Vissza a tartalomjegyzékhez


Miért iszákos a homo sapiens

Aki tudományosan akar az alkoholizmus kérdésével foglalkozni, könyvtárnyi irodalmat talál arról, hogy a szegény homo sapiens milyen bűnei és gyöngeségei miatt válhat az alkohol rabjává. Robert Dudley, a Texas Egyetem biológusa nem tudja elhinni, hogy az ember csak néhány ezer évvel ezelőtt, mintegy véletlenül ismerte és szerette meg az erjesztett gyümölcsleveket. Miért van szervezetünkben - teszi fel a kérdést - olyan enzim, amely az alkoholt acet-aldehiddé, majd végül ecetsavvá alakítja? Ilyen enzim termeléséhez megfelelő genetikai program szükséges.


Szörnyű álmom volt! A kormány elrendelte az alkohol tilalmat! 

Őseink is roppant kívánatosnak találták a cukorban gazdag gyümölcsöket. A gyümölcstermő fák azonban egymástól messze vannak, és csak alapos keresés után lehet meglelni őket. Ebben segített az állatok szaglása. Amikor ugyanis a mindenütt jelenlevő élesztőgombák az érett gyümölcsök cukrát etanollá kezdik erjeszteni, meszsze nyúló „alkoholzászló” keletkezik. E szagjel hatékonysága jól megfigyelhető a Drosophila nevű ecetmuslicánál: pillanatok alatt megjelenik a borospohár fölött, gyakran még azelőtt, hogy akár egyetlen kortyot ihattunk volna a borból. További kérdés, hogy a gyümölcsöt kedvelő főemlősök hogyan váltak részeges emberekké? Dudley úgy véli, hogy ennek is, mint annyi másnak - mint például az elhízás vagy a cukorbetegség - a bőség az oka. Ha az érett gyümölcsök csak az év bizonyos szakában lettek volna hozzáférhetők, az alkalmi alkoholfogyasztás nem károsította volna a szervezetet. A baj akkor kezdődött, amikor az ember megtanulta a bor tetszőleges mennyiségben való előállítását és eltartását. A természetes erjedés 14 százalékos alkoholtartalomnál megszűnik, mert az élesztősejtek elpusztulnak. Az ember azonban a későbbiek során feltalálta a lepárlást, amivel már a szervezetre rendkívül ártalmas tömény italokat is el tudta készíteni. (Origo)