Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Vihar egy lavórban

Kísért a múlt. Talán így is összegezhetnénk azt a purparlét, ami az 1995 tavaszán bevezetett Bokros-csomag kapcsán lángol fel időről időre. Vihar a lavórban - mondhatnánk ezt is, hiszen kis hazánk rövid demokratikus történetének kis epizódja újra és újra heves indulatokat kavar. De leginkább talán politikai adok-kapokról beszélhetünk, amely ideális lehetőséget nyújt arra, hogy eljussanak a sommás üzenetek az illető pártok célközönségeihez. Ez történt a héten újra, sokadszor, amikor a kormány részéről Orbán Viktor, az MSZP részéről pedig Burány Sándor emelt szót az „ügy” érdekében. 


Vízibiciklin egy család. A felszínen kell maradni Fotó: S. L.

Politikai vitává silányul a rendszerváltás utáni évtized gazdaságtörténetének egyik legnagyobb horderejű lépése, a Bokros-csomag. Elgondolkodtató, hogy a politika vitatja azt, amit a szakma itthon és külföldön egyaránt elfogad és méltat, megemlékezve ugyan a hibáiról, de kiemelve eredményeit. 
„Súlyos csapás, elhibázott gazdasági döntés” - így interpretálta a miniszterelnök a Bokros-csomagot a héten, amikor bejelentette a szokásos szerdai rádióinterjú során, hogy a forint csúszó leértékelésének megszüntetésével a „csomag” utolsó eleme kerül a megérdemelt sorsára. „Boldog vagyok - tette hozzá -, hogy a Bokros-csomagot teljes egészében, szőröstül-bőröstül, utolsó ízében is sikerült átadni a múltnak.” A kormányfő a stabilizációs programot olyan gyógyszerhez hasonlította, amelynek mellékhatásai nagyobb bajt okoznak, mint maga a betegség. A riporter azon felvetésére, hogy a közgazdászok szerint a mai családtámogatások éppen a Bokros-csomagnak köszönhetők, a kormányfő így felelt: „Ez semmiféle csomagnak nem köszönhető, ez egyedül annak köszönhető, hogy a magyar emberek a 90-es évek elején úgy döntöttek, és még a Bokros-csomag ellenére is fenntartották azt a szándékukat, azt a döntésüket, ha törik, ha szakad, ők akkor is kidolgozzák magukat és ezzel együtt az országot is abból a válságos helyzetből, amibe belekerült…” Hangsúlyozta: „Semmi sem lehet közigazgatási szempontból hasznos és dicséretes, ha - azok, akiknek az érdekében az egész gazdaság működik - maguk a polgárok és a családok belerokkannak.” 
Az MSZP-s Burány Sándor szerint a kormányfő félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a Bokros-csomag felszámolta a családi támogatásokat. Burány emlékeztetett, hogy az 1995-ös intézkedések a családoknak mindössze a legjobban kereső 9 százalékától vonták meg a családi pótlékot. Ezzel ellentétben a mai kormány családtámogatási rendszere éppen a legszegényebb családokat hozza nehéz helyzetbe. Viszont ezekben a családokban él a gyermekek egyharmada, így - szerinte - azt állítani, hogy ez a rendszer jobb az országnak, egyszerűen képmutatás. Burány szerint akkor is félrevezeti a kormányfő a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a mai gazdasági növekedésnek nincs köze az 1995-ös stabilizációs csomaghoz, mivel az 1997 óta tapasztalt gazdasági növekedés és pénzügyi egyensúly a Bokros-csomag eredménye. Burány megjegyezte azt is, hogy a kormányfő győzelemként ünnepelte a forint csúszó leértékelésének a megszüntetését, amelyet feleslegesnek ítélt. Pedig a közgazdász szakma e tekintetben teljesen egységes: sikerült hűteni az inflációs várakozásokat és megelőzni a pénzügyi spekulációkat. 
A csúszó leértékelés intézménye elsősorban a vállalkozóknak volt előnyös, hiszen védte őket a korábbi évek magas inflációs hatásaitól. A 20 százalék körüli infláció ugyanis hátrányos helyzetbe hozta volna az exportáló cégeket, mivel valutákban kapták az áruk ellenértékét, de forintra átváltva ez évről évre lényegesen kevesebbet ért. A csúszó leértékelés makrogazdasági szinten is kedvező hatást fejtett ki, mert hozzájárult a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulásához, és emellett stabil, kiszámítható befektetési környezetet biztosított a külföldi befektetők számára. 
A forint csúszó leértékelésének a megszüntetése azonban nem egyértelmű diadalmenet - figyelmeztetnek a szakértők. Azzal ugyanis, hogy plusz-mínusz 15 százalékot ingadozhat a forint árfolyama, nagyobb spekulációnak van kitéve, és a csúszó leértékelés megszüntetésével a jegybank lemondott egy olyan eszközről, amely tompítani tudja ezt a folyamatot. A gazdaságkutatók helyeslik a csúszó leértékelés intézményének a megszüntetését, ezt egyébként Surányi György korábbi jegybank elnök egy évvel ezelőtt már szorgalmazta, de a kormány nem támogatta a tavalyi leállítást. A megszüntetés tehát időszerű, és pontosan a Bokros-csomag eredményességének köszönhetően vált lehetségessé és nem a kabinet sikersztorija - állítják a kutatók.