Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Felnőttkorúvá vált a forint

Jövő héten pénteken (június 15-én) lép életbe a történelminek mondott kormányrendelet, amely megváltoztat egy hetvenéves folyamatot. 1931. május 31-e óta van életben a devizakorlátozásról szóló törvény, melyet a gazdasági világválság nyomán vezettek be. Bár 1946-ban új fizetőeszköz létrehozásáról döntöttek, a magyar gazdaság sohasem került abba az állapotba, hogy megszabadulhatott volna ezektől a korlátoktól. A forint teljes konvertibilitása nyomán viszont belép a „felnőttkorú” valuták sorába azzal, hogy lebontják a forint átválthatóságának devizajogi korlátait. 


Varga Mihály pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök. Történelmi pillanatokat élnek Fotó: MTI

Ennek értelmében többek között megszűnik a korábbi deviza-, illetve valuta-hazahozatali kötelezettség, külföldön is lehetőség nyílik forint- és devizaszámlát nyitni, sőt a devizaszámlán bármilyen jogcímen szerzett deviza, illetve valuta korlátozás nélkül felhasználható lesz. Bejelentésmentessé válik a külföldi vállalkozás- vagy ingatlanszerzés, és szabaddá válik a deviza külföldiek részére történő ajándékozása is. Június 15-től külföldi és hazai fizetőeszköz korlátozás nélkül hozható be, illetve vihető ki az országból, tehát megszűnik az úgynevezett deviza-bűncselekmény intézménye. Érezhető változás lesz az is, hogy külföldön is fizethetünk forinttal, illetve itthon valutával, bár a hivatalos fizetőeszköz természetesen a forint marad továbbra is. 
A változásra azért volt szükség, mert a forint árfolyamsávjának kiszélesítésével megnőtt a külföldiek árfolyamkockázata, de a meglevő jogi lehetőségek között ezt nem lehetett mérsékelni. 
A forint teljes konvertibilitásának bevezetését kedvezően fogadta a piac, a forint a sávszélesítés óta folyamatosan erősödik, a szakértők az év során további erősödést várnak. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a felértékelődés miatt hosszú lejáratú papírokba érdemes befektetni. Járai úgy látja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye jó, a forint erős, ezért nincs komoly kockázata a devizaliberalizációnak. Tudvalévő ugyanakkor, hogy a feloldás kockázatot is hordoz magában: megnőhet a forint elleni rövid távú spekuláció, és a széles árfolyamsáv miatt (is) nagyobb ingadozásnak van kitéve a forint. A változás a hazai bankrendszert is érinti. Mivel a megtakarításokat külföldi pénzintézetekben is el lehet helyezni, megnő a bankszférában a verseny, bár a jegybankelnök nem tart külföldi számlanyitási rohamtól. Az APEH helyzete viszont nehezül, mivel az eltitkolt nyereség ezután könnyűszerrel külföldre menekíthető, és a szabályok szerint csak a jövedelemadók esetében kérhet információcserét külföldi hatóságoktól.