Vissza a tartalomjegyzékhez

Tihanyi Péter
Annyit értek a politikához, mint a bátyám a bányászathoz
mondja ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök öccse

Ifjabb Orbán Győző
Dolomit Kft.
Gánt, február 4.

(Felolvasom a Zarándok Jánossal készült interjút Orbán Győzőnek. ) 
- Nézze, a Kende-könyvben leírtaknál rosszabbat mondani már nem lehet rólunk. Persze, ez se semmi. Legszívesebben válasz nélkül hagynám, de ha volt ilyen korrekt, hogy lejött, hogy a másik fél is megszólalhasson, reagálnék egy-két dologra. 


Külszíni fejtés a gánti bányában Fotók: Somorjai / Vörös 

Se én, se az atyánk - az öreg Győző - nem vagyunk korruptak, zsarolók és jellemtelenek. Amit ránk mond Zarándok, az körülbelül rá illik. Ilyet úgy különben nem mondanék róla, de hát ez után az interjú után muszáj. Volt már két infarktusa a Janinak, nem tudom, mit hülyéskedik itt, a harmadik veszélyes lehet, mondja meg neki. 
- Szívesen, de elolvassa ő ezt. 


Együtt a család: idősebb Orbán Győző és felesége, fiaikkal, Győzővel és Viktorral szemben

- Egyébként meggyőződésem, hogy valaki vagy valakik felhasználják őt ellenünk. A bányászok összetartanak és mindent tudnak egymásról. A politikusok és az újságírók meg csak anynyit, amennyit az érdekük alapján tudni akarnak. Jani mindennap itt megy el előttünk kocsival. Ha éppen meg akarna beszélni valamit, miért nem jön be egyszer? Tudja, atyám és Zarándok valamikor együtt dolgoztak, amikor Gánt és Polgárdi még egy cég volt. Aztán mikor apám megváltotta a részét, a gánti 25 milliós vételárra egy számunkra ismeretlen ember elkezdett fölfele licitálni. Ha ez az ember nincs ott, 25 millióért veszszük meg, viszont ez az ismeretlen felvitte 37 millióig az árat. Később derült ki, hogy ez a Jani embere, az ő strómanja volt. Ennyit a korrektségéről. Különben nagyon tehetséges ember, kiváló orra van az üzlethez, kiváló. De öt forintért hátat fordít mindenkinek a szerződéskötés után is. Apám ezzel szemben az utolsó pillanatig is alkudozik, akár egy forintért is, úgy hogy ég bele az arcom, viszont ha megállapodnak, a szerződéskötés után maximálisan betartja a feltételeket. Mondom, a Jani két forint haszon miatt mindenkivel összevész, körülbelül hetven peres ügye van. Micsoda badarság! Ezek szerint, ha ő nem tud jól aludni, én vagyok a hibás. Megcsinálta sokakkal azt is - ami ugyan törvénybe nem ütközik, de íratlan szabály köztünk -, hogy a másik bányája köré kutatási engedélyeket nem kértünk, ő kért, és kapott is.
- Nem értem, mit akar mondani.
- Azt, hogy ha valakinek a bányaterülete köré kutatási engedélyt adnak, akkor a bánya nem tud tovább terjeszkedni, növekedni. Vagy például ő elvitt ezer tonnát a mi bányánkból mintának a Dunaferrhez. Az acélműnek tetszett is a jó minőségű anyag, megkötötték a szerződést, de ő aztán természetesen nem a mi bányánkból vitte a leokézott anyagot, hanem a magyaralmási bányájából szállította a sokkal rosszabb minőségű követ. Mi a Dunaferrnek a dolomit tonnáját kétezer forintért adjuk szállítással együtt, ő kétezer-háromszázért ugyanazt a minőséget. Akkor ki itt a kedvezményezett? Akkor kinek van itt jobb szerződése? Mi egy évben 60 ezer tonnát szállítunk, ő még ma is 300 ezer tonnát. Tehát a mi éves beszállításunk 120 millió forint, Zarándoké meg 600 millió. Akkor milyen ellehetetlenítésről beszél? Mellesleg ezt a szerződést a Dunaferr-rel nem az után kötöttük, hogy a bátyám miniszterelnök lett, hanem még 96-97-ben. Ezeket a szerződéseket két-három évenként újra kell kötni a változó körülmények és feltételek miatt. Nem mi, a gyár diktálja a feltételeket. A legfurcsább az - amit még egyetlen újság sem firtatott -, hogyan lehetséges az, hogy a Dunaferr a Zarándokkal anno huszonöt évre kötött szerződést? Mi lehet e mögött? 
- Jatt vagy barátság?
- Én egyiket sem állítom, nem tudom bizonyítani, csak hangosan gondolkozom. Itt van az autópálya. Inotán volt egy nagy területen egy majdnem kész bányánk, de mi onnan soha nem szállítottunk az autópályához. Azt a bányát eladtuk - nem most, még régebben - Péter Attilának.
- Ő ki? Egy régi ismerős? Vagy egy új vevő?
- Ő egy régi kolléga. Ő értékesítette az önálló bt.-jén keresztül az itteni, gánti bányánkban kitermelt dolomitot. Tehát a bányát eladtuk neki, nemcsak papíron, a valóságban is. Így már az ő bányájából ő szállítja a saját kövét az autópályához. Jani azt nyilatkozza, hogy egy forintért adják az ebédet. Hát képzelje el, mi is. 
A telefonunk nekünk is gyakorta elromlik, jön egy nagyobb villám, akkor két napig süket a telefon. Vagy gondolja, hogy ezt is lehallgatja a Fidesz? Ne vicceljen már! Nekünk is iszonyú nehéz a szakhatósági engedélyek miatt új bányákat nyitni, nemcsak a Zarándoknak, annyira nehéz, hogy az utóbbi két-három évben nekünk sem sikerült. Két diplomám van, az első karbantartó üzemmérnök, a másik mérnök-közgazdász, de nem emlékszem arra, hogy ő az iskola elvégzésében vagy a beiskolázásban valamikor is segített volna nekem. Mondom, szerintem néha rosszul alszik a Jani, aztán mindenfélét kitalál. Hogy apám úgy jelentkezett be, hogy Orbán Győző vagyok, a leendő miniszterelnök apja, ilyen egyszerűen nem volt. Ahhoz meg végképp nem tudok hozzászólni, hogy a Fidesz mit csinál, hogy csinál, meg hogy a bátyám hogyan vezeti az országot. Annyit értek a politikához körülbelül, mint ő a bányászathoz. Semennyit. Ha hetente háromszor megnézek a tévében egy politikai műsort, már rosszul leszek tőle. Higgye el nekem, nem a pártállások szerint csináljuk itt a bányában az életünket, az üzletünket. Szállítunk követ az orosházi üveggyárba is, ahol például Medgyessy Péter felügyelőbizottsági tag. De itt, Gánton is szocialista polgármester van, akivel nagyon jól kijövünk, és soha semmilyen bajunk nem volt még egymással. Sőt a gánti önkormányzat is profitál a bányánkból.
- Mennyit?
- Évente 4-5 milliót.
- Az, hogy Orbán-bányák - tehát a többes szám - több bányát takar?
- Igen. Ez a gánti Dolomit Kft., ahol most vagyunk, 51 százalékban az atyámé, a többi 49 a dolgozóké. De például a Gánt Kő- és Tőzeg Kft. teljesen családi vállalkozás. Édesanyámé, apámé és az enyém. Ott én vagyok az ügyvezető igazgató. Vannak még saját tulajdonú bányáink, és vannak, amiket csak bérlünk. 
- Édesanyjáról mellesleg Zarándok úr is elismerőleg és tisztelettel beszélt.
- Neki olyan családot összetartó, egybefogó képessége van, hogy még az ellenségei is tisztelik. Nagyszerű asszony. 
Az egész család mindig is nagyon összetartó volt, ez nem azt jelenti, hogy mindennap nyaltuk-faltuk egymást, de amikor kellett, segítettünk. Ha anyám véletlenül beteg lett, apám telefonált a bátyámnak, és bárhol is volt a világon, egy nap múlva ő is anyám ágya mellett ült.
- Ön mennyit dolgozik naponta?
- Tíz-tizenkét órát, de nem az irodában. 
- Igen, ez kiderült számomra. Mondja, a fülei mitől ilyen gyűröttek? Csak nem birkózik? 
- De igen, már kiskorom óta. És most harminchét évesen is aktívan csinálom mint veterán birkózó. Kávét vagy üdítőt elfogad?
- Köszönöm, igen. 
- A választások után, akárhogy is alakuljon az, ha lejön és végigdolgozik velem egy napot a kövek között, és ha még akkor is kíváncsi lesz, a vacsoraasztal mellett hosszan, mindent elbeszélek.

