Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Bunkerkormány atomveszély miatt

Két amerikai kormánytag is megerősítette azt a hírt, mely szerint tavaly októberben az al-Kaida nevű terrorszervezet nukleáris fegyvereket próbált meg New Yorkba csempészni. A múlt héten a Washington Post című amerikai lap arról is beszámolt, hogy a szeptember 11-ei támadásokat követő napokban Bush elnök titkos helyszínen működő árnyékkormányt állított fel arra az esetre, ha a fővárost atomtámadás érné.

Amerikai hírforrások szerint Oszama bin Laden terrorszervezete, az al-Kaida tagjai az orosz nukleáris arzenálból származó, tíz kilotonnás, hordozható robbanófejet szándékoznak az Egyesült Államokba csempészni, hogy a szeptember 11-ét is felülmúló akciót hajtsanak végre. Egyes források szerint a még tavaly októberben érkező hír ugyan időközben - állítólag - alaptalannak bizonyult, magukat megnevezni nem kívánó kormánytisztviselők viszont azt nyilatkozták, hogy amennyiben a robbanófej már az országban van, a hatóságok nem képesek annak felkutatására. Az orosz kormány régóta makacsul tagadja, hogy hiány lenne korábbi nukleáris fegyverkészletében, a hadsereg néhány volt tisztje azonban úgy véli: bizonyos biztonsági hiányosságok következtében valóban tűntek el nukleáris töltetek a peresztrojka zűrzavarának következtében a korábbi Szovjetunióból. 
A jelek szerint az amerikai kormány mindenesetre elővigyázatos, hiszen ahogy egy kormányhivatalnok megjegyezte, „nincs más választásunk, mint hogy komolyan vegyük az ilyen jellegű információkat”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy George W. Bush elnök a szeptember 11-ei támadásokat követő napokban árnyékkormányt állíttatott fel. 
A magas rangú tisztviselőkből álló árnyékkormány valahol a keleti parton található titkos épületekben tevékenykedik, a nukleáris fenyegetés mértékétől függően 70-150 fős személyzettel. A „bunkerminisztériumokban” a kiválasztott hivatalnokok huszonnégy órás szolgálatot látnak el, és kilencvennapos periódusokban váltják egymást. Családjukat nem vihetik magukkal, és senkinek sem árulhatják el, mivel foglalkoznak valójában. A kíváncsi kérdésekre csupán azt válaszolhatják, hogy üzleti útra mennek. Az atombunkerekben elegendő élelmiszer, víz, gyógyszer, illetve egyéb szükséges készletek kerültek elraktározásra, sőt az épületek saját energiatermelésre is képesek. 
Az intézmény létezése némiképp megmagyarázza, miért volt távol Washingtontól Dick Cheney alelnök az elmúlt öt hónap nagy részében. Egy potenciális katasztrófa esetén Cheney túlélése biztosítaná az irányítás alkotmányos átvételét, ám egymaga akkor sem lenne képes irányítani az országot. Az intézmény felállítása tehát azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a kormányzat működésének folytonosságát, amit egyedül az atomtámadás fenyeget. Amennyiben Washingtont támadás érné, az árnyékkormány képes lenne fennakadás nélkül ellátni az ország élelmiszer- és vízellátásának, közlekedési, energia- és kommunikációs hálózatának, valamint egészségügyi ellátásának, illetve a közrend biztosításának irányítását.
A hadseregen belül már régóta működik egy ehhez hasonló rendszer, a civil szférában azonban csak az atomkorszak kezdetével jelentkezett ez az elképzelés. Az úgynevezett „Folyamatos működés terv” még a hidegháborús évek veszélyeinek árnyékában született, ám azok végével az erre a célra elkülönített épületek lassan feledésbe merültek, egészen az al-Kaida terrorszervezet állítólagos atomfegyvereiről szóló hírek megérkezéséig. Szeptember 11-ét követően az eredeti tervek értelmében újra felállított bunkerkormány csupán pár hétig működött volna, ám a Fehér Ház idővel úgy gondolta: alkalmazkodnia kell az „új valósághoz”. Afganisztán bombázásával egyidejűleg Bush elnök Tom Ridge volt szenátor vezetésével létrehozta a Belbiztonsági Hivatalt. Az intézmény célját abban jelölték meg, hogy „átnézze és biztosítsa az Egyesült Államok kormányának, illetve teljes vezetésének biztonságát fenyegető, lehetséges terrortámadás esetére a szövetségi kormány működésének folytonosságára vonatkozó terveket, illetve előkészületeket”. 
Mivel az atombunkerek hosszú évekig használaton kívül álltak, technikai felszereltségük némi modernizációra szorul: a számítógépeken régi típusú, elavult programok futnak, és nem alkalmasak arra, hogy a kormány adatbázisához csatlakozzanak. További problémát jelent, hogy kevés a telefonvonal, illetve nem biztonságosak az audio- és videokapcsolatok a többi kormányhivatallal. A kormány egyébként veszély esetén a lakosság tájékoztatására is újfajta rendszer bevezetését tervezi, melynek részleteit Tom Ridge belbiztonsági miniszter várhatóan e hét végén ismerteti.