Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota István
Horn valamit nagyon eltalált

Megbántott nemzet, vérig sértett hívők, butító vörös médiavarázslat, alaptalan ijesztegetés, szellemi terrorizmus -, hogy csak néhányat említsünk az elmúlt hét politikai sajtójából, amelyben az érintettek kivételével számosan véleményezték Horn Gyula volt kormányfőnek a katolikus egyház vezetőihez intézett nyílt levelét. Saját pártjában mindenki kiállt Horn mellett. 

„Tisztelt MSZP miskolci vezetősége! Igaza van Horn Gyulának a papokkal kapcsolatban. 2002. I. 26-án pedig Sajóládon tartott előadást a fideszes képviselőnő. Tisztelettel: D-né, Miskolc”. Ezt a levelet egy szórólap kíséretében kapta nemrég az MSZP helyi szervezete. A papírdarabról kiderül, hogy Sajópetriben is paróchusi aláírással ment körbe a kultúrház karácsonyi ünnepségének szórólapja, amelyen Steinerné Vasvári Éva fideszes országgyűlési képviselő mondott „ünnepi” beszédet. 
Az ATV Napkelte című produkciójának Kereszttűz című műsorában vasárnap Horn Gyula volt a célkeresztben. A felvetésre, miszerint nyílt levele kapcsán többen is felszólították az elmúlt napokban, hogy kérjen bocsánatot a hívő emberektől, úgy reagált, hogy levelével nem a Fideszhez, hanem a katolikus egyház vezetőihez fordult, nem a Fidesznek akar tetszeni, nem is tagja a Fidesznek, sőt parlamenti képviselőnek sem a Fidesz választotta meg, ezért nem gondolja, hogy őt a Fidesz bármire is felszólíthatná. 
Kósáné Kovács Magda, a Parlament Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságának szocialista elnöke Horn észrevételeivel és az arra érkezett reakciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy „Állampolgári kötelességekre figyelmeztetni közérdek. Konkrét pártok támogatására történő agitáció a klérus részéről viszont már súlyos szereptévesztés.” A katolikus vezetők felszólítását követő heves reakciók nyomán Kósáné feltette az amúgy komoly közérdeklődésre számot tartható kérdést: Ki követ el bűnt? Aki elköveti a hibát, vagy aki a hibát szóvá teszi? „Politikában hibát szóvá tenni nem bűn, hanem kötelesség.” - szögezte le a politikus. Nagy nyilvánosság előtt Kovács László pártelnök és Jánosi György, az országos választmány elnöke is egyetértett Horn Gyula állításaival. 
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) is nyilatkozatot adott ki a Horn-levél kiváltotta vita kapcsán, amelyben kijelentik, hogy az egyháznak kötelessége véleményt nyilvánítani saját tanainak konstruktív értelmezésével a legfontosabb közéleti kérdésekben, hiszen nem hagyhatja magára híveit és az egész lakosságot döntéseikben. Rétvári Bence, az IKSZ társelnöke a Hetek kérdésére az egyházi személyek ilyetén privilégiumát azzal magyarázza, hogy a papok, teológusok halmozták fel a legnagyobb tudást, és emiatt ők tudják ennek szemüvegén keresztül szemlélni a napi politikai eseményeket, amelyre - szerinte - van is igény a hívőkben. Horn kifogásaira utalva Rétvári csak félreértésre tud gondolni, hiszen mint mondja: „Ha az oltár körüli szolgálatban felbukkannak képviselők, az nem feltétlenül pártolandó, de ha a képviselő tényleg hívő, és ministrál, vagy felolvas, vagy állandó diakónus, akkor megtörténhet, hogy jelen van az istentiszteleten, és ezt úgy értelmezik a hívők, hogy teljesen összeforrt az egyház és a képviselőjelölt úr személye”. Rétvári szerint nem csoda, hogy a katolikus egyház vezetői nem válaszolnak Horn vádjaira, hiszen ez volt az az