Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Bokros Lajosnak igaza van, de

Veszélyes a helyzet, valamennyi makrogazdasági mutató rossz tendenciáról beszél, mégsincs a Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995-ös krízishez hasonló szituáció - tesznek hitet a Heteknek nyilatkozó gazdaságkutatók. Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, világbanki alelnök az Élet és Irodalom hasábjain először kritizálta nyíltan a Medgyessy-, illetve az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, ez utóbbit jövőt felélőnek, ésszerűtlennek, voluntaristának, rövidlátónak titulálva.


Bokros Lajos önmagát népszerűsítő pólóba burkolózva. Nem mindenki szereti Fotó: MTI

Bokros Lajos gazdaságpolitikai fordulatot sürgetve elengedhetetlennek tartja az államháztartási hiány leszorítását, a költségvetési politika szigorítását, az oktatás, a gyógyítás reformját. Sürgeti a privatizáció folytatását, a Széchenyi terv megszüntetését. Alapjaiban változtatná meg a lakástámogatási rendszert: egy tollvonással megszüntetné a mostanit, és csak a szegényebb családok lakáshoz jutását támogatná kedvezményes hitelfelvétellel. Ingatlanadót vezetne be, s az ebből befolyó összegből támogatná a lakáshoz jutást. A volt pénzügyminiszter úgy látja, hogy a minimálbér adómentessé tételével újabb tér nyílik az adócsalásra, ezért nem tartja indokoltnak. A családtámogatást is másként oldaná meg, eltörölné az adókedvezményt, s a családi pótlékot újra jövedelemkorlátok közé szűkítené. Bokros többek között az ezeken alapuló „ésszerű és minőségi programot” ajánlja a politikai elitnek. Felhívja a figyelmet arra, ha nem javítják radikálisan a versenyképességet, akkor az Európai Unióhoz való csatlakozás eredménye nem a bágyadt jólét, hanem a gyors leszakadás lesz. Ebben az esetben újra vállalati csődhullám és munkanélküliség kísérné a csatlakozást, amit az euró idő előtti bevezetése csak tovább mélyítene. 
Lapunknak nyilatkozó neves közgazdászok szerint igaza van Bokros Lajosnak, de azért teljesen mégsem. Mind Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, mind Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a gazdaság alaphelyzetének megítélésében igaza van Bokros Lajosnak, valóban viharfelhők gyülekeznek, fontos a gazdasági növekedés felpörgetése, az egyensúly helyreállítása, tehát szükség van gazdaságpolitikai váltásra. Hegedűs szerint a magyarkodó, harmadik utas, a külföldi tőkét negligáló, a tőzsdét mellőző, paternalista jelleget erősítő „magyar modell” nem járható út. Emellett abban is igazat ad a volt pénzügyminiszternek, hogy tetszhalott állapotából fel kell támasztani a privatizációt. 
Lapunknak nyilatkozó kutatók támogatják az oktatási, az egészségügyi, az önkormányzat-finanszírozási reformokat sürgető Bokros Lajos állásfoglalását, Hegedűs szerint ezek elodázása súlyos problémákat vet fel, azonban az új kormány másfél hónapjában tett deklarációiból nem lehet kihámozni, mennyiben elkötelezett e feladatok vállalásában. Úgy tűnik - tette hozzá -, a mostani kiélezett politikai helyzetben a kormány nem vállal fel húsbavágó, nagyobb társadalmi rétegeket érintő lépéseket. Várhegyi Éva szerint a száznapos program kétség nélkül tehertétel, hiszen a másfél éve folytatott osztogató politikának nincsenek meg a gazdasági alapjai. A Medgyessy-kormány akkor ítélhető meg, amikor kiderül, milyen költségvetést készít jövőre, illetve elindítja-e a megígért reformokat, a száznapos program alapján még nem lehet teljes a kép. 
Ugyanakkor mind Hegedűs, mind Várhegyi úgy látja, hogy Bokros Lajos túloz, amikor azt vetíti előre, hogy lényeges gazdaságpolitikai fordulat nélkül a versenyképességünk megroppanása esetén az unióhoz való csatlakozást csődhullám és tömeges munkanélküliség kíséri. Várhegyi Éva szerint a magyar gazdaság túljutott a 1992-93 körüli holtponton, a vállalati struktúra és teljesítmény ma jóval közelebb áll az uniós szinthez. Hegedűs hasonlóképpen vélekedett: ezt pesszimista víziónak tartja, úgy vélte, a mai helyzet nem szükségszerűen és nem egyenesen vezet ebbe az irányba. A gazdaság mutatói valóban romló tendenciára hívják fel a figyelmet, de ez nem előre determinált: az optimista és pesszimista verzió egyaránt a kezünkben van.


Bokros a „monetáris genocid”?

Két közgazdász feljelentette Bokros Lajost - tudtuk meg a Fővárosi Főügyészség munkatársától. A vád: „többrendbeli társadalmilag magas fokú veszélyekkel járó bűncselekmények alapos gyanúja”. Pavics Lázár és Minarik György közgazdászok egy 1998-ban megjelent tanulmányra hivatkozva sorolják a Bokros-csomag „bűneit”, azaz káros hatásait, melyben többek között az szerepel: Bokros helyzetértékelésekor azért csalt a statisztikai adatokkal, hogy ezzel becsapja az egész országot, mesterségesen keltett hisztériát. A tanulmányban az is helyet kapott, hogy a stabilizációs csomagon belül a legnagyobb elvonás az egészségügyet érintette, a halálozások 11-18 százalékáért pedig az ellátás hiányosságai okolhatók. Ezért „az igazságszolgáltatásra vár az a feladat, hogy eldöntse, mivel a pénznek nincsen szaga, hogy »monetáris genocidként« kezelhető-e ez az értelmetlen elvonás, és ennek mi a jogi következménye. Justitiát és az ország népét lehet-e annyira elvakítani, hogy a harmadik évezred hajnalán Magyarország pénzügyminisztere egy balkáni típusú »tömeggyilkos banda« vezére lehessen?” 
A Fővárosi Főügyészségről kapott információ szerint az ügyészség megtagadta a nyomozást, a feljelentők ez ellen panasszal éltek. A folytatás a következő hetekben várható.