Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Brüsszel szétveri a német autóbirodalmat

Közel 31 millió eurós pénzbüntetéssel sújtotta az Európai Unió Bizottsága a Volkswagen német autógyártó konszernt. Brüsszelben nem mindenki szereti a német autóóriásokat, a franciák és az angolok pedig kifejezetten örülnének annak, ha Németország nem lenne olyan meghatározó autó-nagyhatalom, mint amilyen volt a múlt század második felében. A brüsszeli vádirat szerint a VW a Passat új modelljének bevezetésekor, 1996- ban nemcsak megtiltotta a dílereknek, hogy bármilyen kedvezményt adjanak a listaárból a vásárlók számára, de kifejezett szankciókat is kilátásba helyezett azon kereskedők számára, akik megsértik a konszern előírását, ez pedig sérti az unió versenyszabályzatát. Brüsszel szerint a VW ezáltal hozzávetőleg 1600 millió márkás „árelőnyhöz” jutott, úgyhogy örülhet, hogy ilyen „csekély”, 31 milliós a bírság. 


A legújabb Passat-modell. Célkeresztben a VW Fotó: Reuters

Brüsszelben egyébként is pikkelnek a Volkswagenre: három évvel ezelőtt 102 millió eurós rekordösszegre akarták büntetni, mivel a VW korlátozta a határon túliak számára történő eladásait, de a fellebbezés után lecsökkentették az összeget, és „csak” 90 millió eurót kellett a brüsszeli „közös” kasszába befizetni. A VW most is fellebbez, és hasonló arányú csökkentésre számít. Nincs azért egyedül a VW a megregulázott autógyártók között: tavaly az Opelt büntették 43 millióra, mivel megtiltotta az autók értékesítését külföldiek számára.
Ferdinand Piech, a Volkswagen elnöke - akit egyébként agresszív piacpolitikája miatt a szakma csak a „rotweiler” becenévvel illet - így nyilatkozott a német WirtschaftWoche gazdasági lapban: „Mielőtt nyugdíjba vonulnék mindent elkövetek azért, hogy senki ne nyelhesse be a Volkswagent anélkül, hogy meg ne fulladna.” A VW-t a brüsszeli bírság fájóan érinti, mivel Európa legnagyobb független autógyárának tőkére van szüksége az egyre inkább globalizálódó nemzetközi piacon, de a német nemzeti önérzet ennek erős korlátokat szab. Felmerült , hogy a VW az amerikai Ford konszernhez kapcsolódjon, de a Ford vételi ajánlatával még időben visszalépett, látva a németek harcias magatartását.
A VW belső szabályzata ugyanis előírja, hogy egy külföldi tulajdonos bármekkora részesedést szerez a cégben, 20 százaléknál nagyobb szavazati joga nem lehet. Brüsszel szemét csípik az ilyen úgynevezett aranyrészvények, és az Európai Bizottság különböző intézkedéseket tervez arra vonatkozóan, hogy visszaszorítsák a külföldi befektetéseket a VW-ben, amíg a belső szabályok ellentmondanak az uniós versenyszabályzatoknak. 
De nemcsak az unió „ága” húzza a német autóipart. A DaimlerChrysler - kétségtelenül a világ legnagyobb luxusautó-gyártója - bajba kerülhet, ha nem sikerül receptet találnia arra, hogy a Mercedes „luxusjárgányok” közül egyre több robban le a garanciaidő letelte előtt. A piaci árverseny nem kíméli a luxuskategóriát sem, ezért a DaimlerChrysler egyre olcsóbb gyártási megoldásokat vezetett be: Romániában, Nagyváradon nyitott egy elektronikai összeszerelő üzemet, amit persze nem vert túl nagy dobra. Az alkatrészek így jóval olcsóbbak, viszont a meghibásodási indexek is nőttek, hiába a szigorú német gyártástechnológia, a román munkamorál valahogy beszivárgott a szigorúan őrzött Mercedes- üzembe.
Míg az olasz és a francia autóipar virágzását éli, a német bizony masszív gondokkal néz szembe, és ha nem sikerül megfelelő gyors válaszokat találni, könnyedén elszállhat az a versenyelőny, amely az ötvenes évektől folyamatosan jellemezte a német autókat.