Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Letört a Hegedűs-szárny

A Magyarországi Református Egyház talán a reformáció évei óta nem hallatott ennyit magáról, mint az elmúlt hetekben. Viharos zsinati ülésükön határolódtak el ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, MIÉP-alelnök antiszemita irományától, emellett politikai összeférhetetlenségi törvényt szavaztak meg, dunamelléki egyházmegyei bíróságuk pedig két „belső ellenzékit” függesztett fel. 


Csurka István bemutatja pártja Vas megyei jelöltjeit, köztük egy református lelkészt Fotó: MTI

Mint ismert, a zsinat többségi döntéssel igeellenesnek nevezte ifj. Hegedűs Lóránt-nak egy kerületi MIÉP-es lapban megjelent antiszemita uszítását, és felszólította a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlését, hogy határolódjon el a cikk tartalmától. Ugyanakkor a szélsőjobboldali MIÉP-től való nyílt elhatárolódás helyett inkább a Hegedűs-féle szárnyat kény-szerítette döntési helyzetbe. Ennek jegyében fogadták el azt a zsinati határozatot, amely összeférhetetlenséget állapít meg a lelkészség és a képviselőség között. Aki mégis a politikai pályát választja, vagy csak egyszerűen belföldi közszolgálatot, az akár el is búcsúzhat egyházi tisztségétől, mivel kötelező helyettesítése csak egy évig tarthat, majd állandó lelkészt választanak a helyére. Ifj. Hegedűs Lóránt nemrég úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a zsinati törvény módosítása a református egyház történelmi múltjával ellentétes gyakorlatot vezet be, és egyértelműen a Dunamelléki Egyházkerület lelkészeinek politikai szerepvállalását kívánja korlátozni. Édesapjával e-gyütt alkotmányellenesnek tartják a döntést, és az Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni. Csurka István - nem meglepő módon - teljes mértékben osztja Hegedűsék álláspontját: a zsinati fensőbbség által határozatba foglalt megbélyegzés olyannak tűnik számára, „mintha közvetlen világbanki megrendelésre készült volna”. A pártvezér szerint a zsinat a keresztényellenes, liberális globalista erők szolgálatába szegődött.
A jelenleg is parlamenti képviselőként praktizáló három református lelkész egyike, a fideszes Hörcsik Richárd elmondta lapunknak, hogy egyetért MIÉP-es lelkésztársa megfékezésével, és - bár az összeférhetetlenségi szabály őt nem érinti - gyakorlati szempontból helyesnek ítéli a két, egész embert kívánó hivatás szétválasztását egyházán belül. 
A MIÉP viszont „szívhatja a fogát”, mivel nem kevesebb mint tizenkét kálvinista lelkészt kíván indítani a közelgő választásokon. MIÉP-es nyilatkozatok szerint biztosak abban, hogy ha döntésre kerül sor, mindegyik jelöltjük a pártot választja egyházi hivatása helyett. 
Gábor György vallástörténész, filozófus a Heteknek elmondta: „A leggyakrabban az ügy politikai tarthatatlanságát hangsúlyozzák, noha ennél sokkal nagyobb botrány, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd a kereszténység alapjait bontja le. Az egyházak nagyot tévednek, és sanda politikai érdekeket szolgálnak ki, amikor azt deklarálják, hogy például az antiszemitizmus kérdésében az ő dolguk a csöndben maradás. Pontosan ilyenkor kellene megvédeniük saját gyökereiket és hangosan tiltakozni ”- állítja a filozófus, aki szerint ez a folyamat a kereszténység visszapogányosítása. Az eseményeket figyelve úgy véli: miközben a zsinat igyekszik magáról lerúgni a politikát, éppen a politika érdekeinek rendeli alá a saját szent, teológiai érdekeit.
A belső hangulatot jól mutatja, hogy a zsinati procedúrák alatt két dunamelléki református lelkész is megkockáztatta idősebb Hegedűs Lóránt püspök, valamint MIÉP-es kötődéseinek bírálatát, aminek következtében hatvan napra felfüggesztették őket lelkészi munkájukból. 
Egy neve elhallgatását kérő, friss diplomás református teológus elmondta lapunknak, hogy „szellemi szinten” már évekkel ezelőtt lezajlott egyházában a szakadás, miután az idősebb Hegedűst nem választották újra zsinati elnöknek. „Azóta a tiszántúliak bojkottálják a dunamellékieket és fordítva, úgyhogy az is kész csoda, hogy össze tud ülni a zsinat. A mostani vezetés MIÉP-ellenes hangulata pedig elsősorban nem a párt, hanem a Hegedűs család elutasításáról szól” - állítja a 
teológus, azt is elárulva, hogy a MIÉP-közeli püspök nem egyszer fenyegetőzött „kormányzati befolyásával” és az állami támogatások mesterséges visszatartásával. 


Híresek és hírhedtek

Az 1848-as szabadságharcban Kossuthnak és társainak számtalan protestáns lelkész volt a támogatója. Politikus-lelkészként a legmagasabb pozíciót mégis egy évszázaddal később Tildy Zoltán református lelkész töltötte be. 
A kisgazda vezető a második világháború utáni politikai közélet emblematikus személyisége, miniszterelnökként és államfőként is rendszeresen hivatkoznak rá a mai napig. Az Egyesült Államokban Jesse-Jackson politikus-lelkész - Martin Luther King egykori felfedezettje - mint polgárjogi harcos szerzett hírnevet. 
Adolf Stöcker (1835-1909) viszont sajnos a protestáns egyházakra hozott szégyent. Németországban az antiszemita keresztényszociális Munkáspárt alapítója, aki 1880-ban - többedmagával - antiszemita petíciót juttatott el a kancellárhoz. Ravasz László református püspök szó szerint nem tekinthető politikusnak, hiszen nem volt párttag, de mint a felsőház tagja hatása politikushoz hasonlítható. Ravasz vitatott szerepet töltött be - a kereszténységgel nem összeegyeztethető - zsidó-törvények elfogadásánál. (Hetek-összeállítás)