Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Díj, amit senki sem kíván

„Szeretnénk kizökkenteni a közvéleményt az eddig megszokott, beletörődő magatartásából” - nyilatkozta a Heteknek Galántai Zoltán egyetemi tanár, a Technika az emberért csoport egyik vezetője annak kapcsán, hogy olyan díjat alapítottak, amit azok a cégek és hivatalok „kaphatnak meg”, amelyek legtöbbet tettek a személyes adatok megsértéséért. Lehetséges, hogy a díj Magyarországon egy lehallgatókészüléket formáz majd meg. 

„Az Orwell által elképzelt totális diktatúra nem az egyik napról a másikra jön létre… Az apró szabadságjogok és a privacy állandó megnyirbálása fog elvezetni hozzá.” (New Scientist Editorial, 2001. május 5.) A fenti idézet a közelmúltban megalakult Technika az emberért csoport honlapjának (nagytestverdij.hu) egyik gyakori idézete. A csoport a Privacy International (PI) szervezet által 1998-ban létrehozott, orwelli ihletésű Nagy Testvér-díj (Big Brother Awards) meghonosításán is dolgozik. Idén novemberben tehát hazai állami szervezetek, vállalatok, köztisztviselők és magánszemélyek is részesülhetnek a fenti „kitüntetésben”, ha tevékenységükkel a legtöbbet tették a privacy, azaz a magánélet, magántitkok és a személyes adatok megsértéséért. Mint azt Galántai Zoltán műegyetemi tanár, a csoport egyik alapító vezetője lapunknak elmondta, elképzelésük szerint a hazai jelöltekre szeptember elsejétől interneten lehet majd szavazni, négy kategóriában. 
A díjak novemberben történő odaítéléséről - a legtöbb szavazatot érvényesítő közönségdíj kivételével - egy erre a munkára felkért szakemberekből álló zsűri dönt. Ezzel egy időben „a negatív negatívjaként” létrejött, pozitív jellegű Brandeis-díjjal is kedveskednek majd annak, aki a privacy védelmében tűnt ki. (A névadó, Louis Brandeis bostoni jogász kollégájával, Samuel Warrennal először hívta fel a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára az 1890-es években.) A Nagy Testvér-díj formája nemzetenként különbözhet: a PI az emberi fejre taposó bakancsot ábrázoló szobrocskát részesíti például előnyben, a franciák ugyanezt egy női fejjel ábrázolják, míg az osztrákok távirányítású robotokat adományoznak ez alkalommal. Elképzelhető, hogy nálunk egy kis játék lehallgatókészülék lesz a „nyerő”.
A hazai megmozdulás mögött az a felismerés áll, hogy a számítástechnika vívmányainak átvétele, az információs robbanás közepette jogi és etikai téren jelentős a lemaradás az országban. „Amerikában az emberek többségét rettenetesen izgatja a privacy kérdése, míg itthon az egyik állami szerv minden további nélkül adhatta el személyes adatainkat különböző nagyvállalatoknak. Ezért szeretnénk kizökkenteni a közvéleményt az eddig megszokott, beletörődő magatartásából, hiszen mindenkinek törvény adta joga, hogy a személyes adataival történő kereskedést letiltsa. A privacy védelme pedig alapvető emberi jog, amely több más értékünknek, így az ember méltóságához fűződő jognak vagy a gyülekezési és szólásszabadságnak is alapja” - fogalmazott lapunknak Galántai Zoltán. A megmozdulással minden bizonnyal a rendszer tűrőképessége is megmérettetik, hiszen a díj a volt szocialista országok közül először hazánkban kerül kiosztásra. 


„Ledíjazott” titkosszolgálat

A londoni központtal rendelkező Privacy International (PI) díjkiosztó ünnepségére idén márciusban került sor. Itt a leginkább jogsértő tervezet (Most Invasive Proposal) kitüntetést az FBI Carnivore elnevezésű e-mail megfigyelő kémrendszere kapta, míg a legnagyobb vállalati gazembernek (Greatest Corporate Invader) a ChoicePoint vállalat bizonyult, amely nagy mennyiségben adott el személyi adatokat rendőröknek, direkt marketinggel foglalkozóknak és választási tisztviselőknek. A legrosszabb közhivatalnok (Worst Government Official) díjat a floridai Tampa városa érdemelte, amely egy amerikai futballmérkőzésen a Superbowl közönségét kamerázta kellő alapossággal, míg életműdíjjal (Lifetime Menace) az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalt (NSA) jutalmazták az eddig is nagy sajtóvisszhangot kiváltó Echelon megfigyelőrendszeréért, Clipper nevű kémchipjéért és ötvenévnyi magánéletbeli kémkedésért. A Brandeis-díjat Evan Hendricksnek, a személyiségi jogokkal foglalkozó Privacy Times kiadójának és Julie Brillnek, a Vermonti Ügyészi Iroda alkalmazottjának nyújtották át. Az előző évben a közönség „kedvencének” a Microsoft bizonyult Windows termékeibe épített univerzális felhasználóazonosító programjáért, Brandeis-díjban pedig Phil Zimmermann részesült a Pretty Good Privacy titkosító program elkészítéséért.