Vissza a tartalomjegyzékhez


Kegyetlenül esetlen

A TV 2 új vetélkedőjére nehéz méltó szavakat lelni, - mert mifelénk sajnos még nemigen hat egzotikusan az alapötlet, mely a műsorvezetőt a játékosok ellenfelévé, az őket körönként - szerződés szerint - megalázó fegyőrré avatja, 

- mert brit kultúrából magyarított szerepét a különben igyekvő híradós hölgy (talán kitörési pontnak látva) úgy látja el, hogy közben nem szóltak neki: éppen az ő - szerződés szerinti - ténykedése a folytonos „leggyengébb láncszem”, s hogy előre megírt szavai se rémisztők, se poénosak, csak nagyon kínosak (bár ebbéli szenvedésében tán még mindig rokonszenvesebb marad, mintha profin át tudná adni magát szerepének), 
- mert az említett alapötlet az elemi igazságosság kifacsarásával szolgáltat néznivalót: a játékosok körönként kiszavaznak valakit, ám ahogy szűkül a kör, taktikai okokból épp a legerősebbet ejtik ki, így minél többet tud valaki - annál kevesebb az esélye a győzelemre, 
- mert (a látott helyzetben nagyszerűen célravezető) morális üzenete azért mond valami gyomorforgatót tanuló-polgárainknak a „sikerről”, 
- mert a játékosokkal kellőképpen komolyan vetetik szerepüket, míg tankönyvi példányaivá nem válnak a jól ismert lélektani kísérleteknek - némi pénznek csak halvány reményében (s ez annyira sikerül, hogy a játékosok vezetőjüknél sokkalta hitelesebben élik bele magukat szerepükbe, a „játék” előrehaladtával mind szembetűnőbben: hogy - különösen honi viszonyaink közt - mennyire nem csak játékról van szó, azt mindennél jobban mutatja a kiszavazott szereplők gyakori utólagos kifakadása a többiekkel szemben), 
- mert a formabontónak, újdonságnak szánt licencműsorral a TV 2 ismét úgy akarja előzni amúgy nem túl erős vetélytársát, hogy szándékosan a „dark”, extrém irányba megy el a nézettség kedvéért,
- mert mindezt az a tévé teszi jobb sorsra érdemes nézőivel, mely indulásakor családi adóként definiálta magát,
…ezért javasolható, hogy a tévés teljesítményeket elemző, s e körben évenként díjakat osztó szakmai grénium soron kívül utaljon ki a nemzetközi filmes világban már bejáratott citromdíjat, s annak átadásával ne vaciláljon, hanem nyomja e műsor részeseinek kezébe már most, hisz e munkásságot igen nehéz lesz a következő hónapokban alulmúlni… bár vészesen közeleg a kampányidőszak. Könnyű és gyors felejtést! (Pálfy Gyula)