Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt
Medgyessy elhárította a vádakat is

A rendszerváltás utáni magyar politikai életben először fordult elő, hogy három hét kormányzás után a miniszterelnök maga beszéljen arról, hogy amennyiben megrendült a belé vetett bizalom, távozik posztjáról. A megingást a Magyar Nemzet keddi cikke okozta, amely egy olyan dokumentumot közölt, miszerint Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással. A hatás nem maradt el, a parlament olyanná vált, mint egy felbolydult méhkas: folyamatosan ülésező, gondterhelt kormánypárti képviselők és a híreket adó-vevő, a választási vereség óta először boldognak látszó ellenzéki honatyák gyűjtőhelyévé. 


Medgyessy Péter az „arénában”. Nehéz napok Fotó: MTI

A parlamenti interpellációs időszak napján, kedden a jobboldali Magyar Nemzet címlapon közölte a nagy vitát kiváltó dokumentumot. A megjelenés időpontja - vélhetően nem véletlenül - jó lehetőséget biztosított az ellenzéknek arra, hogy folyamatosan ezzel a témával foglakozzanak. A címlapon közölt faxi-milén ugyan nem szerepel Medgyessy Péter neve, de a D-209 számú elvtárs, szigorúan titkos tiszt (úgynevezett SZT-tiszt) egyes adatai mellett viszont ott található a személyazonosságot „felfedő” pontos születési idő és édesanyja neve. A dokumentum olyan kinevezést tartalmaz, amely a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége II-7. osztályának állományába szól. A III. Főcsoportfőnökség az állampárti rendszer titkosszolgálatát jelentette, amelyen belül a II. osztály végezte a kémelhárítást és a 7-es számú csoport a nemzetközi együttműködés területén végzett elhárítást.
Medgyessy Péter a napirend előtti felszólalásban rögtön ezzel a témával nyitott. A miniszterelnöknek és az őt élesen bíráló Pokorni Zoltánnak, a Fidesz pártelnökének többkörös szópárbaja azzal végződött, hogy a kormányfő kijelentette: a felmerült kérdésre - igazak-e az újság állításai - kétféle választ adhatna. Ha valóban SZT-tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik válaszlehetőség az, hogy az állítás valótlan. Végül azt javasolta, hogy Pokorni olvassa el egy napilapnak adott tavaly májusi interjúját. 
Az említett cikkben az akkor még kormányfőjelölt azt mondta: „Minden vállalható a múltamból. Az imént elmondott, IMF-fel kapcsolatos történet is azt mutatja, van olyan helyzet az ember életében, amikor szükség van arra, hogy a nemzeti szuverenitás érdekében olyan lépéseket tegyen, amelyek a külföldi hírszerzésekkel szemben - akár a KGB-ről vagy a nyugati hírszerzésekről beszélünk - védik az ország érdekeit.” Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy a fenti mondatból valószínűleg elég kevesen következtettek volna a napvilágra került tényekre, nevezetesen Medgyessy kémelhárítói múltjára. 
A Fidesz aktivitását jellemzi, hogy Pokorni Zoltán két felszólalása mellett a nap folyamán Rogán Antal frakcióvezető-helyettes is kétszer kért szót a témában. Az SZDSZ-frakcióban több képviselőt sokkolt a miniszterelnökről kiderült információ, és még a nap derekán egy - az újságírói körökben válságnak minősített - tanácskozást hívtak össze. Ezt a feltételezést erősíti meg, hogy az ülés utánra meghirdetett sajtótájékoztató - ami ritka eset - elmaradt. Horn Gábor szabaddemokrata képviselő, államtitkár lapunk kérdésére ekkor azt mondta, hogy nincs semmi gond. Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő viszont kerekperec kijelentette, hogy ebben a helyzetben egyetlenegy szót sem kíván mondani az ügyről. Kuncze Gábor pártelnök pedig tőle szokatlan módon több újságírót is kikosarazott, amiért másnap - a vihar első hullámainak elülte után - bocsánatot is kért. 


