Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
És mi mégis láncot hordunk

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület. 


Orbán Viktor ünnepi beszédet mond a díjátadó ünnepségen. Kormányzói elismerések Fotó: MTI

Horthy Miklós kormányzó tíz évvel a hatalomba kerülése után, 1930-ban alapította meg a Hunyadi Mátyás emlékére alapított, Corvin névvel illetett kitüntetési rendszerét. A kitüntetést annak idején Bajcsy-Zsilinszky lapjában, az Előörsben József Attila egy szignó nélküli cikkében hevesen támadta, nemes egyszerűséggel „kultúrfityegőnek” nevezve azt. A Horthy nevéhez köthető díjakat már az Antall-kabinet idején fel szerették volna eleveníteni, de a tényleges kivitelezés az Orbán-kormánynak sikerült. 
A kormányzat indoka az volt, hogy a demokratikus Magyar Köztársaságban egy olyan kitüntetési és elismerési rendszert építsenek fel újra, amely részben új kitüntetéseken és díjakon alapul, részben visszanyúlik azokra a magyar hagyományokra, amelyek 1948-ban megszakadtak, amikor az akkor erősen a szocializmus felé tartó Magyarország egy gyökeresen új, szovjet mintára épülő kitüntetési rendszert honosított meg.
Ezzel szemben ellentmondásos, hogy miért a történészek körében antidemokratikus korszakként definiált Horthy-éra kitüntetési rendszerét elevenítették fel. Erről az időszakról korábban Litván György történész, akadémikus így nyilatkozott a Heteknek: „Horthy rendszere már a maga korában sem volt korszerű, egy feudális maradványokkal terhelt rendszer volt, amely már akkor sem Európához kapcsolta a magyarságot.” A korszakot személyesen is átélő Litván György szerint a rendszernek voltak vitatható, és voltak egyértelműen háborús bűnösként megítélhető alakjai, ilyennek nevezte például Hóman Bálintot. Horthy pedig személyében testesítette meg ezt a konzervatív rendszert, és összekapcsolta a konzervatív szárnyat a szélsőjobboldallal. Ügyesen elegyítette a konzervatív és szélsőjobboldali elemeket és irányzatokat, hidat tudott képezni ezek között. ( Hetek, 2001. szeptember 21.) 
Valamelyest talán érezhette a disszonanciát a kormányzat is, hiszen az első kitüntetési körnél, augusztusban maga Orbán Viktor hívta fel a figyelmet, hogy az 1930-as évekbeli szokásoktól el kell térni. De ünnepi beszédében a miniszterelnök csak egy kis részletig jutott el: „A mai kitüntetés és díj javaslattevői és megalapítói úgy döntöttek, hogy a hét évtizeddel korábbi gyakorlattól, a mai kormány szellemének megfelelően, némileg el kell térniük. Mi nem teszünk díjfokozattal különbséget a Magyarország határain belül és azokon kívül élő szellemi nagyságaink között.”
Pedig az ellentmondást a Horthy-rendszerben kitüntetettek személye is jól példázza. Hiszen olyan, azóta is vitatott személyek kaptak kitüntetést, mint Ravasz László református és Serédi Jusztinián katolikus püspökök, akik a felsőházban annak idején támogatták és megszavazták a zsidótörvényeket. Vagy például a Corvin-lánc büszke tulajdonosa volt az a Hóman Bálint is, akit a második világháború után háborús bűnösként végeztek ki. Éppen ezért lehet vitatkozni Orbán Viktor szombaton elmondott szavaival: „Talán azért is, mert ez a kitüntetés életműdíj, amely az egész nemzetet tiszteletre készteti. Állandóan emlékeztet, a maradandó értékre hívja fel a figyelmet, és a követendő példára ösztönöz.”
Másrészt olyan személyeket tüntetett ki Orbán Viktor, akiket - a Fidesz politikusai által oly sokszor kárhoztatott, „férgek és nyüvek” korszakaként aposztrofált időszakban - szovjet mintájú kitüntetésekkel is elismertek már. Például Nemeskürty István az „átkosban” öt különféle díjban is részesült, így a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) a kitüntetésében is. Szabó Magda írónőt pedig 1978-ban - tehát bőven a szovjet típusúnak nevezett időszakban - Kossuth-díjban részesítették. Így nehezen értelmezhető, hogy mitől új és mitől lényegesen demokratikusabb a Corvin-lánc, mint a korábbiak. 


Kitüntetettek

December 2-án Nobel-díjas kémikus, Wolf-díjas matematikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kossuth-díjas néprajzkutató, Oscar-díjas operatőr és Kossuth-díjas zeneszerző kapott Corvin-lánc kitüntetést. Augusztus 24-én Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológusnak, közgazdász-bankárnak, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának, (John Lukacs) történésznek, Kossuth-díjas építésznek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének és Kossuth-díjas írónak adták át a láncokat. Az atomfizikus - egészségi állapota miatt - egyesült államokbeli otthonában vette át kitüntetését. A teljes létszámban szombattól létező Magyar Corvin-lánc Testület évente egyszer ülésezik. Felkérésre véleményt nyilváníthat majd a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban.