Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Borulat a BÉT felett

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) társaságai olyan lehangoló számokat adtak közre első negyedévi gyorsjelentésükben, amelyre még a legöregebb brókerek sem emlékeznek. Tavaly az esztendő első három hónapjában közel 72 milliárd, idén pedig még 30 milliárd forintos adózott nyereségről sem számolhattak be. A legelszomorítóbb veszteséget a Mol produkálta a maga 11,5 milliárd forintjával, de a másik vezető tőzsdei szereplő, a Matáv 5 milliárd forintos negatív eredménye is fejfájást okozhat a telekommunikációs társasághoz hű részvényeseknek, mindenek előtt a főtulajdonos Deutsche Telecomnak. A tőzsdei kilátásokat vetíti előre az is, hogy rövid időn belül a második legbefolyásosabb tőzsdei személyiség mondott búcsút a BÉT-nek.


Mosonyi György, a Mol első embere a veszteség ellenére is bizakodó a jövőt illetően Fotó: MTI

Igazából csak két társaság menedzsmentje lehet büszke az év első három hónapjának vállalati eredményeire, a piac változásaihoz kiválóan alkalmazkodó Richter, és az elmúlt évben még gyötrelmes napokat megélt, azóta azonban látványosan magára találó Zalakerámia.
A lehangolónak mondható tőzsdei cégek „eredményei” kapcsán több kérdés is felmerülhet. Az első mindjárt: miképpen lehetséges, hogy az Európai Unió növekedési rátáját másfélszeresen felülmúló magyar gazdaság tőzsdei cégei ilyen rossz hónapokat hagytak maguk mögött? Mennyiben játszik közre az Egyesült Államok gazdasági növekedési ütemének lassulása, és az internetes cégek világméretű vesszőfutása? A második kérdéskör: meddig viselhető el a magyar kormány durva beavatkozása a kőolajipari, a telekommunikációs, az áramszolgáltató cégek és a gyógyszergyárak gazdálkodásába. (Emlékezetesek a gázárképzés, a vezetékes telefondíj, a villamosenergia-tarifa körül hózódó anomáliák, illetve az elhúzódó gyógyszerár-tárgyalások, amelyek befolyásolták az érintett cégek működési feltételeit.) Végül a harmadik kérdés: érdemes volt-e a magánbefektetők tőkeszámláit megadóztatni, és ezáltal elriasztani őket a részvénybefektetészektől?
A válasz egyértelmű: a világgazdasági folyamatokból nem vonhatjuk ki magunkat, az USA-ba nem exportáló cégeket azonban a mostani trend még nem érinti - a Rába első negyedéves profitja ezért is csak 20 százaléka az egy esztendővel ezelőttinek. Érdekes, hogy nem a tőzsdei társaságok forgalma mérséklődött (sőt közel 10 százalékkal növekedett), hanem a legtöbbjük egyre kevésbé működött jövedelmezően. Gazdálkodását a cégek többsége csak folyamatos hitelfelvétellel képes finanszírozni, és emiatt leértékelődnek. A spekuláns pénzügyi befektetők kezébe került Pick például már csak 40 százalékát éri a könyv szerinti értékének. Az internetes cégek gondjai nálunk csak három tőzsdei társaságra hatnak: a Synergonra, a Graphisoftra és egy kevéssé a Matávra. Az állami árbeavatkozás azonban hamarosan éreztetheti hatását a gazdaság más szereplőinél, ugyanis az elmaradt áremeléseket valamikor mégiscsak végre kell majd hajtani. 
Nem valami rózsásak a BÉT jövőbeni kilátásai sem. Az elemzők sem várnak pozitív irányú elmozdulást az év végéig. A tőzsdei szakemberek eddigi intelmei - főként a rossz adótörvények miatt - hiábavalónak bizonyultak. Részben ezért távozik önként a posztjáról a BÉT ügyvezető igazgatója, Dunavölgyi Mária, és erre hivatkozva adta el a brókercégek közül az egyik legrégebbit, a Dunainvestet Debreczeni Kálmán, aki korábban a BÉT vezető választott tisztségviselője volt, és aki még a befektetési vállalkozók érdekvédelmi szervezetének éléről is lemond.