Kuncze Gábor. Visszamanőverezte a frakciót Fotó: MTI

Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese, házelnök éppen erre az időszakra - még az ügy kirobbanása előtt - adott interjúidőpontot lapunknak, amit a nap folyamán éppen a kialakult helyzet miatt többször át kellett tenni későbbi időpontra. (A teljes interjú a 6. oldalon olvasható). Az elnök asszony szerint tudatosan felépített politikai támadásról van szó. Mint mondta: „Nyilvánvaló, hogy most egy óriási probléma az ellenzék számára, hogy a Medgyessy-kormány a száznapos programmal egy olyan jóléti rendszerváltozásba kezdett, amely nyilvánvalóan találkozik a társadalom nagy többségének egyetértésével.” Több szocialista képviselőt is megkerestünk az üggyel kapcsolatban, akik amellett, hogy láthatóan nagyon feszültek voltak, nem kívántak a frakció álláspontjának kialakításáig nyilatkozni. 
Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes arra a kérdésünkre, hogy miért „ütik ennyire a vasat”, azt mondta, hogy „súlyos politikai és morális válságba kerülhet nemcsak a kormány, hanem gyakorlatilag az egész politikai élet, ha a miniszterelnökről kiderül, hogy egy nagyon súlyos tényt elhallgatott a nyilvánosság elől”. Répássy azt is hozzátette: „Személy szerint úgy gondolom, hogy ha a francia becsületrend odaítélésekor a francia hatóságok tisztában lettek volna azzal, hogy talán évekkel ezelőtt Medgyessy Péter ellenük is dolgozott, akkor lehet, hogy ennek a becsületrendnek az odaítélése meg se történt volna.”
A folyosói beszélgetések témáját értelemszerűen meghatározta a D-209-es ügy. Több képviselő is az alkotmányjogban jobban jártas kollégáiknál érdeklődött arról, hogy mi történik, ha kilép az SZDSZ a koalícióból, vagy miként lehetne egy esetleges konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén Medgyessy Péter helyére beléptetni Kovács László pártelnököt. Kormánypárti oldalon hamar világossá vált, hogy Medgyessy Péter esetleges lemondásával számukra kedvezőtlenül alakulnának a történések, mert - a jobboldal emberének tartott - Mádl Ferenc köztársasági elnök kezébe kerülne a kezdeményezés. 

Variációk 
összesküvésre
Az alkotmányjogi kérdések mellett különféle összeesküvés-elméletek is percek alatt napvilágot láttak. Egyes vélemények szerint a botrány kirobbantása szoros összefüggésben áll azzal, hogy a szocialisták által a Millenáris Kht. ügyében megindított vizsgálatok szálai - állítólag - elérték Kövér Szilárdot, a Fidesz ügyvezető alelnökének az öccsét. Emlékeztetőül: Kövér László tárca nélküli miniszterként éveken át a titkosszolgálatok felügyeletét látta el. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Medgyessyt lejárató dokumentum már a rendelkezésére állt, ám az akkori kormánypárt okulva a Gresham-ügy számára negatív hatásából, nem látta szerencsésnek az akkori megjelentetést. Mások viszont úgy gondolják, hogy a dokumentumot - amely a miniszterelnök-jelöltek vitája idején, illetve a második forduló végén is „kikívánkozott” - eddig egy ismeretlen tartalmú Fidesz-MSZP-paktum alapján jegelték.
Egy újabb variáció szerint a szocialisták azzal haragították magukra a Fideszt, hogy határozott kérés ellenére sem hagyták eredeti pozícióikban a titkosszolgálati vezetőket. (Egyébként éppen ezekben a napokban zajlott az új jelöltek bizottsági meghallgatása.) Folytatva a lehetőségek sorát némelyek elképzelhetőnek tartják, hogy elégedetlen szocialista politikusok szivárogtatták ki a dokumentumokat, a szocialista képviselők szerint ezt csak a Fidesz terjeszti, elterelendő magáról a figyelmet. Ráadásul szerintük az ötlet valószínűtlen is, hiszen minden szocialista erőcsoport poszthoz jutott, és éppen munkához fogott mindenki. Egy évtizedes parlamenti tapasztalattal rendelkező képviselő arra hívta fel a figyelmünket, hogy nagyobb botrányok kirobbanásakor az összeesküvés-elméletek is elburjánzanak. (Más szóval csak egy helyes megfejtés létezik.) 
A napot a késő estébe nyúló koalíciós frakciómegbeszélések zárták. Persze külön-külön. Az SZDSZ-ben az volt a kérdés, hogy minden zavartalanul menjen-e tovább, vagy az MSZP-t vegyék rá arra, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal cseréljék le Medgyessy Pétert Kovács Lászlóra. A Heti Világgazdaság értesülése szerint az SZDSZ-frakció tagjai 17:3 arányban arra szavaztak, hogy javasolják az MSZP-nek Medgyessy menesztését, és egyúttal a kormányfő tudomására hozták, hogy megszűnt iránta a bizalmuk.
A szocialisták viszonyt nem bizonytalankodtak: megerősítették bizalmukat Medgyessy Péterben. Ekkor több szocialista képviselő is azt nyilatkozta lapunknak, hogy „nincs mese” az egykori VIP-listához hasonlóan listát kell kiadni az érintettekről, ami a jobboldalt is súlyosan és kellemetlenül érinteni fogja. Vezető kormánypárti politikusok ezt követően - a Hetek értesülései szerint - az éjszakába nyúlóan tárgyaltak, hogy elsimítsák a két frakció közötti nézeteltérést. 
Másnap a Magyar Nemzet újabb állítólagos dokumentumokkal állt elő, amelyeket viszont Medgyessy Péter újbóli napirend előtti felszólalásában hamisítványnak nevezett. Kiderült viszont, hogy a belügyminiszterhez, mint titokgazdához fordult azt kérve: oldja fel a titoktartási kötelezettségét. Ezt követően Medgyessy Péter elmondta: 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segítette, hogy külföldi hírszerzők ne akadályozzák meg Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz. Mint kiemelte: a kémelhárító nem ügynök és nem besúgó. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nyilvánosságra akarják hozni a III. Főosztály és a politika kapcsolatát.
Délelőtt Medgyessy Péter miniszterelnök szabaddemokrata kormánytagokkal és Horn Gyula exkormányfővel folytatott megbeszélést. Az ellenzéki képviselők pedig folyamatosan élcelődtek a patkóban, hogy talán már nem is liberális a „szoclib” kormány. Ennek ellenére Kuncze Gábor is tárgyalt a nap folyamán Medgyessy Péterrel.

