest forgalmát még „megdobja” a Forma-1 utazó cirkusza, illetve szeptemberben egy tízezer fős vendégsereget jelentő diabétesz konferencia. Bár meglepő, de a Sziget Fesztiválnak nincs mérhető hatása, mivel a „szigetelő” fiatalok nem a szállodákban szállnak meg. Költeni is csak a tett helyszínén költenek, a buli végén pedig azonnal hazaindulnak.
Nézzük a részleteket. A magát a Balaton fővárosaként aposztrofáló Keszthelyen mintegy 20-30 százalékos csökkenést érzékelnek a vendégforgalom tekintetében. A szobakiadóknál eluralkodni látszik a pánik, ami magával hozza azt is, hogy igyekeznek egymás alá menni áraikkal. Míg a szezon elején egységesnek látszott a 10 euró/fős tarifa, ez mára tarthatatlannak bizonyult: 8 euró az átlag, de van, aki 5 eurós ajánlatával próbálja „megcsípni” magának a turistákat. „Ilyenkor lép életbe az, hogy a vendég nevet a markába, és azt mondja, nem vagyunk normálisak. Hiszen ő nagyon jól tudja, hogy kifizette volna a 8 eurót is” - mondja Zentai József, a Keszthelyi Szobakiadók Szövetségének elnöke, aki egyébként tapasztalatai alapján közepesnek ítéli az idei nyarat. „Nem lesz olyan, mint a tavalyi, de legalább végre megindult a forgalom” - teszi hozzá. Elmondása szerint egyébként idén szélesebb lett a hozzánk látogató külföldiek palettája: a németek, hollandok mellett feltűntek a dánok, az angolok, sőt, egyes dél-kelet ázsiai országokból is érkeztek szép számmal.
A szállodákban, ahol 10-20 százalékos visszaesésről számolnak be, akciókkal igyekeznek megnyerni a vendéget; négy és ötcsillagos hotelekben 50-68 euró között kaphat egy fő szobát reggelivel most, a főszezon idején.
Siófokon, „a Balaton nyári fővárosában” szomorúbb a helyzet. Amint Halász Klárától, a helyi Tourinform iroda vezetőjétől megtudtuk, 30-40 százalékos csökkenést tapasztaltak a déli parton. A várost egyébként jellege miatt a fiatal, 18-25 éves korosztály részesíti előnyben, és ezt érzékelik a kereskedelemből, szolgáltatásokból élők: ez a korosztály ugyanis erre a célra nem igazán áldoz, legalábbis nem a nyaralása idején. Halász Klára szerint nem igaz az az állítás, hogy sokan abból a pénzből, amit itt költenének el, inkább valamelyik tengerpartra mennek. Mint mondja, bár a szálláshelyek árai hozzávetőleg azonosak Spanyolországban, Olaszországban, a kapcsolódó szolgáltatások - így például az étkezés - jóval drágábbak.
„Tíz éve hangsúlyozzuk, hogy a balatoni idegenforgalom fejlesztéséről, minőségivé tételéről átgondolt, és a térség egészét felölelő koncepcióra van szükség, ehhez képest azóta még semmit sem sikerült előrelépni” - mondta el kérdésünkre dr. Varga László, a szállodaláncáról nevezetes Danubius Rt. Hévíz-Balaton Területi Igazgatóságának üzletfejlesztési és marketing igazgatója. - Állítom, hogy a Balaton és környéke látnivalóit, kulturális örökségét tekintve semmivel sem marad el akár a Bodeni tó, akár a Garda-tó mögött; egyszerűen csak nem tudjuk jól eladni. Nincs országmarketing, nincs városmarketing, a területi vásárokon nem érzékelhető a szándék, hogy ez a térség egy irányba törekedne. Keszthely és Hévíz erre egy „jó” példa: meggyőződésem, hogy ezeket az üdülőhelyeket sokkal drágábban lehetne eladni, csak végre fel kellene tenni a kérdést: mennyi turista elég? Nem biztos, hogy tömegeket kell várni: a minőségre kellene törekedni. Nagyobb önvizsgálatra, és professzionális értékesítési stratégiára van szükség. Véleményem szerint egyébként a turisták számának csökkenése még néhány évig tendencia lesz: ezt az a vállalkozás, vállalat éli túl, amely kellően tőkeerős, megfelelő szakmai tudással rendelkezik, és minőségi szolgáltatást nyújt. Az egyedüli eszközként hozzá nem értő módon alkalmazott árlehajtó stratégia pedig egyszerűen öngyilkosság.
Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke is úgy érvelt: a balatoni turizmust újra kellene gondolni, mert Horvátország, Szlovénia és Görögország tengerpartjai jelentős előnybe kerültek.

