Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
Nézz rám, és megmondom, ki vagy

Az IBM érzékeléstechnológiában végzett kutatásai nyugtalanítják a magánszféra sérthetetlenségét fontosnak tartó amerikai polgárokat - írja a kommunikációs és információtechnológiai trendeket figyelő Wired magazin. Az Almadeni Kutató Központ fejlesztői érzékelőknek olyan új generációját fejlesztik, amelyek képesek akár a Föld valamennyi lakójának nevét és arcképét tárolni. 

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben mindenhol beépített szenzoroknak a figyelő tekintetében zajlik az élet. A napszemüvegre szerelt miniszenzor segítségével, még mielőtt bemutatkozna, szemed előtt látod az ismeretlen ember nevét. Vakoknak egy fülbe helyezett készülék súgja meg a velük beszélgető nevét. Ha más nyelvet beszél az illető? Ezt a problémát másodpercek alatt megoldja a valós időben fordító szoftver. Az ilyen típusú találkozások nem állnak túl messze az IBM jelenlegi fejlesztéseitől. A cég egyik szóvivője szerint nem arra használnák a technológiát, hogy a világon mindenkit nyomon lehessen követni. Ez nem is lenne lehetséges - mondta a szóvivő -, hiszen ehhez egy óriási adatbázisra lenne szükség az emberekről, és ilyen módon kellene az egész technológiát is programozni. „Ezért nem folytatunk fejlesztéseket az arcfelismerő rendszerek területén, inkább az egyszerűbb jelértelmezésen dolgozunk” - mondta az IBM szóvivője. Eszerint a hivatalos rendeltetése a néhány éven belül piacra dobott felismerő rendszernek az lenne, hogy könynyebbé tegye a vállalaton belüli kommunikációt, segítse a rendőrség munkáját gyanúsítottak megtalálásában, vagy mondjuk egy múzeumban szolgáljon segítségül a nyelveket nem beszélő külföldinek. Ha valaki történetesen egy étterem angol nevét szeretné kínai karakterekre fordítani, csak annyit kell tennie, hogy minikamerával ellátott napszemüvegét az épület felé fordítja, és leolvassa. 
Az almadeni központban a fejlesztéseket rögtön gyakorlatba is ültetik. A laboratóriumnak van egy elektronikus közösségi faliújságja, amely mindenkinek, akinek adatai szerepelnek a rendszerben, hozzáférést biztosít a saját személyi számítógépén tárolt adatokhoz. Ebben még nem is lenne semmi különös, a Blue Board tábla azonban mindezt úgy teszi, hogy az ott dolgozó munkatársnak nem kell mást csinálnia, mint ránézni a képernyőre, amely így felismeri és azonosítja őt. Kisebb elektronikus táblák és kamerák - a mellékhelységet kivéve - mindegyik szobában vannak, és kijelzik az aktuális megbeszélések menetrendjét és a résztvevőket, sőt még a szobában internetező dolgozók által meglátogatott honlapokat is. A képernyő természetesen bármelyik pillanatban felvillanhat, hogy valamelyik munkatársat éppen keresi valaki. 
A laboratórium vezetője szerint a fejlesztések során nagyban támaszkodnak a már létező technológiára. A kutatók használják például a viszonylag szűk körben elterjedt, de létező webböngészést hangfelismerő szoftver segítségével. Vannak azonban forradalminak tűnő újítások is. Az IBM tudósai azon dolgoznak, hogy az adatrögzítés hagyományos kézi módját helyettesítsék valami más, gyorsabb módszerrel - mondjuk a szemmel. A Magic Pointnak elnevezett fejlesztés lényege, hogy a kamerát egy számítógépbe ültetett követési rendszerrel kötik öszsze, a felhasználó tekintetét a képernyő beméri, majd a képernyő kijelzője követni kezdi a tekintet mozgását. Bár „szemmel kattintani” még nem lehet az IBM szoftverével, ezt jobb híján helyettesítheti a hangunk vagy egy érzékelőkkel ellátott egér érintése.