Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Étermérgezés

„A Tiszába van egy hal, /Annak neve harcsa, /A jóisten a Pannon Rádiót /Sokáig megtarcsa!” 
A fenti versecske - mellyel költője, egy odaadó hallgató köszöntötte az egyéves adót - oly nagy sikert aratott a műsorkészítők körében, hogy a keddi nap folyamán többször is lejátszották. A jókívánságok verses kategóriájában persze nem csupán ez az egyetlen gyöngyszem hangzott el: a többi általában hangsúlyozta, hogy a Pannon Rádió az igazság hangja és a magyar kultúra megmentője, ellenben nem a paraziták dáridója. 
Háromnapi pannonrádiózás után magam a következőképp összegezhetem a hallottakat: sötét és lehangoló. Az adás hemzseg a csúsztatásoktól és hazugságoktól, összességében átjárja a múltba révedés, a sértettség szele, és átitatja a vallásos szósz. A Pannon Rádió száz százalékig a MIÉP érdekeit képviseli.

 
Nagy Feró és Gidófalvy Attila. Feró „lelépett” 

A Pannon elődje a Dongó Rádió volt, amely kábelen keresztül juttatta el műsorát a Havanna lakótelep 15 ezer lakásába. A rádiót a Gidó Média, Gidófalvy Attila cége tulajdonolta és működtette, és egy korábbi sikertelen kísérletük után 1999-ben ismét pályáztak budapesti kereskedelmi frekvenciára. Ezúttal nyertek. Az eredményhirdetés nagy felhördülést váltott ki, ugyanis a jól értesültek annak ellenére tudták, hogy a Pannon Rádió a MIÉP rádiója lesz, hogy a hatvanoldalas pályázatban egyetlen szó sem esett a pártról. A Gidó Média a „hazai zenei értékek népszerűsítését” jelölte meg alapvető céljaként, és egy olyan „vidám rádiót” ígért, amely „segít, hogy a hallgató jövőképe optimistábbá váljon”. A megfelelő színvonal egyik garanciájaként a pályázatot benyújtó Gidófalvy Attila azt írta, hogy „Gidófalvy Attila a magyar rockzene élő legendája”. A Pannon győzelme azért is keltett megütközést, mert vele ellentétben olyan, régóta működő adók nem kaptak frekvenciát, mint a Tilos Rádió, vagy egy, a BBC közreműködésével létrehozott hírrádió. Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület fideszes elnöke mindenesetre kijelentette, hogy a győzteseket - összesen harminchárom frekvenciát pályáztattak - szigorúan szakmai alapon hirdették ki. Az igazság ezzel szemben az, hogy a pártok által delegált bíráló bizottságok politikai megfontolásból dönthettek, amit az tett lehetővé, hogy a MIÉP minden esetben együtt szavazott a kormánypártokkal, így érték el a szükséges kétharmados többséget. 
A Pannon Rádió a Református Egyház dunamelléki egyházkerületéhez tartozó „A hazatérés temploma” épületéből sugározza adását. Ez azért is praktikus megoldás, mert így ifj. Hegedűs Lóránt, a szintén az épületben található lelkészi hivatal papja - egyben a MIÉP alelnöke - mentesül a fáradságos utazástól, amikor a Pannon Rádióba megy szerepelni. Márpedig nem ritkán hallható itt, legutóbb éppen kedd reggel tartott „vallási lélekébresztőt kedves magyar testvéreinek”. Nővére, Hegedűs Zsuzsanna - állítólagos énekművész - szintén szép szeletet hasít a Pannon-tortából: hétfőnként napos szerkesztő, emellett saját műsort is vezet. 


Kapucsengő a Szabadság téri református templomon. Sugárzó adó Fotó: Somorjai L. 

