Vissza a tartalomjegyzékhez


Könyvsikerek

Harry Gray: Volt egyszer egy Amerika

Réz András filmesztéta írja a klasszikusnak számító film alapjául szolgáló regényről: „Moziban látni vagy olvasni a Volt egyszer egy Amerikát: nem ugyanaz az élmény. Sergio Leone filmjét Robert De Niro (Noodles) sugárzó személyisége tartja mozgásban, s a majd négyórás maffiatörténetet elképzelni sem tudjuk nélküle. A film alapjául szolgáló regény, Harry Grey műve viszont éppen abban erős, amiben a mozgókép esendőbb: a belső történések finomságában. Az eposz és a sorsregény furcsa keveréke. Hősei az alvilág mitológiájának héroszai, akiknek igazi nevük fölé nőtt a gúnynevük. Közben pedig csóró zsidó utcagyerekek, akik szeretnének nagykanállal meríteni az élet fazekából.” Ulpius-Ház Könyvkiadó Bt., 2001. 


100 gazdag ember

A 100 gazdag ember - Két évszázad legendás milliárdosai című könyv a múlt és a jelen száz leggazdagabb amerikai polgárát mutatja be Benjamin Franklintől Bill Gatesig. A sok tanulsággal és nem kevesebb érdekességgel szolgáló életutak, melyek nagyon olvasmányos formában követhetők nyomon a kötetben, többnyire olyan embereket mutatnak be, akik a nulláról - olykor jelentős mínuszról - indulva jutottak el a csúcsra. A számos örök igazság közül az egyik, amiben szinte mindegyikőjük egyetért: önmagában a gazdagság még soha senkit nem tett boldoggá. Magyar Könyvklub Rt., 1998. 


Mucha

A New York Sunday a világ legnagyobb „art nouveau művészének” nevezte Alfons Muchát. Sokoldalú művészete és a szecesszió elválaszthatatlanul összetartozik, hiszen ez a stílus első virágkorát éppen az ő műveiben érte el, olyannyira, hogy az 1900 körüli időszakot szokás „le style Mucha”-ként emlegetni. A neves szakértők írásait tartalmazó, gazdagon illusztrált kötet reprezentatív keresztmetszetét adja Mucha teljes alkotói tevékenységének, amely egész vizuális kultúránk részévé vált. Mucha nemcsak festő és grafikus volt, alkotott szobrokat is, hódolt az iparművészetnek, tervezett ékszereket és belső berendezéseket. Művészi tehetsége csúcspontját a dekoratív grafikában érte el. A művész a 90-es években Prágában múzeumot kapott, amelynek segítségével megindulhatott a Mucha-reneszánsz. Magyar Könyvklub Rt., 2001.