(Mire kijövünk az irodából, süt a nap. A kövek fehérsége vakít.)
- Tetszik? 
- Nagyon. 
- Jöjjön, megmutatom a bányát.


Szabó József, a Dunaferr volt ügyvezető igazgatója

Zarándok Jani, ha nem is barátom, de a kapcsolatunk valóban túlnőtt az üzleti viszonyon, sok közös rendezvényen voltunk együtt feleségestől. De ezt, hogy jellemgyenge, korrupt, a Fidesz által megvásárolható ember vagyok, visszautasítom és kikérem magamnak. Ez nem igaz. Egyetlen pártnak sem vagyok a tagja, a régi időkben viszont MSZMP-tag voltam, ahogy minden csúcsvezető. 2001. július 1-től az Acélmű termelési főmérnöke lettem, de nem azért, amit a Jani mond, hogy talonba tett volna a Fidesz. Az igaz viszont, hogy az ő mészköve a legjobb az országban, a bajnai köve egészen kiváló. Az, hogy mégsem beszállítója az autópálya építésnek, én sem értem. De ahány embert a Zarándok felelőtlenül és sokszor alaptalanul megrágalmazott, megszidalmazott, nem csodálom, ha betesznek neki. El tudom képzelni, hogy ebben az adok-kapok játékban a Fidesz valóban revansot vett rajta. Nekem is gyermekeim vannak, unokáim, hogyan magyarázom majd meg nekik, hogy Kende a könyvében hazugságokat írt rólam. Jogi úton ugyan elégtételt fogok kapni, mivel az újságíró nem fogja tudni bebizonyítani az állításait, de az unokáimat ez a fajta késői elégtétel nem fogja meghatni.