Vallási műsorok egyébként nagy arányban hallhatók a rádióban, és függetlenül attól, hogy melyik úgynevezett történelmi egyház képviselője szerepel - a zsidó hitközség természetesen nem - közös jellemző a pártállami időkben elszenvedett üldöztetés, a hitélet elsorvasztása, és a magyarok istenének gyakori emlegetése. Kedden délelőtt például egy evangélikus lelkész beszélt gyülekezetéről a Sorsomat okulásul - hátrányos helyzetű, kisemmizett, meghurcolt emberek, családok, csoportok című műsorban. A hallgatók megtudhatták, hogy az egykor háromezres létszámú kispesti evangélikus közösség a rendszerváltásra húsz főre apadt a „kommunista elnyomás” hatására. 1989-ben azonban az említett lelkész állt a gyülekezet élére, és ennek köszönhetően mára kétszáz főre növekedett a rendszeres templomlátogatók száma, mely tényt a műsorvezető a „fantasztikus” jelzővel illette. Rendszeres vallási műsor még a Magyarok fénye, a Szép magyar sors, és hamarosan indul a gyermekeknek szóló Mari néni mesél a Jézuskáról című sorozat, Lázár Csaba „meseszerkesztő bácsi” meseszerkesztésében. Jó hír a Pannon-szimpatizánsoknak, hogy hetente egyszer András atya várja tanácsokkal a 13-25 év közötti fiatalokat. 

Hadijelentések

Bár a MIÉP vezetői még egy nemrégiben az MTA kutatási programjában készített tanulmányban is azt állították, hogy a Pannon Rádió a párttól függetlenül, annak beleszólása nélkül működik, ennek cáfolatára azonban elég néhányszor meghallgatni a híreket. Hétfőn például vezető anyagként szerepelt a MIÉP szekszárdi jelöltjének 11 százalékos harmadik helye az időközi helyhatósági választásokon, és nyilván az esemény jelentősége indokolta, hogy a hírt legalább hatszor megismételték. Csurka István parlamenti felszólalását pedig vágatlanul játszották be, és az sem bizonyult kizáró tényezőnek, hogy emiatt az általában háromperces hírműsor a triplájára duzzadt. A Pannon-hírek jellemzője még a kormány pozitív bemutatása, illetve az Izrael-ellenesség. Ennek egyik jele, hogy az Izraellel kapcsolatos összes hírt a Hadijelentés a Közel-Keletről alcímmel vezetik fel, még akkor is, ha abszolút háborúmentes eseményről tudósítanak. Ugyanakkor a Hamasz terrorszervezetről mint „palesztin szervezetről”, a Hamasz-terroristák-ról mint „harcosokról” beszélnek. 
A Pannon Rádió szócső jellegét támasztja alá az egyik MIÉP-képviselővel ké-szített beszélgetés is: a műsorban az „egyértelműen meghatározható, külföldi idegen körök, általában kettős állampolgárok” által vásárolt lakóparkokról volt szó, mellyel kapcsolatban a vendég a Csurkától nemrég hallhatott teóriát adta elő. 
A többi műsorra is jellemző, hogy a szerkesztők az „üzenethez” keresnek interjúalanyokat, legyen szó a múlt rendszerben üldözött költőről, a magyar népzenei motívumok használata miatt „kinézett” rockzenekarról, vagy egy korábban pártállami ügyész által becsapott vállalkozóról. Amenynyiben a kérdezett nem a várt választ adja a kérdésre, a riporter szemrebbenés nélkül kifejti saját álláspontját, vagy a műsor folyamán újra felteszi a már egyszer elhangzott kérdést. 
Ebben az elfogult légkörben szinte üdítően hat az Állathangok című műsor, amely eredeti állathangokat sugároz mintegy fél órán át.

Miből élünk?

