Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov
Putyin a jég ellen

Vlagyimir Putyin elnök személyesen utazott az árvíz sújtotta szibériai körzetbe, ahol megdorgálta a helyi vezetőket, hogy elhanyagolták a most megáradt Léna folyó medrének kotrását. Putyin a téli fagykárokhoz hasonlóan ismét központi kézbe vette az újjáépítést is, nem először jelezve ezzel, hogy az orosz lakosság minden helyzetben számíthat vezetőjére.


A Léna-folyó Jakutszk közelében. Szibériai tavasz Fotó: Reuters

Az egyik orosz belpolitikai és társadalmi problémákkal foglalkozó televízióadásban a következő anekdota hangzott el: „Oroszországban négy alapvető probléma létezik: a tél, a tavasz, a nyár és az ősz.” Szibériában ez a vicc nem is számít annyira viccnek. Idén télen a szibériai városok és falvak központi fűtéssel ellátott lakásaiban igencsak vacogott a lakosság. A rendkívüli fagyok és a teljes felújítás elmaradása miatt a fűtéscsövek sorra eltörtek, és a házak meleg nélkül maradtak. Még ha a csövek ki is bírták volna, akkor is maradt volna a fagyoskodás, mert gyakran nem volt elegendő fűtőanyag. 
Mikor pedig beköszöntött a tavasz, és a fagyok elmúltak, már itt is volt a következő baj - az áradás. Szibériában az idén túl sok hó esett, és mikor elkezdett olvadni, a hatalmas folyók kiléptek medreikből. A vízszint tíz méterrel lépte túl az átlagost. Az áradás öt FÁK-tagállamot is érintett. Települések tucatjai, azon belül néhány város is víz alá került. Az orosz tv május 23-án közölte, hogy a Léna partján álló Lenszk várost gyakorlatilag elmosta a folyó. Másfél ezer épület összedőlt, úgyhogy jelenleg nem is az újjáépítésen gondolkodnak, hanem inkább azon, hogy az egész várost egy magasabb helyre telepítsék át. A hivatalos közlemények szerint május 23-áig több mint tizenhétezer embert evakuáltak. Többen háztetőkön és padlásokon húzódtak meg, kimenekítésre várva. 
A legválságosabb helyzet Jakutföldön alakult ki. Az első árhullám részben elárasztotta a fővárost, Jakutszkot, annak ellenére, hogy készültek a nagy víztömeg érkezésére. Szerdán délben bejelentették, hogy Jakutszk felé közeleg a második árhullám. Addigra a város környékén már 9,5 méterrel túlhaladta a vízszint a megszokottat, de a két méterrel magasított töltések miatt a katasztrófa elkerülte a várost.

A másik hatalmas szibériai folyó, a Jenyiszej szintén árad. A vízszint már egy méterrel túllépte a kritikus mértéket. Bár töltik fel a gátakat, ennek ellenére a települések egy részét elárasztotta a víz. Az Altajon is rendkívüli állapotot hirdettek ki. A főváros, Barnaul és Bitszk város is veszélyben vannak. 
A helyi hatóságok megkísérelték felvenni a harcot az elemekkel, azonban a fő illetékesnek a Rendkívüli Állapotok Minisztériuma Krízisközpontja számít, melynek élén Szergej Sojgu energiaügyi miniszter áll, aki egyébként népszerű politikus is, az immár kormánypárt, a „Medvegy Jegyinsztvo” vezetője. A párt büszkén Putyin pártjának titulálja magát, ezzel is erősítve tekintélyét az országban. Magának Putyinnak a tekintélye is sokban függ Sojgutól és minisztériumától, amely elég jól végzi a dolgát: munkatársai sokszor a bajba jutott emberek egyetlen reményét testesítik meg, főként ott, ahol a helyi hatóságok felelőtlenségei miatt katasztrófahelyzetek állnak elő. Minden ilyen válsághelyzet a helyi hatóság ellen és a Rendkívüli Állapotok Minisztériuma, sőt az egész Szövetségi Központ javára billenti a mérleget, vagyis Putyin elnök javára is. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy bárki érdekelt lenne a válsághelyzetek kialakulásában, de a helyi hatóságok gazdasági és technikai alulellátottsága, valamint a fagyok, árvizek és hasonló csapások során megnyilvánuló gyakori tehetetlenségük a kormány és az elnök malmára hajtja a vizet. Oroszország hatalmas ország, így már csak ebből kifolyólag is gyakrabban fordulnak elő rendkívüli állapotok, mint más országokban. Elmúlt a tél és a tavasz, bár Szibériában ez még nem annyira látszik. Hátra van még azonban a nyár és az ősz.