Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
63 milliárdos ünnep

Legalább 63 milliárd forintot költöttek a millennium megünneplésére, de az összeg még ennél is jó pár milliárddal több lehet, ha hozzáadjuk az önkormányzatok által az ünnepre költött összegeket - derült ki a Országgyűlés Millenniumi Albizottságának legutóbbi ülésén. A minisztériumok által a bizottságnak küldött anyagokból többek között az is kiderült, hogy a millenniumi zászlóátadók „rangsorát” Dávid Ibolya vezeti, s az ünnepség tiszteletére még Columbiában is adtak ünnepi misét Magyarország lelki üdvéért. 

Míg Pintér Sándor mindösszesen háromszor, addig Torgyán József 55-ször adott át millenniumi zászlót, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azonban még ezt is jóval meghaladó mértékben, 123-szor járt egy-egy településen hasonló célból. A minisztériumok által írt jelentésekben egyértelműen az áll, hogy véleményük szerint az egész magyar társadalom nemzeti ügyként fogta fel az ünnepet, amely mozgósította az ország lakosságát és a határon túli magyarságot. A Belügyminisztérium jelentésében az egyik megyei közigazgatási hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy „az ünnepi hangulat a legkisebb falvakban is érződött, az emberek csinosították a házaikat, hazajöttek az elszármazottak, még külföldről is, a templomok, iskolaudvarok, kultúrházak zsúfolásig megteltek. Az emberekből sugárzott a büszkeség, és méltóságteljesen ünnepelték az ezredfordulót.” (Ezzel ellentétes állításokat fogalmazott meg Csige József szocialista képviselő, aki szerint volt olyan település, ahol éppen hogy megtelt a templom.) 
A kormánybiztosi hivatal jelentéséből például az derült ki, hogy a millennium jegyében a nemzeti tudat megőrzését jelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére Ezer esztendő címmel kétkötetes olvasó- és daloskönyvet adtak ki, összesen 345 ezer példányban. ( Ez az a könyv, amelynek első lapjain a miniszterelnök köszönti a nebulókat.) Többek között Szent István koponyaereklyéjének hazahozatala és a korona Parlamentbe vitele is 
a millenniumi program keretében történt. 
A Külügyminisztérium beszámolója pedig fellebbentette a fátylat a vallási megújulás egyik formájáról. A minisztérium támogatásával például Kolumbiában, Ausztráliában és Olaszországban szentmise emlékezett az ezer esztendőre. Sőt, egy püspökszentelésben is így vagy úgy, de benne volt a magyar állam keze. Ugyanis az olaszországi programok felsorolását a külügy így kezdte: Püspökszentelés a Szent Péter bazilikában, 2000. január 6. A támogatás összegéről és módjáról, esetleg a magyar diplomáciai érdekek képviseletéről ez esetben sem esett szó. Egyébként az összes minisztérium beszámolója hemzseg az egyházi programoktól, templom- és ereklyerekonstrukciók támogatásától és különféle témájú egyházi konferenciák szervezésétől.
A kulturális minisztérium szerint az elmúlt években 63 milliárd forintot fordítottak az ünnepségekre, de - Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos szerint is - a valóságban ennél többe kerülhetett az ünnep, hiszen a költségekhez az önkormányzatok is mindenütt hozzájárultak. A bizottságba delegált képviselők, különösen a kormánypártiak elismerően szóltak az ünnepségekről. Horváth Béla kisgazda politikus egyenesen abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az ünnepségsorozattal a polgári kormány bevonult a történelembe. A képviselő szerint ugyanis történelmi léptékű volt mindaz, amit a kormány ezzel a ünnepségsorozattal véghezvitt. Egyedül Csige József szocialista képviselő fogalmazott meg óvatos kritikát, amikor az elköltött milliárdok fényében a szegénység elleni küzdelem fontosságáról beszélt, megjegyezve: az ünnep mellett az új lakások azért fontosabbak. Szerinte sajnálatos a megemlékezések felhangjai kapcsán az is, ha a társadalmi béke megteremtése helyett „uszítanak a múlttal”.