Vissza a tartalomjegyzékhez

Danka Ildikó
Sokba kerül az olcsó munkaerő

„Ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a jövőben évente 5-7 százalékkal növekedjen, friss és olcsó munkaerőre van szükség” - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapest Business Club konferenciáján. A kormány úgy látja, hogy a státustörvénnyel helyes lépéseket tett a több száz ezres külső munkaerő biztosítására. A gazdaságkutatók azonban erősen vitatják ennek szükségességét. 

A kutatók cáfolják, hogy ilyen mértékű külső többletmunkaerőre lenne szükség a gazdaság további dinamikus fejlődéséhez. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy a státustörvény hatására beáramló munkaerő a gazdaság szempontjából kevésbé fontos területeket és ágazatokat érinti, ezért semmivel sem járul hozzá a gazdaság teljesítményének javulásához. Sőt azokon a területeken és munkakörökben teremtene többletmunkaerőt, ahol korábban is jelentős volt a hazai munkaerő-kínálat. A szakember leszögezte: „Az ország gyorsabb növekedése nem elsősorban több munkaerőt, hanem jobban képzett és magasan kvalifikált dolgozót kíván.” Ezért a megfelelő átképzésekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Hegedűs felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon nem a munkaerőhiány veszélye fenyeget, hanem ennek éppen az ellenkezője: a technikai modernizáció térhódítása következtében egyre több alacsonyan képzett munkaerő válik feleslegessé, kerül az utcára, s ez a folyamat az EU-csatlakozás után csak fokozódik. 
Hasonlóan nyilatkozott Sik Endre, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. vezető kutatója. Szerinte a gazdaság fejlődése szempontjából fontosabb, hogy megfelelő kereslet legyen a termékeinkre, és minél több külpiacot hódítsunk meg. A státustörvénnyel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a Tárki több partnerével együtt arról készít felmérést, hogy a szomszédos országok polgárai milyen mértékben használják majd ki a státustörvény adta lehetőségeket. A kutatás ugyan még nem fejeződött be, de az eddigi tapasztalatok alapján jól körülírható, hogy elsősorban fiatal, nem szakképzett férfiak keresik majd az újonnan megnyílt munkalehetőségeket. Három havi alkalmi munkáról lévén szó a jobban képzett réteg valószínűleg nem fogja otthagyni munkahelyét a többletkereset reményében. Túlnyomórészt a határ menti régiókban és a fővárosban várható majd nagyobb létszámú „bedolgozó”. Egyes régiókban és ágazatokban társadalmi feszültségekre is számíthatunk, hiszen a keleti országrészben sokan éppen az idényjellegű mezőgazdasági munkából keresik a megélhetésre valót. Többen tartanak attól, hogy a munkaadók majd az alacsonyabb bérért dolgozókat részesítik előnyben, és emiatt elvesztik az állásukat. 
A Foglalkoztatási Hivatalnál utánajártunk, hogy a jelenleg betöltetlen 40 ezer álláshelyre milyen szakmákból várnak jelentkezőket. Az esetek 70 százalékában fizikai munkásokat keresnek a cégek, de ezen belül is főként a szakképzetteket. A segédmunkások iránti igény átlagosan 15 százalék körül mozog, ami hétezer főt jelent. A bedolgozó munkásokra való kereslet pedig minimális, még az 1 százalékot sem éri el. 
Ezt látszik alátámasztani a Német Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság felmérése is. „A szakképzett munkaerő hiánya egyre drasztikusabb méreteket ölt, emiatt Magyarország előnye csökken versenytársaihoz képest, ezért a külföldi vállalatok felülvizsgálják magyarországi szerepvállalásukat” - áll a tanulmányukban.