egyház, amelyik mindeddig a leginkább távoltartotta magát a politikától. Példaként említette, hogy mind református, mind evangélikus lelkészek ülnek a Parlamentben, katolikus pap azonban egy sem. „Az egyház kétezer éve létezik, mindig valamilyen hatalommal kellett együtt élnie, ezért ezeréves távlatokban gondolkodik, és ostobaság lenne a részéről, ha azt gondolná, hogy érdemes egy kormánnyal 4-8 évre együttműködnie, hiszen ha bukik a kormány, négyévente ő is bukna a kormánnyal. Fidesz már rég nem lesz, amikor katolikus és református egyház még lesz” - véli a fiatal politikus.
Isépy Tamás fideszes honatya szerint a kereszténység nem pártpolitikai kategória, „Ha azonban azt vizsgáljuk - érvel az MKDSZ alelnöke -, hogy politikai kategória-e, akkor azt kell látnunk, hogy a kereszténységnek vannak olyan üzenetei, amelyeket csak a politikai akarat tud megvalósítani, mint például a társadalmi igazságosság, a szociális érzékenység vagy a szolidaritás elve.” Isépy úgy látja, hogy az egyház nem vehet részt a napi politikában, de hogy a papjai és a hívei se vegyenek részt, azt nem lehet kizárni. Itt csak az a kérdés, hogy ez esetben ki, vagy mi az egyház?
Enyedi Zsolt politológus emlékei szerint az egyházak mindig arra hivatkoznak, hogy a politikába való bekerülésük nem önszántukból fakad, hanem a hozzájuk értékrendben leginkább hasonlító politikai erő szippantja be őket. Ezt a tendenciát retorikájában is igyekszik lekövetni a Fidesz, amikor „magát kereszténydemokrata pártként határozza meg, és azt hangsúlyozza, hogy a keresztény Európához akar csatlakozni”. A Horn-levél ellen leginkább kirohanó MKDSZ-szel kapcsolatban „empirikus tény” - állítja Enyedi, hogy az a katolikus egyházhoz tartozik, „tudniillik ők azok, akik egyfajta legitimitást adnak a jobboldalon a Fidesznek”. Enyedi érdekesnek tartja, hogy míg Nyugat-Európában a nagyegyházak számos olyan témában hallatják a hangjukat, amelyek hagyományosan a baloldalhoz állnak közel, addig „a magyar történelmi egyházak nagyon vigyáznak, hogy semmi olyat ne mondjanak, ami közel hozná őket a baloldalhoz”. A politológus szerint ezzel két tűz között őrlődik a klérus: egyfelől látja, hogy ha gesztusra gesztussal reagál, akkor újabb gesztusokra számíthat, másfelől viszont emlékszik a Vatikán keménységére a latin-amerikai papok politikai szereplése kapcsán. Mint mondja: „Mindenki tudja, hogy itt azért komoly pénzekről is szó van.” Kölcsönösen szükségük van egymásra: a hatalomnak politikai legitimációjához, a klérusnak az anyagi fennmaradásához. Enyedi úgy véli: Medgyessy karácsonyi gesztusa a nagyegyházak felé irritálta a jobboldalt, ezért számukra szinte kapóra jött Horn levele, amelyet megint csak arra használtak fel, hogy újra meghúzzák a választóvonalat jobb- és baloldal között.


Heti bejegyzések Orbán Viktor hivatalos internet honlapjáról:

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Isten adjon Önnek józanságot, erőt, humort és még legalább 4 évet a kormány élén. Szeretettel Verasztó János evangélikus lelkész (2002.01.28.)

Minden barátommal, lelkésztársammal, egyetemi oktató kollégámmal, egyházi civil társszervezetek vezetői testületével egyetértésben szeretném megköszönni az elmúlt évek csodálatos, új reményt adó erőfeszítéseit, és szeretnénk minden módon támogatni a megkezdett szép magyar úton, továbbra is kérve határozott és bölcs erőfeszítéseit! Dr. Varga B. József katolikus lelkész (2002.01.24.) (forrás: www.miniszterelnok.hu)