Vissza a tartalomjegyzékhez

Erdei L. Tamás
Civil országértékelés

Az évenkénti országértékelésnek akkor lenne értelme, ha azon a civil társadalom véleménye is elhangozhatna - jelentették ki az Otthont Magyarországból Összefogás országértékelő tanácskozásának előadói, melyet egy nappal Orbán Viktor országértékelő beszéde előtt tartottak.


Jancsó Miklós és Kende Péter Fotó: MTI

Szerdán délután Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban telt ház előtt Hanti Vilmos, az Összefogás szervezőbizottságának vezetője kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédével évről évre bértapsnokok előtt „színházat játszik”, „monológot ad elő” az adófizetők pénzén, amit a közszolgálati média szolgai módon közvetít. 
Vitányi Iván a politikai és a társadalmi demokrácia, valamint a haza fogalmainak értelmezésével erősen bírálta a kormányt. A szociológus szerint a politikai demokrácia jelenleg elégtelenül működik. Igazi demokrácia csak akkor lesz, ha a kormány nem hogy nem akar uralkodni, de nem is álmodik az uralkodásról, mivel az ország első számú alkalmazottja. A társadalmi demokrácia akkor valósul meg, ha az ország nem szakad ketté győztesek és vesztesek társadalmára. Vitányi hangsúlyozta, hogy a társadalom szétszakadását nem takarhatják el a családról, a hitről, a négy kerékről és az öt karikáról szóló üres szólamok, sem pedig a korona és a tűzijáték fénye. 
Ferge Zsuzsa szociológus a Tárki szociális helyzetről szóló felmérését idézve elmondta, hogy az elmúlt három év során a nyugdíjasok életszínvonala 30 százalékkal romlott. Nem a munkanélküliség csökkent, hanem több mint félmillió ember úgy tűnt el a munkaerőpiacról, hogy nincs nyugdíja és nincs munkanélküli ellátása, ezért a nyilvántartás számára láthatatlan. Ferge Zsuzsa szerint a kormánynak egyetlen ígérete teljesült csak, az, hogy munka nélkül nem lehet megélni. A szociológus arra is kitért, hogy a szegénység kockázata továbbra is a gyermekek számával együtt növekszik. 
Horváth Aladár roma polgárjogi vezető kijelentette: A cigányság mindenkori szociális, gazdasági, politikai helyzetén tökéletesen lemérhető a magyar demokrácia helyzete. Mivel a Fidesz ördögien aljas módon tudta egymásba csúsztatni a szegénység és az etnikai kisebbség problémáját, ezáltal sikerült minden részvétet kiölnie az emberekből a rászorulókkal szemben. Horváth Aladár szerint Magyarországon intézményesített „rasszista kiközösítési forma” működik: az államilag finanszírozott cigány osztályok és felzárkóztató osztályok. Az ország nem tesz eleget az európai uniós antidiszkriminációs elvárásoknak. Nincs egyetlen határozott lépése sem a bőrszín alapján való megkülönböztetés és a kiközösítés ellen.
Iványi Gábor lelkész az elmúlt négy év egyházpolitikájáról szólva elmondta, hogy az egyházak stratégiai partnert kerestek, de nem azért, hogy az Isten által rájuk ruházott szolgálatnak megfeleljenek, hanem mert hatalmi ággá akartak válni. Ágak helyett azonban csak virgácsok lettek belőlük, amelyek fenyegetők, olykor nevetségesek, és amelyekre támaszkodni nem lehet.
Inotai András közgazdász szerint Magyarország eljátszotta 1998-as történelmi esélyét a modernizációra. Elmaradt az egészségügyi, az oktatási, az intézményi és a regionális reform, a nyugdíjreformot pedig a jelenlegi kormány visszacsinálta. Inotai szerint a magyar gazdaság jelenleg a világgal szembe megy. A közgazdász hangsúlyozta: társadalmi kohézió nélkül nincs versenyképes gazdaság, szétszabdalt társadalom nem képes gazdaságilag megújulni. 
A civil országértékelő tanácskozáson többek között felszólalt még Jancsó Miklós filmrendező, Endreffy Zoltán filozófus és Turai Gábor jogász.