Zenei kínálatát tekintve a Pannon tartja magát a pályázatban leírtakhoz: csak magyar készítésű műveket játszik, műfaji megkötés nélkül. A dalok mondandója viszont meghatározó jelentőségű, nagy előnyt élveznek a „vörös dögvésztől zokog ez a föld”, a „magyar golgota”, illetve az „átmegyek a Királyhágón” típusú szerzemények, sőt külön műsorban sugároznak általuk is irredentának minősített dalokat, sokszor korabeli felvételről. Akinek ez sem elég, az ráhangolódhat valamelyik nóta- vagy operettműsorra, és pillanatok alatt a húszas-harmincas években érezheti magát. A fiatalokat viszont szkinhed zenekarok szerepeltetésével kívánják megnyerni, e célból volt a rádió szerdai vendége a neonáci OI-kor, a Magozott cseresznye, illetve az Egészséges fejbőr nevű formáció. 
Mivel a Pannon Rádió hivatalosan kereskedelmi rádió, elméletileg a reklámokból kellene fenntartania magát, mint ahogy ez a nyertes pályázatban is szerepel. A gyakorlatban azonban - más kereskedelmi adókhoz képest - meglehetősen kevés reklám hallható benne, és elég nehezen hihető, hogy a Főtaxi, a Mr. Office könyvelőiroda, a Marcsi konyha vagy Kandallók és búboskemencék hirdetéseiből képesek finanszírozni a működést. A MIÉP vezetői ugyanakkor egyértelműen azt állították a fentebb hivatkozott tanulmányban, hogy a pártnak nincs pénze a rádióban. 

Vörösesbarna 

A Pannon stábjának egy része a létező szocializmus idején befutott újságírókból áll. A külpolitikai blokkokban szereplő Chrudinák Alajos például a Kádár-rendszer egyik sztárriportere volt, annak idején hazánk egyetlen harctéri újságírójaként - az arabbarát szovjet politikát kiszolgálva - Arafat és Kadhafi barátjaként híresült el. (Ezekben az években a Palesztin Felszabadítási Szövetség olyan gonosztevőket képzett ki, mint Carlos, a „sakál”, vagy a Bader-Meinhof Csoport vezetői, Líbia pedig köztudottan a terroristák bázisa volt.) A hetvenes években SZOT-díjjal kitüntetett Chrudinák jelenlegi jegyzeteinek szóhasználata kísértetiesen hasonlít a hatvanas-hetvenes évekbeli kommunista politika anticionista nyelvezetéhez. 
Chrudinák Moszkvában kezdte felsőfokú tanulmányait, ahonnan egy Kádár-ellenes megmozdulása miatt kényszerült hazajönni. 1957-ben kitiltották az ország összes egyeteméről, de pár év szabadegyetemi tanárság után védett állást kapott az ELTE sémi tanszékén, majd a hatvanas években már a Magyar Televízió befolyásos, vezető újságírójává emelkedett. A korszak ismerői szerint ilyen előélettel csak úgy lehetett karriert csinálni, ha valaki nagyon elkötelezte magát a „rendszernek”. Ugyanez az érdekes momentum figyelhető meg Franka Tibor, a Pannon Rádió egyik húzóemberének, a MIÉP képviselőjelöltjének életében is. Frankát 1975-ben fél év felfüggesztett börtönre ítélték államellenes izgatásért, majd alig két év múlva már a Magyar Hírlapnál dolgozott. A diktatúra éveiben a lap a kormány és a tanácsok hivatalos újságja volt. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szintén a Pannon Rádió meghatározó egyéniségei közé tartozik, és a rendszerváltás óta szintén nagy utat tett meg balról szélső jobbra. A jelenleg harcos antikommunista Győriről egy volt kollégája mesélte, hogy magyar rádiós korszakában azért akadályozta meg egy tárcaíró megjutalmazását, mert antiszovjet hatásokat vélt felfedezni a szerző egyik cikkében. 
A Pannon-stáb fiatal generációjához tartozik Galsai Dániel, Galsai Pongrác író fia, és Zárug Péter Farkas, politológus, tanársegéd és Csurka tanácsadója. 
Bár a napokban távozott a csapatból az egyik pillérnek számító Nagy Feró - a felek közti komolyabb nézeteltérésre utal, hogy Feró a MIÉP csepeli jelöltségéről is lemondott -, és egy uszító hangvételű Csurka-cikk leközlése miatt az ORTT is vizsgálódik a rádiónál, a születésnapi adás a műsorkészítők optimizmusáról tanúskodott: terveik között szerepel a „kisöcsi”, a Pannon Tv létrehozása is.