„Üvegmúlt” program

Kora délután Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár és Gál J. Zoltán szóvivő ismertette a miniszterelnök által már bejelentett új törvény koncepcióját. 
E szerint kezdeményezik, hogy legyen teljes körűen nyilvános a III/III-as Főcsoportfőnökséggel (belső elhárítás) együttműködők neve és tevékenysége, függetlenül az átvilágítási törvényben eddig meghatározott eljárástól, illetve az érintettek közéleti szerepvállalásától. (Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, volt szabaddemokrata képviselő, a téma szakértője szerint ez teljesen újszerű lenne Európában, mert még a volt NDK-ben sem hoztak mindent nyilvánosságra. Kőszeg egyébként üdvözli a javaslatot.) 
A javaslat úgy folytatódik, hogy a hírszerzés, a kémelhárítás és a katonai elhárítás területén is legyen nyilvános mindazoknak a neve és tevékenysége, akik 1990 óta közéleti szerepet vállaltak, vállalnak vagy a jövőben fognak vállalni. A tervek szerint a Történeti Hivatal a jövőben 
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alatt szaklevéltárként működne, iratai kutathatók lennének. 
Fontos kérdés, hogy miként határozzák majd meg a törvényben az úgynevezett „1990 óta közéleti szerepet vállalók” körét. Ebbe a körbe tartoznak-e majd az egyházi vezetők (ezt többen is szorgalmazták már Magyarországon), illetve az újságírók, szerkesztők vagy a polgármesterek is. Tóth András lapunknak elmondta, hogy a normaszöveget csütörtökön (lapzártánk után) kezdik el fogalmazni, így nem tudja, hogy kikre fog majd ez a rész vonatkozni. Mint hozzátette: minimum érinteni fogja a képviselőket, kormánytagokat és közjogi méltóságokat ez a kör. 
Kora délután az SZDSZ újabb frakcióülést tartott, amelynek döntését Kuncze Gábor pártelnök ismertette. Eszerint a frakció továbbra is bizalmáról biztosítja Medgyessy Péter kormányfőt. Kuncze elismerte, hogy elöző nap este frakción belül felmerült a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtása is, amit azért is kénytelenek voltak elvetni, mert az MSZP egyöntetűen támogatja a kormányfőt. Ilyen indítványhoz pedig legalább 78 képviselő szükségeltetik, a frakció pedig csak 20 tagú. Kormányválságot pedig értelmetlenség okozni, mert folytatni kell azokat az intézkedéseket - többek között a száznapos cselekvési program végrehajtását -, amelyeket a kormány elkezdett - érvelt Kuncze, aki támogatja Medgyessy Péter „üvegmúlt” törvényjavaslatát. Kuncze Gábor viszont nem kívánta elmondani, hogy milyen szavazati arány született a szerdai frakcióülésen Medgyessy mellett. 
A pártelnök lapunk kérdésére, hogy milyen köröket érintsen „az 1990 óta közéleti szerepet vállalók” köre, elmondta: a teljes nyilvánosságra hozatalt támogatja. 
A Képviselői Irodaházból kijövet éppen egy szocialista politikussal találkoztunk, aki - mint kiderült - e hírek hallatán nyugodtabban tudott szerdán nyugovóra térni. Szerinte a „tiszta vizet a pohárba” program kikényszerítésével a jobboldal öngólt lőtt, mert ugyan mindkét oldal egyformán érintett az ügyben, de ezentúl nemcsak őket lehet majd a múlt embereinek nevezni.


Mondjon le!

A Fidesz - Magyar Polgári Párt szerint a Magyar Köztársaság kormányfője nem lehet „D-209-es elvtárs”, ezért Medgyessy Péternek távoznia kell a hatalomból. Nem kizárt, hogy ha Medgyessy Péter nem mond le, a Fidesz konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszt a parlament elé.