Vissza a tartalomjegyzékhez


Ideiglenesen hatástalanított lex Répássy

Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (AB) a sajtó megregulázására kitalált, „lex Répássy” néven ismertté vált Polgári Törvénykönyv módosítási javaslatnak azon részét, amely bevezette volna a sajtóban a kötelező válaszadás intézményét. A bírák nem a válaszadás jogát utasították el, hanem csupán a parlament által is elfogadott formáját. 

Az eredeti javaslat szerint, ha valakinek a személyiségi jogait valamely médiumban (sajtó, rádió, televízió) megjelent vélemény vagy értékelés sérti, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét - mégpedig a megjelent információkkal azonos időben, illetve terjedelemben. Szakértők szerint a módosítás parttalanná tette volna a helyreigazítás gyakorlatát, és negatív módon korlátozta volna a véleményközlést, valamint a média szerkesztési önállóságát (a kommentár, a kritika, a publicisztika és az olvasói vélemények csak egy törvényileg behatárolt módon fejezhették volna ki az egyének véleményét). A Magyar és a Nemzetközi Újságíró Szövetség is tiltakozott a terv hallatán, mert az a hatalmat gyakorlók érinthetetlenségét jelentette volna egy újfajta cenzúra által. A bírák ugyanakkor nem emeltek kifogást a módosító javaslat azon része ellen, amely pénzbírsággal sújtaná a jogsértő sajtóterméket. A törvény a büntetés felső határát nem állapította meg - különvéleményében ezt több alkotmánybíró (Cúcz Ottó, Kukorelli István) helytelenítette. Répássy Róbert a nevéhez fűződő javaslatra vonatkozó ítélet hallatán az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy meglepődése ellenére örül, hogy az AB nem utasította el az indítvány egészét, és lehetőség van a hibák kijavítására. Ennek megfelelően a Fidesz jogi kabinetje dolgozik az indítvány módosításán - és újabb benyújtásán. (Hetek-MTI) Fotó: MTI