Egyközpontú turizmus?

Wolff Péter szerint már-már egyközpontú turizmusról lehet beszélni, hiszen Budapest forgalma nem csökkent akkorát, mint a vidéki kiemelt körzeteké. A befektetések területén is a legtöbb építkezés itt történik, a szállodakínálat a következő években is bővülni fog. A tervek szerint idén adják át a Corinthia Royal Hotelt és a Gresham luxusszállodát, de következő években is újabb szállodák készülnek el. 
A szakértő szerint ennek ellenére a főváros sem ülhet a „babérjain”, mivel több területen is változtatásokra lenne szükség. Egyrészt tragikus az úthálózat állapota, másrészt a 1750 ember befogadására alkalmas Budapesti Kongresszusi Központot leszámítva nincs megfelelő konferenciaépület a fővárosban. A szövetség elnöke szerint sokáig nem tartható, hogy például a „tízezres” diabétesz konferencia - az arra nem teljesen alkalmas - Hungexpón kerül kényszerűségből megrendezésre. Idővel, ha nem történik minőségi változtatás, ezeket a konferenciákat nem Budapestre fogják szervezni. 
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke a problémák közé sorolta, hogy az utak mellett felhalmozódó szeméthegyek, az aluljárókban és a forgalmas helyeken kéregető hajléktalanok balkáni hangulatot közvetítenek. Ugyanez, a kultúrsokk okozására alkalmas helyzet alig kétszáz kilométerrel tőlünk, Bécsben, nem riogatja a turistákat.
Bécs másban is tükröt tart Budapestnek. Ott egyes múzeumok a turisták miatt éjjel is nyitva tartanak, számtalan kulturális program várja az odalátogatókat, miközben a magyar főváros kulturális programajánlata Bécshez képest egyre szürkébb és laposabb évről évre. 


Vegyes felvágott 

Budapest belvárosában, a legforgalmasabb helyeken külföldi turistákat és magyar „eladókat” kérdeztünk a tapasztalataikról. 


D. Dunkin fogorvoshallgató

Oklahomai vagyok, tegnap este érkeztem a csoportommal Romániából. Hallottam már ezelőtt Budapestről, de tulajdonképpen nem sokat tudok róla. Igazán jó helynek látszik. Még nem láttuk a nevezetességeket, csak átutazóban vagyunk itt. Holnapután már repülünk is tovább, így csak néhányat tudunk megnézni közülük.


Az amerikai csoport tagjai
Magyarország híresebb helyeit egyáltalán nem ismerjük. Még csak a környéken sétálgattunk, de amit idáig láttunk, az nagyon tetszik. Korábban nemigen hallottunk Budapestről. 


Dennis és Suzanne Kanadából
Már nem először járunk Magyarországon. Kedvenceink közé tartozik Szentendre, a Váci utca és a Mátyás templom. Az egyetlen dolog, ami rontja az összképet, a graffiti a házak falán. Amúgy jól érezzük magunkat, ezért térünk mindig vissza.


Simon és Carol Oxfordból
Londonból jöttünk egy hosszú hétvégére. Születésnapom van, és a feleségem ezzel az úttal ajándékozott meg. Ezelőtt csak annyit tudtam Budapestről, hogy régen Buda és Pest két különálló város volt. Láttunk róla fényképeket, és úgy gondoltuk, érdekes lenne ellátogatni ide. Nem csalódtunk, szép hely. Úsztunk a Gellért fürdőben, megnéztük a Várat, és sikerült egy remek étteremben vacsoráznunk. Kirándultunk Szentendrére, és hajóztunk a Dunán.


Philip Csehországból
Nem tetszik itt, hogy hatalmasok az épületek, és túl sok van belőlük egymás hegyén-hátán, ettől szűknek tűnnek az utcák. Az utak is túlzsúfoltak, rengeteg az autó, hiányoznak a zöld területek. Az sem jó, hogy nem tudjuk az épületek neveit, mert minden csak magyarul van kiírva.


Anna népművészeti alkotásokkal kereskedik
Nagyon rossz tapasztalataim vannak. A turisták száma tavalyhoz képest a tizedére csökkent. Mindent nagyon drágának találnak itt. Az okok között szerepelhet az is, hogy elterjedt hazánk rossz híre a három évvel ezelőtti események miatt. Azok után, hogy egymilliós számlákat állítottak ki a vendéglátó egységekben, most a turisták azt kérdezgetik, hol van olyan étterem, ahol nem csapják be őket. Eddig legtöbben Németországból, Ausztriából jöttek, most már a sógorok is távol maradnak, inkább Japánból és Amerikából látogatnak minket. Számukra talán még egzotikus helynek tűnik Magyarország, már ha tudják egyáltalán, hol van Európa.


Van der Linden házaspár Hollandiából

Azt képzeltem Budapestről, jobban hasonlít Prágára. Itt nincsenek felújítva az épületek. Most járunk először Magyarországon, legjobban a Vár és a Történeti Múzeum tetszett. Láttuk még a Citadellát, és a Zsinagógát is. Megnézzük majd Lillafüredet és Kecskemétet, aztán megyünk tovább Bécsbe. A vendéglátással is elégedettek vagyunk. Első este találtunk egy kiváló éttermet, az útikönyvből néztük ki. Mérsékelt áron ízletes vacsorát kaptunk. A gulyást még nem mertük megkóstolni, tartunk tőle, hogy túlságosan csípős. Semmi kellemetlenségről nem számolhatunk be. Otthon azt hallottuk, sok itt a cigány, de még eggyel sem találkoztunk. Sokfelé jártunk már Európában, de még csak Londonban esett meg velünk, hogy kiraboltak minket. 


Bobak Rashid Farokhi iráni orvostanhallgató Magyarországon
A fő gond a szórakozóhelyekkel van. Nagyon veszélyes a külföldiek számára. A biztonsági őrök bántanak, és néha még ki is dobnak bennünket. A húgom Angliában volt mielőtt idejött, s ott ezt mondták neki: Magyarországon figyelj a csomagodra bárhová mégy, a fényképezőgépedet pedig ne add oda senkinek, hogy lefotózzon! Szeretem a magyar konyhát, bár „már nem a régi”. Manapság már nem lehet kifejezetten magyar éttermeket találni. Én 95-ben jöttem ide, akkor még voltak ilyenek. Az ételek ízesítése ma már teljesen eltér minden egyes helyen. Én csak a házilag készült gulyást és lecsót szeretem. A magyar vendégszeretetre jellemző, hogy az árak attól függnek, magyarul köszönsz, vagy idegen nyelven. Akár a dupláját is fizetheted, ha nem idevalósi vagy. Ez azért nem minden országban van így. 


Taktom Farokhi
A bátyámhoz jöttem látogatóba. Nagyon szépnek találom Budapestet, de sajnos érkezésemkor akadt egy kis kellemetlenség a reptéren. Be szerettem volna venni a gyógyszeremet, ami a csomagomban maradt. Mivel a bőröndöm még nem érkezett meg, segítséget kértem egy repülőtéri alkalmazottól. Erre ő csak annyit mondott, csináljak, amit akarok, nem kellett volna a poggyászomba tennem a gyógyszerem. Egyáltalán nem volt készséges. (Koroknai Zsófia)