Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Újra aktív az Etna

Tovább tart a rendkívüli állapot az olaszországi Catania tartományban, ahol kétnapi viszonylagos nyugalom után csütörtökön ismét aktívabbá vált az Etna. A szicíliai tűzhányó újabb kitörése megrongálta a hegyre vezető drótkötélpálya tartóoszlopait, és komolyan veszélyezteti a hegy lábánál fekvő pihenőhelyet, melynek megmentéséhez a hadsereg is segítséget nyújt. 


Olasz hegyivadász az Etnán a kiömlő lávát vizsgálja. Tűz a mélyből Fotó: Reuters

Európa legaktívabb tűzhányója, az Etna a múlt hét közepe óta egyfolytában ontja magából az izzó lávafolyamot, amely óránként mintegy 150 méteres sebességgel halad lefelé a hegy déli lejtőjén. Átmeneti nyugalom után csütörtökre virradóra a hegy csúcsa alatt egy korábbi hasadék kráterré szélesedett, amelyből nagy tömegű láva ömlött ki. A lávafolyam egyenesen az ötezer lakosú Nicolosi falu felé halad, ahol a lakosság minden pillanatban várja a kitelepítésre szóló parancsot. A polgári védelem rögtönzött gáttal igyekszik elterelni a települést fenyegető lávafolyamot. 
Csütörtökön a nagy sebességgel haladó lávafolyam áttört a hegyre vezető sílift pályáján, és a hegy alján fekvő pihenőhely fölött gyülemlett fel. A polgári védelem kérésére katonai munkagépek siettek a helyszínre, hogy megmentsék az épületeket. A környező falvak megmentésére repülőgépről leöntött vízzel próbálják hűteni a gyorsan haladó lávafolyamot, miközben néhány percenként felszín alatti robbanások rázzák meg a földet. 
A vulkánkitörés - a helyi önkormányzat jelentése szerint - eddig mintegy 3,1 millió dollárnyi (körülbelül 930 millió forint) kárt okozott, beleértve a turizmus és a mezőgazdaság kárát is. A szitáló hamu miatt ideiglenesen lezárt Catania repülőteret két nap után, kedden újra megnyitották. A 3340 méter magas szicíliai tűzhányó utoljára 1992-ben tört ki. Akkor a hétezer fős Zafferana lakóinak kellett rettegniük az izzó lávától, az olasz és amerikai katonák azonban látványos akcióval, irányított robbantásokkal térítették el a láva folyását.


Szent Antal szobra egyszer már segített 

Európa legnagyobb aktív vulkánja, az Etna kitörését már húsz nappal ezelőtt jelezték: azóta 2500 kisebb földrengést észleltek a környéken a szeizmológusok. A vulkán egy hete kezdett el lávát okádni, a közeli Nicolosi lakóinak életét is veszélyeztetve. A falu lakosai vasárnapi miséjükön kérték Istent, hogy állítsa meg a láva folyását, és mentse meg falujukat. Szerda reggelre a magma folyása le is lassult, ám azóta a vulkáni tevékenység újra megélénkült. Egy helyi legenda szerint az isteni beavatkozás 1886-ban már segített a falun: akkor úgy állították meg a lávát, hogy Szent Antal szobrát állították az útjába. A tudósok ennél azért szkeptikusabbak: a láva folyását szerintük az lassította le átmenetileg, hogy a vulkán keleti részén hétfőtől egy újabb repedésen is folyik, így nagyobb területet tud elönteni. A láva előrehaladását az is akadályozza, hogy 1050 méteres magasságban - négy kilométerre a falutól - a folyam laposabb területre ért, és kiszélesedett. A polgári védelem emberei azonban még nem lélegezhetnek fel, hiszen a teljes veszély még nem múlt el.