Vissza a tartalomjegyzékhez


Légből kapott Föld

Többkilométeres magasság, majd’ 120 légifelvétel egy hajdan volt kutatóbiológus és mindössze hétévnyi idő szükségeltetett az alábbi vállalkozáshoz.


Gejzír a Yellowstone nemzeti parkban Fotó:

A francia származású fotóművész, Yann Arthus-Bertrand sajátos kul-túr- és környezetvédelmi misszióként járja körös-körül a földgolyót. Madártávlatból készített képeivel hívja fel a figyelmet Földünk egyegy megkapó részletére, s a felvételekhez fűzött kommentárjai révén nemcsak az adott térség földrajzi és természettudományos érdekességeit mutatja be, hanem hitet tesz azok megóvása mellett. Végzi ezt annak ellenére is, hogy a munkájához szükséges engedélyek beszerzése során nemegyszer kémkedéssel gyanúsítják. 
Az eddigi felvételekből látványos album született, maga a kiállítás a világ számos nagyvárosában sikerrel szerepelt már, s a francia-magyar kulturális kapcsolatok újabb gyümölcseként most Budapesten, a Felvonulási téren is közkinccsé válik. Arthus-Bertrand egyébként légifelvétel-kollekcióját budapesti „zsákmányokkal” is kívánja majd gyarapítani.
A művész alig húsz éve, egy oroszláncsaládról szóló doktori disszertációkészítés közben kötött közelebbi ismerettséget a fényképezőgéppel, előtte kizárólag hőlégballonos utaskíséret közben kamatoztathatta kiváló biológiai ismereteit. A légi utak és a fotóművészet összeházasítása hamarosan új elfoglaltságot teremtett - több ezer méter magasból készült légifelvé-teleket. Képet kaphatunk a Kaledóniai szigetcsoport szabályos szív alakú erdejéről, az ürességtől tátongó Csernobilról, a Sao Paoló-i munkásnegyedek porlepte sikátorairól csakúgy, mint a yellowstone parki gejzíregyüttesről.
Yann Arthus-Bertrand véleménye szerint képei leginkább esti megvilágításnál festenek legjobban, érdemes ezért ilyenkor megnézni a kiállítást - július 5. és augusztus 20. között.
A felvételek láttán a mozilátogatóknak nem véletlenül fog beugrani a Világok arca - Baraka című film emlékezetes képi világa. (Takács Gabriella)


Fogy a Föld

1950-től kezdve a gazdasági fejlődés igen jelentős mértékű: a javak és szolgáltatások termelése világszinten a hétszeresére nőtt. Ugyanezen időszak alatt, míg a világ népessége csupán megkétszereződött, a halászat és a húselőállítás ötszörösére gyarapodott. Az energiaszükséglet az elmúlt évtizedekben ötszörösére nőtt, az olajfogyasztás, aminek a fele közlekedésre szolgál, hétszeresére, a szén-dioxid-kibo-csátás pedig, amely a felmelegedést előidéző üvegházhatást fejti ki, a négyszeresére. 1900 óta az édesvízfogyasztás, elsősorban a mezőgazdaságban, hatszorosra emelkedett.
Ugyanakkor a világ népességének 20 százaléka nem jut ivóvízhez, 40 százaléka nem használ fürdőszobát és WC-t, 40 százaléka nem jut áramhoz, 826 millió ember alultáplált, és az emberiség fele kevesebb mint napi 2 dollárból él. Más szóval, a világ népességének egyötöde él a fejlett ipari országokban, amelyek túlzott és környezetszennyező fogyasztást folytatnak. A fennmaradó négyötöd pedig fejlődő országokban él, többségük nagy szegénységben, és természeti kincseikből próbálnak megélni. Ebből következik a Föld élővilágának folyamatos pusztulása, amely minden tekintetben - az ivóvíz, az óceánok, az erdők, a levegő, a művelhető és szabad földterületek tekintetében - a végső határhoz ért. 2050-re a Föld lakossága mintegy 3 milliárddal gyarapodik, ennek nagy része a fejlődő világban születik majd. A természetes források végesek, az elmaradott régiók gazdasági fejlődéséhez tehát a fogyasztási szokások globális megváltoztatására és újfajta gyártási módozatok bevezetésére lesz szükség. Végveszély van, a környezeti károk nem ismernek határokat, és mivel nincsenek elszigetelt válaszok az ökológiai kihívásokra, azokat csak globális szinten, összehangoltan lehet megválaszolni - állítják a Földünk a magasból című kiállítás alkotói.